Van-e összefüggés az ivartalanítás, a kasztrálás és az egészséges élet között? Van-e jelentősége az emberre nézve annak az amerikai vizsgálatnak, amelyből kiderült: az ivartalanított ebek átlagosan 1,5 évvel tovább élnek a nem ivartalanítottakkal szemben? A WEBBeteg által megkérdezett szakemberek mondják el véleményüket, amelyből leszűrhető: nem biztos, hogy a kasztrálás fogja megváltoztatni az életünket. Van más út is.

Amerikai és dél-koreai kutatók szerint a kasztrált - az ivarszervektől megfosztott - férfiak lényegesen tovább élnek, mert a férfihormonok nem gyengítik az immunrendszerüket. Kjun-Csin Min biológus azt vallja, főként a tesztoszteron jelenléte miatt emelkedik a keringési zavarok esélye.

A tesztoszteron a férfi nemi jelleg, így az izomtömeg, szőrnövekedés, a libidó és az erekció képességének kialakításáért felelős hormon, amely normális esetben 10–30 nmol/l mennyiségben van jelen a férfiak szervezetében – olvasható a Budai Endokrinközpont honlapján.

  A kutya, az kutya...
Az ivartalanított kutyák tovább élnek, mint azok, amelyeket nem fosztanak meg ivarszerveiktől - állítják amerikai kutatók. A Georgiai Egyetem kutatói 40 ezer kimúlt kutya állatorvosi adatait elemezték. Számításaik alapján az ivartalanított ebek átlagosan 9,4 évet értek meg, míg a nem ivartalanítottak 7,9-et.

A fajokra általában jellemző, hogy ha egy egyednek utódai vannak, akkor rövidebb ideig él. Az állítás az emberre is igaz, főként a férfiakra.

Kell-e összefüggést keresnünk a kutyák és az emberek ivartalanítása között? A kasztrált állatoknál a hosszabb élet azért figyelhető meg, mert nyugodtabbak, nem harcolnak a nőstényért, egyszerűen nem kapnak el egymástól mindenféle fertőző betegséget.

A hormonszint mértéke kimutatható vérvizsgálattal, amely rendszerint a reggeli órákban történik, a hormon mértéke ebben az időszakban a legmagasabb.

Ha alacsony...

Az átlagosnál alacsonyabb értéknél a hormon képtelen betölteni eredeti funkcióit, előfordulhat gyengébb izomzat, ritkuló testszőrzet, a herék méretének csökkenésével párhuzamosan az emlők növekedése is megfigyelhető. Fiatalabb korban, például bizonyos betegségek (2-es típusú diabétesz, máj- vagy vesebetegségek, COPD) szövődményeként jelentkezhetnek a szokatlan tünetek.

A férfi nemi szervek területét érintő sérülések is járhatnak a tesztoszteronszint csökkenésével. A kezelések közül a kemoterápia és bizonyos szteroid tartalmú készítmények szintén előidézhetik a panaszokat.

Amennyiben az eredmények alapján kiderül, hogy alacsony a tesztoszteron-szint, a kezelőorvos hormonpótlást ír fel injekció, tabletta vagy tapasz formájában.

Szükséges-e a hormonpótlás, amennyiben van valóságalapja a kutatásoknak? A feltételezések szerint a túl sok tesztoszteron legyengíti az immunrendszert, és akár a szívet is károsíthatja, mint ahogyan az amerikai és a dél-koreai kutatók megfigyelték. Bár gyorsan tegyük hozzá: a Hallamshire Királyi Kórház munkatársai szerint nem csak a magas, hanem a tesztoszteron alsó határértéke is kockázatot jelenthet.

A tanulmány 930 szívkoszorúér-betegségben szenvedő férfira terjedt ki, utánkövetésük mintegy hét évig tartott. A tanulmány kezdetekor mintegy negyedüknél regisztráltak alacsony tesztoszteron szintet. A vizsgálati időszakban ez utóbbi csoport halálozási aránya 20 százalék volt, szemben a normál hormonszinttel rendelkezők 12 százalékával.

Akkor mi az igazság?

Az általunk megkérdezett kardiológus azt mondja: elég nehéz eldönteni, melyik a korrekt „üzenet”. A logikus az lenne, hogy ha az ösztrogén véd, a tesztoszteron épphogy káros a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából.

A nők a menopauzáig az ösztrogénhatás miatt védettebbek az érelmeszesedés okozta gyakori kórképek (infarktus vagy stroke) ellen, ez egyértelműen a női nemi hormon jótékony hatása, menopauza után néhány évvel aztán be is hozzák a "lemaradásukat" - mondja Dr. Szűk Tibor, a Debreceni Egyetem OEC Kardiológia Klinika szakorvosa.

A kor előrehaladtával csökken a tesztoszteron-szint, mégis, a változó korral gyakoribbá válnak az említett betegségek, de ezek főként a rizikófaktoroknak tudhatóak be.

A járható út

Amíg a kutatók azon töprengenek, hol az igazság, itt van egy járhatóbb út: a magas koleszterin és a magas vérnyomás megelőzhető, illetve kezelhető. Ebben egyetért a kardiológus és a genetikus is.

Ha maradunk a kasztrálás kérdéskörénél, fontos megjegyezni, hogy nem a herék eltávolítása a megoldás, hanem a betartott egészséges életmód, a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel, hogy időben kiderüljön a betegség - mondja Melegh Béla professzor. A Pécsi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézet vezetője hozzátette: terápiás célt nem szolgál a kasztráció, elgondolkodtató, lenne-e olyan férfi, aki a hosszú élet, néhány plusz év reményében válna meg heréitől.

A kasztrálással az egyén férfias indulatai mérséklődnek, kevésbé lesznek agresszívak – avat be a részletekbe Pető Csilla pszichológus. Az agresszió mértékét ugyanis befolyásolja a férfi nemi hormon túlzott jelenléte, irányát és módját azonban nem. Amerikában alkalmazták a kasztrálást többszörösen visszaesőknél, akik erőszakos közösülést hajtottak végre áldozatukon. A beavatkozás után csökkent a szexuális vágy és az agresszivitás is.  

Más kérdés, hogy a régebbi korokban fontos célja volt az ivartalanításnak, a kasztráltakat nagyobb biztonsággal lehetett dolgoztatni, nem terelődött el a gondolatuk a szexualitás irányába, jobban bírták a munkát.

Ma is kasztrálnak?

Igen, ma is alkalmazzák a kasztrációt, bizonyos betegségek kezelési lehetőségénél, daganat esetén szükségszerű lehet a here műtéti úton történő eltávolítása, ez azonban egy férfi számára komoly pszichés megterhelést is jelenthet.

Forrás: webbeteg.hu