Sorozatunk befejező részében dr. Szentiványi Csilla orvos-természetgyógyász segítségével a legjelentősebb, "leghíresebb" hiánybetegségeket szedtük csokorba, amelyek a vitaminok vagy a nyomelemek hiányából fakadnak.

Skorbut
Az 1900-as évek elején az angol William Fletcher felfedezte, hogy ha bizonyos elemek (mint kiderült, a vitaminok) nem vagy nem kellő mennyiségben szerepelnek az étrendünkben, hiánytünetek léphetnek fel.

Farkasvakság
Az A-vitamin elengedhetetlen a látás folyamataihoz. Hámvédő vitaminként is gyakran emlegetik: felelős a bőr és egyéb szövetek épségéért, szerepet játszik a hámszövet differenciálódásában. A csontok egészséges fejlődése szempontjából is nélkülözhetetlen, biztosítja a zavartalan növekedést. Szintén elengedhetetlen a fogak és a fogíny egészségéhez. Az immunfolyamatokban is jelentős szerepet játszik: véd a fertőzések ellen.
A farkasvakság vagy éjszakai vakság (latinul: hemeralopia) a látás funkcióinak beszűkülésével járó betegség. Két fő oka van: az A-vitamin hiánya, illetve egyes örökletes betegségek (leginkább a retinitis pigmentosa).
A beteg szeme nem képes gyorsan alkalmazkodni a fény után a sötétséghez, ezért az érintettek szürkületben, félhomályban jóval gyengébben látnak. Végső esetben vakság is bekövetkezhet. A tünetek oka a szem ideghártyájának szélén elhelyezkedő látóidegsejtek, a pálcikák pusztulása.

A vitaminhiány okozta farkasvakságra az is jellemző, hogy bőr- és nyálkahártya-betegségek, fogászati problémák alakulnak ki, a haj és a köröm törékennyé válik, csökken a fertőzésekkel szembeni ellenállás. Ezek a tünetek a más okból bekövetkező farkasvakság esetén nem jelentkeznek!

A betegség leggyakrabban kisgyermekeknél jelentkezik, de hazánkban nem annyira a vitamin hiánya, mint inkább a nem megfelelő felszívódása miatt, átmenetileg következik be.

A veszélyeztetett vagy már beteg emberek A-vitamin-pótlásra szorulnak. Az A-vitamin zsíroldékony vitamin, tehát a szervezet képes raktározni. A legnagyobb mennyiségben az élénksárga, piros vagy zöld színű zöldségekben és gyümölcsökben fordul elő. Ilyen a sárgarépa, a sütőtök, a sárga- és a kajszibarack, a sárgadinnye, a paraj, a paprika. Állati eredetű forrásai a tej és a tejtermékek, a tojássárgája, a máj és a tengeri halak.

Skorbut
C-vitamin hiányában gyengül az immunrendszer, kiszolgáltatottabbak vagyunk a különböző vírusokkal és baktériumokkal szemben.

A C-vitamin súlyos hiánybetegsége a skorbut, amelyet már az Ószövetség is említ, s az orvosok közül pedig először Hippokratész írta le. Kezdeti tünetei a fáradtság, a rossz közérzet, az étvágytalanság és a fogyás. A C-vitamin elengedhetetlen a kollagén előállításához, ezért hiánya bőr- és csonttüneteket is okozhat. Ínyvérzés, ínygyulladás, foghullás, bőr alatti bevérzés, vérszegénység, elhúzódó sebgyógyulás, a porcok, inak, csontok elsorvadása is bekövetkezhet, és súlyos esetben a beteg - szörnyű fájdalmak között - meg is halhat.

A magas C-vitamin-tartalmú, nyers gyümölcsök és zöldségek fogyasztása gyorsan gyógyítja a skorbutot. Ilyen az áfonya, a ribizli, a csipkebogyó, a narancs, a grépfrút, a citrom, a zöldpaprika, a káposzta és a brokkoli. A hőkezelés hatására a C-vitamin könnyen bomlik!

Régen leginkább tél végén, tavasz elején jelentkezett a kór, elsősorban a tengerészek között. A nagy felfedezések korában egy-egy hajó legénységét akár meg is felezhette a skorbut, amelyet tengeri pestisnek is neveztek.

Először egy brit sebész, John Woodall írt a táplálkozás és a skorbut előfordulásának kapcsolatáról. A kór ellen ananász és egyéb gyümölcsök fogyasztását javasolta 1617-es munkájában, amely azonban sajnos nem jutott el a szélesebb közönséghez, így az évszázadok során mintegy kétmillió tengerész halt meg skorbutban
Az 1700-as évek közepén, amikor egy brit hajón kitört a skorbut, Lind skót hajóorvos "kontrollált vizsgálatba" kezdett: a betegek felének naranccsal és citrommal is dúsította az étrendjét. Ennek a csoportnak az állapota látványosan javult! Lind eredményei azonban szintén nem keltettek feltűnést. Csak 1795-ben írták elő, hogy minden brit tengerésznek napi 22 milliliter citromlevet kell adni. James Cook az évekig tartó világkörüli utak alatt így már el tudta kerülni a halálos betegséget. Persze ő még mit sem sejtett a C-vitaminról, amelyet 1932-ben Szent-Györgyi Albert fedezett fel.

Vashiányos vérszegénység
A vas elengedhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez. A vörösvértestben található hemoglobin alkotóeleme. (A hemoglobin köti meg a tüdőből érkező oxigént és juttatja el a szövetekhez.) Szerepet játszik az enzimműködésben és az epesav termelésében is.

Vasban leginkább a vörös húsok és a belsőségek gazdagok, de a szárnyasok és a halak is tartalmazzák. Gabonafélékből és egyes növényekből (zöld zöldségekből, hüvelyesekből, aszalt gyümölcsökből, diófélékből, teljes őrlésű gabonákból és barna rizsből) is nyerhetünk vasat, ez azonban nehezebben hasznosul a szervezetben.

Ha nem jutunk elég vashoz, vashiányos vérszegénység (anémia) alakulhat ki - többnyire csak hónapok múlva, hiszen a szervezet előbb a vasraktárait éli fel. A fáradtság, a levertség, a sápadtság, a romló koncentrációs képesség erre utalhat. Különösen veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a várandós nők, erős havi vérzés esetén az aktív korban lévő nők, valamint - a vas rosszabb felszívódása és hasznosulása miatt - az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél 4-6 hónapos korig nem kell számolni vashiánnyal, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú. (A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez.)
Az anémia fokozott, tartós vasbevitellel orvosolható. A vaspótlásnak legalább 3-6 héten át kell történnie. Ha vastablettát szedünk, azt lehetőleg mindig reggeli előtt fel órával, C-vitaminnal együtt vegyük be, mert ekkor szívódik fel a legjobban. A vaspótlást a normális vérkép elérését követően még fél évig tanácsos folytatni.

Jódhiány
Mennyiségét tekintve nagyon kevés jódra van szükségünk - mégis elengedhetetlen a pajzsmirigyhormonok termelődéséhez.

Ha hiányzik a jód, a pajzsmirigy úgy próbál több jódhoz jutni, hogy növeli a sejtek számát: megnagyobbodik (ekkor jelentkezik strúma vagy golyva), illetve göbök alakulnak ki rajta.

A jódhiányt a következő tünetek is jelzik: duzzadt, száraz, pikkelyes bőr, ritka és durva haj, rekedt hang, mentális zavarok, hízás. A jódhiány a magzat növekedésére és agyának fejlődésére is káros hatással lehet, koraszülés és akár vetélés is bekövetkezhet.

A WHO a jódhiányt magát is betegségnek, sőt népbetegségnek tartja. A világon csaknem 1000 millió ember szenved jódhiányban. Pedig a jód pótlása megoldható! Ma már nagyon sok országban - így hazánkban is - kapható a jódozott konyhasó. Az ivóvíz jódtartalma megfelelő lenne, ám klórtartalma miatt a szervezet a jódból is kevesebbet tud hasznosítani. További fontos jódforrás a tej és a tejtermékek.
Jótékony lehet még a tengeri levegőn való tartózkodás is: a sós, párás levegő belélegzésével is jut némi jód a szervezetbe.

Szelénhiány
A szelén antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Fontos az együttműködése a C- és az E-vitaminnal, gyulladásgátló hatású, és megakadályozza, hogy a vírusok az egészségre igen veszélyes mutáns formákat öltsenek. Csökkentheti a koronáriás szívbetegségek kockázatát. A termékenység biztosításában is jelentős szerepe van. Javítja az agyfunkciót és késlelteti az öregkori egészségi állapotromlást. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a szelén a pajzsmirigy védelmében is fontos szerepet játszik.

A természetben a szelén szervetlen formában fordul elő, legfontosabb "lelőhelye" a termőtalaj. Azokon a területeken, ahol a talaj szelénhiányos, kevesebb szelén kerül a növényekbe, az állati és emberi szervezetbe.
Szelén hiányában gyengül az immunrendszer, romlik a haj, a bőr és a köröm állapota, a sérült szövetek lassabban regenerálódnak.

Beriberi
A beriberi a B1-vitamin (más néven a tiamin) hiányára visszavezethető betegség. Bár Kínában már az időszámításunk előtti 3. évezredben leírták a tüneteit, csak később fedezték fel, hogy a hántolt rizs fogyasztása hozzájárul ezek kialakulásához.

A legértékesebb B1-vitamin-forrásaink ugyanis a gabonafélék héja, a teljes kiőrlésű gabonák és a belőlük készült, illetve a korpát tartalmazó pékáruk. Sok található belőle a hüvelyesekben és a főzelékekben, a tejben, a dió- és mogyorófélékben, a sertéshúsban és a májban is.

B1-vitamin hiányában romlik a memóriánk, alvászavarral küszködünk, nyugtalanabbak, fáradtabbak, levertebbek vagyunk. Súlyosabb esetben kialakul a beriberi, amely a fejlődő országokban még ma is sokakat érint. A betegségnek két formája van. A száraz beriberi elsősorban idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg, bénulást, koordinálatlan járást, ideggyulladást vagy izomsorvadást okozhat. A nedves beriberi főleg szív- és érrendszeri problémákat idéz elő. Gyomor-bél rendszeri tünetek mindkét esetben előfordulhatnak. Súlyos esetben akár halállal is járhat.

A fejlett országokban nem a hiányos táplálkozás, hanem inkább egyéb problémák okozhatnak ilyen betegséget. A folyamatosan nagy mennyiségű alkoholfogyasztás csökkenti a vitaminraktárakat. Tartós hasmenés vagy hányás ronthatja a vitaminoknak a belekből való felszívódását, súlyos májbetegségben pedig csökkenhet azok hasznosulása.

A vitamin időben elkezdett pótlásával teljes regeneráció és gyógyulás érhető el.

Angolkór
A D-vitamint az állati és az emberi szervezet is képes előállítani. Előanyaga, azaz a bőrben lévő zsírszerű anyag a napfény ultraibolya sugarainak hatására D-vitaminná alakul, majd a májban és a vesében válik aktív vitaminná (pontosabban hormonná!). Elsődleges szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása. Serkenti a kalcium felszívódását a tápcsatornából, illetve a csontokba történő beépülését. De a D-vitamin hatása az összes sejt normál működéséhez szükséges.

Előfordul, hogy a szervezet különböző okokból nem tud elegendő mennyiségű D-vitamint előállítani. Ennek az is állhat a hátterében, ha nem jutunk elég napfényhez, de az is lehetséges, hogy a táplálék nem tartalmazza a szükséges mennyiségű vitamint. Örökletes hajlam is okozhatja a hiányt, de emésztési és zsírfelszívódási zavarok, bélbetegségek vagy egyes gyógyszerek is gátolhatják a D-vitamin hatását. Nőknél gyakran jelentkezik a hiány a változókorban.

A D-vitamin hiánya miatt a csontokban zavart szenved a kalcium és a foszfor anyagcseréje, így elégtelenné válik a csontképzés. Mindennek súlyos következménye az angolkór, amelyet gyermekkorban rachitis a neve. Az elnevezés onnan ered, hogy a betegséget a XVIII-XIX. századi borongós, füstös, ködös Angliában figyelték meg először. A napfény kevésbé tudja kifejteni D-vitamin-képző hatását a téli hónapokban, a szennyezett levegőben, a magas épületek árnyékában.

Már 2-3 hónapos korban megmutatkozhatnak az első tünetek: a tarkótáj erős izzadása, nyugtalanság, sápadtság. A koponyacsontok felpuhulnak, a bordákon duzzanat tapintható a csont és a porc találkozásánál, a mellkas alakja eltorzul (az izomgyengeséggel együtt ez légzőszervi betegségekre hajlamosít), deformálódik a medence, elgörbülhetnek a lábak (dongaláb), petyhüdtté válhat az izomzat, vérszegénység és akár a szellemi fejlődés lelassulása is bekövetkezhet, megnő a fertőzésekre való hajlam.

A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának, azaz csontlágyulásnak nevezzük.

A kezeletlen gyermekkori betegség később törpenövéshez, pókhashoz vagy medence-deformitáshoz is vezethet.

A kór lassú lefolyású, az első tünetek bekövetkezéséig több hónapos D-vitamin-hiányra van szükség. A mai Magyarországon a rendszeres orvosi és védőnői kontroll mellett már szinte egyáltalán nem fordul elő.

A kezelés a D3-vitamin pótlását jelenti, ám az adagolással óvatosnak kell lenni, mert a túl nagy dózis akár vesekárosodáshoz is vezethet.

A leghatásosabb védekezés a megelőzés: a helyes táplálkozás, a levegőztetés, az óvatos napoztatás.

Többszörös hiány
A különböző vitaminok bizonyos táplálékokban gyakran együttesen fordulnak elő, így az egyoldalú táplálkozás esetében jelentkező kóros állapot sokszor több vitamin egyidejű hiányának a következménye.

Forrás: egeszsegtukor.hu