Az édesítőszerekkel, és közülük a legelterjedtebb aspartam-mal szembeni bizalmatlanság teljesen megalapozatlan – állítják a táplálkozási szakértők. A kalóriában szegény édesítőszerek ugyanis nem járulnak hozzá a daganatos betegségek kialakulásához, és fogyasztásuk elhízáshoz sem vezet.

Aspartam, acesulfam, cyclamat és thamatin – nem mondhatni, hogy étvágygerjesztően hangzanának, vagy egészségességet sugallanának az előző, számos élelmiszerben édesítőszerként megtalálható anyagok, ám az Európai Unió által is jóváhagyott szubsztanciákként gyakorlatilag kalóriamentesek, és ennek ellenére a cukor édességének mintegy ezerszeresét képviselik.

A köztudatban ugyanakkor az a kép él az energiát nem tartalmazó anyagokról, hogy az egészségre nagy mennyiségben ártalmasak lehetnek. Ezt időről időre a szakértők is alátámasztják azzal, hogy a lehetséges kockázatokra felhívják figyelmünket.

A közelmúltban az aspartam került a figyelem központjába: egyes állítások szerint az állomány számos mellékhatással rendelkezik. Fogyasztása által állandósulhat a fejfájás, allergiás reakciók és epilepsziás rohamok tapasztalhatók, s számos esetben még agytumor kialakulással is összefüggésbe hozzák. Tény azonban, hogy ezek közül az állítások közül tudományosan még egyiket sem sikerült bebizonyítani.

Nem csoda, hogy ilyen intenzitású érvelés és ellenérvelés közepette az átlagfogyasztó összezavarodik az édesítőszerekkel kapcsolatban. A találgatásoknak és a vásárlók szkepticizmusának a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) és az Német Állami Kockázatelemző Intézet (számos egyéb intézménnyel együttműködésben) kíván véget vetni.

A szervezetek tudományos konszenzusán alapuló összefogása hangsúlyozza, hogy az édesítőszerekkel szembeni tév-hírek a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok szerint teljesen alaptalanok.

„Az Európai Unió területén jelenleg engedélyezett anyagok semmiféle kockázatot nem jelentenek az emberi egészségre” – mondja Gerhard Rechkemmer, a karlsruhei székhelyű Német Táplálkozási és Élelmiszerügyi Intézet elnöke.

Mindenre kiterjedő, alapos vizsgálatok

Az édesítőszerek egészségügyileg ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint az élelmiszerekben szintén megtalálható színező- vagy tartósítószerek. Ezek mindegyike egy rendkívül alapos tesztelési eljáráson megy keresztül, mielőtt az Európai Unió területén – így Németországban és hazánkban is – jóváhagyásra kerül.

„A sokoldalú vizsgálatot nemzetközi, független szakértőkből álló grémiumok végzik” – biztosít Rainer Gürtler, a Német Állami Kockázatelemző Intézet (BfR) élelmiszerbiztonsági szakértője. Maga az élelmiszer-toxikológia is egy ilyen független társasághoz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) úgynevezett ANS-paneléhez (az Élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerhez hozzáadott tápanyagok tudományos testületéhez) tartozik, amely EU-szinten foglalkozik az élelmiszerekben megtalálható adalékok egészségügyi értékelésével és jóváhagyásával.

„Az édesítőszerek fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot” – hangoztatja Rainer Gürtler is a tanulmányokra hivatkozva, és egyúttal elutasítja azokat a híreszteléseket, amelyek ennek ellenkezőjét sugallják. Az aspartam-ellenes tábor a legtöbbször arra a 2005-ben Olaszországban elvégzett aspartam-kísérletre hivatkozik, amely során a kutatócsoport az édesítőszert és a daganatos megbetegedések számának emelkedését hozta összefüggésbe.

Az EFSA 2006-ban elemezte az olaszok eredményeit, és egyértelműen megállapította, hogy „a tanulmány nem ad okot arra, hogy az EFSA az aspartammal kapcsolatos eddigi álláspontját felülvizsgálja” – mondja a toxikológus.

Édesítőszer és inzulin

Az a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint maga az édesítőszer fogyasztása is elhízáshoz vezethet, nem kis bizonytalansághoz vezet, amikor a boltban bevásárlás közben két termék között kell választanunk.

Paradox módon hangozhat, hogy a kalóriamentes édesítőszerek is felelőssé tehetők zsírpárnáinkért, ám a feltételezés szerint az édesítőszer elfogyasztása során, amikor annak édes ízét érzékeljük, a szervezetünk arra számít, hogy energiát kap, és ezért azonnali inzulintermelésbe kezd, s ezáltal csökken a vércukorszint.

De amikor a várt energiát nem kapja meg, étvágyunk még nagyobb lesz, és ember legyen a talpán, aki annak ellenáll… Az érvelés logikusnak tűnhet, ugyanakkor tudományos módszerekkel nem nyert bizonyítást, „sőt, ellenkezője derült ki: az édesítőszer-fogyasztás nem váltja ki az inzulin termelődését” – hangsúlyozza Rechkemmer.

„A tanulmány olyan állatkísérletekre alapul, amely nem vehető át az emberi szervezetre és annak reakciójára egy az egyben. Akik rendszeresen fogyasztanak mesterséges édesítőszert, azoknál is jelentkezik étkezések után a telítődés érzése.”

Csökkentett energiatartalom, de nem kalóriamentes

Hogy a jóllakottság érzése mikor jelentkezik, az egyénenként és egyéni étkezési szokásonként igen változó lehet, s ha valaki szellemi (tehát többnyire ülő) munkát végezve vagy otthon a tévé előtt ülve vég nélkül tömi magába a chipset, kekszet, illetve csokoládét, és emellett a napi három étkezés során is „kitesz magáért”, annak édesítőszert fogyasztva is súlyproblémái lesznek.

A legtöbb termék esetében az édesítőszer nem teljesen kalóriamentes, csak csökkentett energiatartalmú. Az ilyen élelmiszerekkel azonban elkerülhető a felesleges energia-bevitel, és könnyen elszabaduló testsúlyunkat is könnyebben kordában tarthatjuk – vélik a táplálkozás-szakértők. Például az üdítőitalok esetében az édesítőszerrel készültek fogyasztásával nem veszünk magunkhoz feleslegesen cukrot.

Az arányos testalkatú, egészségesen táplálkozó és megfelelő mennyiségben sportoló emberek természetesen a jövőben is nyugodtan megengedhetik maguknak, hogy kávéjukat a hagyományos módon cukorral édesítsék, s ha megkívánják, a nyári melegben egy pohár jéghideg kólát is megigyanak, mivel „a cukor ilyen mennyiségben egyáltalán nem árt” – biztosít Rechkemmer.

Forrás: fokuszbanano.hu