Ha probléma jelentkezik a családban, vagy a hozzánk közel álló személyek valamelyikénél, az nem jelenti feltétlenül, hogy valaki hibát követett el, rosszul nevelt, nem jól bánt a gyerekkel stb.

Minden probléma egyedi feltárást, egyéni megoldást, és nagyon szeretetteljes, elfogadó hozzáállást kíván. Nem cimkézhetjük, skatulyázhatjuk be a személyt, akivel kapcsolatban megváltozott valami, és ezáltal úgy tűnik, hogy segítséget igényel. Maga a személy továbbra is szerethető kell, hogy legyen. Maga a viselkedés, probléma nem a személy szerves része, gondolatban le kell választanunk a két tényezőt, és úgy kezelni, hogy a segítséget igénylő ne érezze magát megbélyegezve.

Gyerekeknél ez különösen fontos, hiszen hatványozottan fogadnak be mindent, amit a számukra mindenható szülő mond és tesz.

A megerősítés, dicséret mindig, mindenkinél elfér, viszont az elmarasztalás, verbális agresszió komoly károkat okozhat.

Tanácsos kerülnünk a "mindig", "soha", "állandóan" szavakat, mert az általánosítás torzítja a valóságot, és a hallgató igazságtalanságként élheti meg, amit hall.

Előfordulhat, hogy kilátástalannak tűnik a helyzetünk, és egyedül nem találjuk a megfelelő utat. Néha nehéz kérni, bátorság kell ahhoz, hogy kimondjuk, segítséget szeretnénk igénybe venni. Viszont megoldás mindig létezik, a felismerés az első lépés a megoldás felé vezető úton.

Forrás: stylemagazin.hu