Skorbut
Az 1900-as évek elején az angol William Fletcher felfedezte,
hogy ha bizonyos elemek (mint kiderült, a vitaminok) nem vagy nem kellő
mennyiségben szerepelnek az étrendünkben, hiánytünetek léphetnek fel.
Farkasvakság
Az A-vitamin elengedhetetlen a látás folyamataihoz. Hámvédő
vitaminként is gyakran emlegetik: felelős a bőr és egyéb szövetek épségéért,
szerepet játszik a hámszövet differenciálódásában. A csontok egészséges
fejlődése szempontjából is nélkülözhetetlen, biztosítja a zavartalan
növekedést. Szintén elengedhetetlen a fogak és a fogíny egészségéhez. Az
immunfolyamatokban is jelentős szerepet játszik: véd a fertőzések ellen.
A farkasvakság vagy éjszakai vakság (latinul: hemeralopia) a
látás funkcióinak beszűkülésével járó betegség. Két fő oka van: az A-vitamin
hiánya, illetve egyes örökletes betegségek (leginkább a retinitis pigmentosa).
A beteg szeme nem képes gyorsan alkalmazkodni a fény után a
sötétséghez, ezért az érintettek szürkületben, félhomályban jóval gyengébben
látnak. Végső esetben vakság is bekövetkezhet. A tünetek oka a szem
ideghártyájának szélén elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulása.
A vitaminhiány okozta farkasvakságra az is jellemző, hogy
bőr- és nyálkahártya-betegségek, fogászati problémák alakulnak ki, a haj és a
köröm törékennyé válik, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás. Ezek a
tünetek a más okból bekövetkező farkasvakság esetén nem jelentkeznek!
A betegség leggyakrabban kisgyermekeknél jelentkezik, de
hazánkban nem annyira a vitamin hiánya, mint inkább a nem megfelelő
felszívódása miatt, átmenetileg következik be.
A veszélyeztetett vagy már beteg emberek A-vitamin-pótlásra
szorulnak. Az A-vitamin zsíroldékony vitamin, tehát a szervezet képes
raktározni. A legnagyobb mennyiségben az élénksárga, piros vagy zöld színű
zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő. Ilyen a sárgarépa, a sütőtök, a
sárga- és a kajszibarack, a sárgadinnye, a paraj, a paprika. Állati eredetű forrásai
a tej és a tejtermékek, a tojássárgája, a máj és a tengeri halak.
Skorbut
C-vitamin hiányában gyengül az immunrendszer,
kiszolgáltatottabbak vagyunk a különböző vírusokkal és baktériumokkal szemben.
A C-vitamin súlyos hiánybetegsége a skorbut, amelyet már az
Ószövetség is említ, s az orvosok közül pedig először Hippokratész írta le.
Kezdeti tünetei a fáradtság, a rossz közérzet, az étvágytalanság és a fogyás. A
C-vitamin elengedhetetlen a kollagén előállításához, ezért hiánya bőr- és
csonttüneteket is okozhat. Ínyvérzés, ínygyulladás, foghullás, bőr alatti
bevérzés, vérszegénység, elhúzódó sebgyógyulás, a porcok, inak, csontok
elsorvadása is bekövetkezhet, és súlyos esetben a beteg - szörnyű fájdalmak
között - meg is halhat.
A magas C-vitamin-tartalmú, nyers gyümölcsök és zöldségek
fogyasztása gyorsan gyógyítja a skorbutot. Ilyen az áfonya, a ribizli, a
csipkebogyó, a narancs, a grépfrút, a citrom, a zöldpaprika, a káposzta és a
brokkoli. A hőkezelés hatására a C-vitamin könnyen bomlik!
Régen leginkább tél végén, tavasz elején jelentkezett a kór,
elsősorban a tengerészek között. A nagy felfedezések korában egy-egy hajó
legénységét akár meg is felezhette a skorbut, amelyet tengeri pestisnek is
neveztek.
Először egy brit sebész, John Woodall írt a táplálkozás és a
skorbut előfordulásának kapcsolatáról. A kór ellen ananász és egyéb gyümölcsök
fogyasztását javasolta 1617-es munkájában, amely azonban sajnos nem jutott el a
szélesebb közönséghez, így az évszázadok során mintegy kétmillió tengerész halt
meg skorbutban
Az 1700-as évek közepén, amikor egy brit hajón kitört a
skorbut, Lind skót hajóorvos "kontrollált vizsgálatba" kezdett: a
betegek felének naranccsal és citrommal is dúsította az étrendjét. Ennek a
csoportnak az állapota látványosan javult! Lind eredményei azonban szintén nem
keltettek feltűnést. Csak 1795-ben írták elő, hogy minden brit tengerésznek
napi 22 milliliter citromlevet kell adni. James Cook az évekig tartó
világkörüli utak alatt így már el tudta kerülni a halálos betegséget. Persze ő
még mit sem sejtett a C-vitaminról, amelyet 1932-ben Szent-Györgyi Albert
fedezett fel.
Vashiányos vérszegénység
A vas elengedhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
A vörösvértestben található hemoglobin alkotóeleme. (A hemoglobin köti meg a
tüdőből érkező oxigént és juttatja el a szövetekhez.) Szerepet játszik az
enzimműködésben és az epesav termelésében is.
Vasban leginkább a vörös húsok és a belsőségek gazdagok, de
a szárnyasok és a halak is tartalmazzák. Gabonafélékből és egyes növényekből
(zöld zöldségekből, hüvelyesekből, aszalt gyümölcsökből, diófélékből, teljes
őrlésű gabonákból és barna rizsből) is nyerhetünk vasat, ez azonban nehezebben
hasznosul a szervezetben.
Ha nem jutunk elég vashoz, vashiányos vérszegénység (anémia)
alakulhat ki - többnyire csak hónapok múlva, hiszen a szervezet előbb a
vasraktárait éli fel. A fáradtság, a levertség, a sápadtság, a romló
koncentrációs képesség erre utalhat. Különösen veszélyeztettek a csecsemők, a
kisgyermekek, a serdülők, a várandós nők, erős havi vérzés esetén az aktív
korban lévő nők, valamint - a vas rosszabb felszívódása és hasznosulása miatt -
az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél 4-6 hónapos
korig nem kell számolni vashiánnyal, hiszen az anyatejből a vas felszívódása
rendkívül jó hatásfokú. (A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel
a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez.)
Az anémia fokozott, tartós vasbevitellel orvosolható. A
vaspótlásnak legalább 3-6 héten át kell történnie. Ha vastablettát szedünk, azt
lehetőleg mindig reggeli előtt fel órával, C-vitaminnal együtt vegyük be, mert
ekkor szívódik fel a legjobban. A vaspótlást a normális vérkép elérését
követően még fél évig tanácsos folytatni.
Jódhiány
Mennyiségét tekintve nagyon kevés jódra van szükségünk -
mégis elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termelődéséhez.
Ha hiányzik a jód, a pajzsmirigy úgy próbál több jódhoz
jutni, hogy növeli a sejtek számát: megnagyobbodik (ekkor jelentkezik strúma
vagy golyva), illetve göbök alakulnak ki rajta.
A jódhiányt a következő tünetek is jelzik: duzzadt, száraz,
pikkelyes bőr, ritka és durva haj, rekedt hang, mentális zavarok, hízás. A
jódhiány a magzat növekedésére és agyának fejlődésére is káros hatással lehet, koraszülés
és akár vetélés is bekövetkezhet.
A WHO a jódhiányt magát is betegségnek, sőt népbetegségnek
tartja. A világon csaknem 1000 millió ember szenved jódhiányban. Pedig a jód
pótlása megoldható! Ma már nagyon sok országban - így hazánkban is - kapható a
jódozott konyhasó. Az ivóvíz jódtartalma megfelelő lenne, ám klórtartalma miatt
a szervezet a jódból is kevesebbet tud hasznosítani. További fontos jódforrás a
tej és a tejtermékek.
Jótékony lehet még a tengeri levegőn való tartózkodás is: a
sós, párás levegő belélegzésével is jut némi jód a szervezetbe.
Szelénhiány
A szelén antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Fontos az
együttműködése a C- és az E-vitaminnal, gyulladásgátló hatású, és
megakadályozza, hogy a vírusok az egészségre igen veszélyes mutáns formákat
öltsenek. Csökkentheti a koronáriás szívbetegségek kockázatát. A termékenység
biztosításában is jelentős szerepe van. Javítja az agyfunkciót és késlelteti az
öregkori egészségi állapotromlást. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre
arról, hogy a szelén a pajzsmirigy védelmében is fontos szerepet játszik.
A természetben a szelén szervetlen formában fordul elő,
legfontosabb "lelőhelye" a termőtalaj. Azokon a területeken, ahol a
talaj szelénhiányos, kevesebb szelén kerül a növényekbe, az állati és emberi
szervezetbe.
Szelén hiányában gyengül az immunrendszer, romlik a haj, a
bőr és a köröm állapota, a sérült szövetek lassabban regenerálódnak.
Beriberi
A beriberi a B1-vitamin (más néven a tiamin) hiányára
visszavezethető betegség. Bár Kínában már az időszámításunk előtti 3.
évezredben leírták a tüneteit, csak később fedezték fel, hogy a hántolt rizs
fogyasztása hozzájárul ezek kialakulásához.
A legértékesebb B1-vitamin-forrásaink ugyanis a gabonafélék
héja, a teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült, illetve a korpát
tartalmazó pékáruk. Sok található belőle a hüvelyesekben és a főzelékekben, a
tejben, a dió- és mogyorófélékben, a sertéshúsban és a májban is.
B1-vitamin hiányában romlik a memóriánk, alvászavarral
küszködünk, nyugtalanabbak, fáradtabbak, levertebbek vagyunk. Súlyosabb esetben
kialakul a beriberi, amely a fejlődő országokban még ma is sokakat érint. A
betegségnek két formája van. A száraz beriberi elsősorban idegrendszeri
tünetekben nyilvánul meg, bénulást, koordinálatlan járást, ideggyulladást vagy
izomsorvadást okozhat. A nedves beriberi főleg szív- és érrendszeri problémákat
idéz elő. Gyomor-bél rendszeri tünetek mindkét esetben előfordulhatnak. Súlyos
esetben akár halállal is járhat.
A fejlett országokban nem a hiányos táplálkozás, hanem
inkább egyéb problémák okozhatnak ilyen betegséget. A folyamatosan nagy
mennyiségű alkoholfogyasztás csökkenti a vitaminraktárakat. Tartós hasmenés
vagy hányás ronthatja a vitaminoknak a belekből való felszívódását, súlyos
májbetegségben pedig csökkenhet azok hasznosulása.
A vitamin időben elkezdett pótlásával teljes regeneráció és
gyógyulás érhető el.
Angolkór
A D-vitamint az állati és az emberi szervezet is képes
előállítani. Előanyaga, azaz a bőrben lévő zsírszerű anyag a napfény
ultraibolya sugarainak hatására D-vitaminná alakul, majd a májban és a vesében
válik aktív vitaminná (pontosabban hormonná!). Elsődleges szerepe a
kalcium-anyagcsere szabályozása. Serkenti a kalcium felszívódását a
tápcsatornából, illetve a csontokba történő beépülését. De a D-vitamin hatása
az összes sejt normál működéséhez szükséges.
Előfordul, hogy a szervezet különböző okokból nem tud
elegendő mennyiségű D-vitamint előállítani. Ennek az is állhat a hátterében, ha
nem jutunk elég napfényhez, de az is lehetséges, hogy a táplálék nem
tartalmazza a szükséges mennyiségű vitamint. Örökletes hajlam is okozhatja a
hiányt, de emésztési és zsírfelszívódási zavarok, bélbetegségek vagy egyes
gyógyszerek is gátolhatják a D-vitamin hatását. Nőknél gyakran jelentkezik a
hiány a változókorban.
A D-vitamin hiánya miatt a csontokban zavart szenved a
kalcium és a foszfor anyagcseréje, így elégtelenné válik a csontképzés.
Mindennek súlyos következménye az angolkór, amelyet gyermekkorban rachitis a
neve. Az elnevezés onnan ered, hogy a betegséget a XVIII-XIX. századi borongós,
füstös, ködös Angliában figyelték meg először. A napfény kevésbé tudja
kifejteni D-vitamin-képző hatását a téli hónapokban, a szennyezett levegőben, a
magas épületek árnyékában.
Már 2-3 hónapos korban megmutatkozhatnak az első tünetek: a
tarkótáj erős izzadása, nyugtalanság, sápadtság. A koponyacsontok felpuhulnak,
a bordákon duzzanat tapintható a csont és a porc találkozásánál, a mellkas
alakja eltorzul (az izomgyengeséggel együtt ez légzőszervi betegségekre
hajlamosít), deformálódik a medence, elgörbülhetnek a lábak (dongaláb),
petyhüdtté válhat az izomzat, vérszegénység és akár a szellemi fejlődés
lelassulása is bekövetkezhet, megnő a fertőzésekre való hajlam.
A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának,
azaz csontlágyulásnak nevezzük.
A kezeletlen gyermekkori betegség később törpenövéshez,
pókhashoz vagy medence-deformitáshoz is vezethet.
A kór lassú lefolyású, az első tünetek bekövetkezéséig több
hónapos D-vitamin-hiányra van szükség. A mai Magyarországon a rendszeres orvosi
és védőnői kontroll mellett már szinte egyáltalán nem fordul elő.
A kezelés a D3-vitamin pótlását jelenti, ám az adagolással
óvatosnak kell lenni, mert a túl nagy dózis akár vesekárosodáshoz is vezethet.
A leghatásosabb védekezés a megelőzés: a helyes táplálkozás,
a levegőztetés, az óvatos napoztatás.
Többszörös hiány
A különböző vitaminok bizonyos táplálékokban gyakran
együttesen fordulnak elő, így az egyoldalú táplálkozás esetében jelentkező
kóros állapot sokszor több vitamin egyidejű hiányának a következménye.
Forrás: egeszsegtukor.hu
0 Megjegyzések