Brit kutatók szerint a kamaszok kockázatvállaló viselkedésre vannak programozva, mivel jobban élvezik a kockázatos helyzeteket, mint más korosztályok tagjai. A pubertáskor beálltával a veszélyekkel, kockázatokkal teli cselekmények is nagyobb mértékben jelennek meg a gyerekek életében - legyen szó autóvezetésről, szexről, alkoholról, vagy étkezésről.

A szakértő szerint ezek a viselkedésformák hozzájárulnak a pubertáskori ún. egészségparadoxon jelenségéhez. Ez annyit jelent, hogy az ebben a korban tapasztalható, élethosszra vetített kiemelkedő egészségi állapot együtt jelentkezik a relatív magas egészségügyi kockázatokkal és halálozási rátával.
A kutató és kollégái 86 személyt vizsgáltak 9 és 35 éves kor között, akiknek számítógépes játékokban kellett bizonyos döntéseket meghozniuk, amelyekért pontokat kaptak. Minden egyes játék után a kutatók felmérték a résztvevők érzelmi reakcióit azzal kapcsolatban, hogy az eredményeik, a játék kimenetele mennyire tölti el őket megelégedéssel, illetve elégedetlenséggel. Arra jutottak, hogy a kamaszkor beköszöntével a fiatalok nagyobb örömmel számoltak be egy-egy szerencsés menekülést átélve, ami a kutatók nézetei szerint segít megmagyarázni, miért vállalnak nagyobb kockázatot, miért kerülnek élesebb helyzetekbe a kamaszkorúak, mint az idősebbek vagy fiatalabbak.

Blakemore szerint a jelenség megértése azért fontos, mert annak ismeretében sokkal jobb és hatékonyabb módon lehet megfelelő programokat kidolgozni, ami a jelenség kezelésében, és az abból fakadó kockázatok mérséklésében segíthet úgy társadalmi, mint családi szinten egyaránt. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a kamaszok sokkal jobbak a döntéseik előnyeinek és hátrányainak megítélésében, mint a fiatalabbak, de ennek ellenére sokkal valószínűbb, hogy kockázatos helyzetekbe is belemennek, mivel jobban élvezik az ilyen helyzetekhez társuló izgalmat, mint más korosztályok tagjai. A leginkább kockázatvállaló attitűd 14 éves korban jelentkezett a vizsgált személyek esetében.

Forrás: egeszsegtukor.hu