A laktózt (tejcukrot) a laktáz nevű enzim alakítja át a vékonybélben felszívódó glükózzá és galaktózzá. Ha ez az enzim hiányzik, az laktózintoleranciát okoz, azaz a szervezet nem tudja átalakítani és hasznosítani a cukrot.

  Ön tudta?
A Föld népességének 75 százaléka laktázhiányos: az ázsiai, dél-amerikai és afrikai rassz esetén szinte biztosan számíthatunk a betegség megjelenésére. A kaukázusi népcsoportban ezzel szemben 10-15 százalék körül alakul az előfordulás.
A laktóz (tejcukor) a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, melyet a laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká, glükózzá és galaktózzá. A szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, koncentrációjának megfelelően vizet szív a bélbe és tejfogyasztást követően hasmenést okoz.

A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, rövidláncú zsírsavakra, végül széndioxidra és hidrogénre bontják le, tovább fokozva a haspuffadást és a hasmenést (a fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat).

A laktázszint a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával - folyamatos laktózbevitel ellenére - is csökken. A betegség általában 20-40 év között jelenkezik.

Férfiak és nők egyforma gyakorisággal érintettek. Érdekesség, hogy a laktázhiányos nők egy része a terhesség alatt visszaszerzi a laktózbontó képességet, ennek oka valószínűleg a lassabb bélmozgás és a megváltozott bélflóra lehet.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

   Tejcukor-érzékeny betegek táplálkozása
Tejcukor-érzékenységről (laktózintoleranciáról) akkor beszélünk, ha a tejcukor (laktóz) bontó enzim (laktáz) részlegesen, vagy teljesen hiányzik a szervezetből. Ezáltal a tejcukor emésztetlenül halad a vastagbélbe, ahol a baktériumok elbontják rövid szénláncú zsírsavakká és gázokká. 

Az öröklődő teljes laktáz-hiány nagyon ritka kórkép, már az anyatejes táplálás alatt panaszok jelentkeznek. Az életkor előrehaladtával fokozatosan csökkenő laktázszint miatt fellépő elsődleges laktóz intolerancia a gyermekkor után kezdődik.

A másodlagos, vagy szerzett laktáz-hiány egy a vékonybelet (is) érintő betegség következménye, ez lehet fertőzés (gyomor-bélhurut), antibiotikum-kezelés, lisztérzékenység, Crohn-betegség, daganatok sugár és kemoterápiája, rövidbél szindróma, cukorbetegséghez társuló bélmozgászavar.

Hogyan lehet felismerni a betegséget?

Abban az esetben gondoljon laktóz-intoleranciára, ha tej vagy tejtermék fogyasztását követően jelentkező laza, hasmenéses széklet, puffadás, gyakori teltségérzet, hasi fájdalom és hányinger figyelhető meg.

  Hogyan különíthető el más betegségektől?
Irritábilis bél szindróma. A tejcukor-érzékenységhez hasonló panaszokat okozhat az irritábilis bél szindróma, ezért a két betegség könnyen összetéveszthető, ugyanakkor egy betegnek lehet egyidőben mindkét betegsége. A tej elhagyása az étrendből segíhet a diagnózisban.
Allergia. Gyakran összetévesztik a laktóz intoleranciát a tehéntejfehérje (laktalbumin) allergiával. Ez utóbbi, sokkal ritkább kórképnél minimális tejbevitel is tüneteket vált ki, melyek a következők: kiütések, hasmenés vagy székrekedés valamint véres széklet. Laktóz intolerancia esetén a tejbevitel és a panaszok jelentkezése arányos, kis mennyiség esetén nincsenek komoly tünetek.

A betegség diagnosztizálására funkcionalis tesztek használhatók, ezek a következők:

laktóz-tolerancia teszt (laktóz fogyasztását követően mérik a vércukor emelkedésének mértékét)
tej-tolerancia teszt (a fentihez hasonló, csak nem tiszta laktózt, hanem tejet iszik a beteg)
hidrogén-kilégzési teszt: Jelenleg ez a választandó diagnosztikus eljárás. A páciens laktózt tartalmazó tesztitalt fogyaszt el. Három órán át félóránként a kilégzett levegőmintákban mérik a hidrogén-koncentrációt. A kiindulási értékhez képest 20 ppm koncentrációnövekedés laktáz hiányra utal.
laktózmentes étrend: a panaszok megszűnése a tejtermékek elhagyását követően, majd a panaszok kiújulása az ismételt laktózfogyasztás hatására a laktázhiány alapos gyanúját veti fel.
A funkcionális tesztek alapján az elsődleges és másodlagos laktáz-deficiencia nem különíthető el. Képalkotó, tenyésztéses és endoszkópos vizsgálatok akkor jönnek szóba, ha másodlagos laktóz intolerancia gyanúja merül fel.

Mi a teendő tejcukor-érzékenység esetén?

  Fontos tudni
Számos gyógyszer vivőanyagaként laktózt használnak, emelett salátaöntetek, instant levesek,  margarinok, löncshúsok, forró csokoládék, instant kávék, krémsajtok, tejszínporok, mesterséges édesítőszerek is tartalmazhatnak tejcukrot.
A tejcukor-érzékenység kezelési módja a tejtermékek fogyasztásának kerülése. Ekkor a betegeknek más módon kell gondoskodniuk a szervezet számára elengedhetetlen kalcium, riboflavin (B2-vitamin), niacin, folsav, B1-vitamin, fehérje, A-, D-, B12-vitamin, kálium, magnézium, valamint cink beviteléről.

A laktózmentes, vagy prehidrolizált tejek ma már gond nélkül hozzáférhetők. A joghurtokat és sajtokat, továbbá a szója-alapú tejtermékeket a laktóz intolerancia enyhébb formájában szenvedők jól tolerálják.

A másik lehetőség a tejtermékek fogyasztása előtt laktáztabletták szedése, ha ez megfelelő dózisban történik.

A kezelőorvos feladata a másodlagos laktáz-deficiencia kizárása, mert ezekben az esetekben csak a háttérben meghúzódó betegség felismerése és kezelése vezethet gyógyuláshoz.

Forrás: webbeteg.hu