A Bástyasétány ’74 hősei operettfigurák, akik fellázadnak kiagyalóik, az operettszerzők ellen. Gazdag Gyula filmje, a híres szocialista operett nyomán készült groteszk komédia tíz évig várta a dobozban, hogy bemutassák.
Az Állami áruház filmváltozatából húsz év eltolódással érkezett Gazdag Gyula szatírájába többek közt az Egy boldog nyár Budapesten slágere: az 1968-at követő “lázadás vagy alkalmazkodás” tematikájának megfelelően ironikus hommage-ként, vörös fényekkel megvilágítva éneklik az egyénieskedő, az átlagtól eltérni akaró fiatalok. A filmet egyenesen Aczél György inspirálta. A Gazdag-Györffy szerzőpáros Rezső és Dezső úr, a “fiatalokat boldogságra ítélő” két operettlibrettista szerepébe írta Aczél atyáskodó paternalizmusát.
Bástyasétány ’74
Az eredeti Bástyasétány 77. című operett, amely a szerelmi szálak mellett fölvetette a lakásínség és a bürokrácia problémáját is, amolyan kihívás volt Gazdag számára, hogy a két úr rózsaszín operettkliséi és a kádárizmus évtizedeken át festett jelszavai között párhuzamot teremtsen. A két úr minden oda nem illő eseményt, akár egy filmet, visszaperget, rózsaszínben kiigazítva újrajátszik, s ha ez sem segít, még Honthy Hannát, az örökifjú operettprimadonnát is segítségül hívja a Boldogság Tavához, a rózsaszín látszat megőrzése érdekében. Nem csoda, hogy a film közvetlenül a bemutatása előtt nyomtalanul “eltűnt”, s tíz évig dobozban maradt.
Immár a harmadik idényben folytatódik a Művészetek Palotája és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) telt házas filmklubja, a Müpamozi. A februárban kezdődő zenés sorozat ötven év legnagyobb slágereit tartalmazó kultuszfilmekből válogat. A nézők az operettől a szocialista road movie-ig, a musicaltől a retroparódiáig változatos műfajokon keresztül találkozhatnak legkedveltebb sztárjaikkal: Sárdy Jánostól Koncz Zsuzsáig, Hobótól a Latabárokig, Ferrari Violettától Gálvölgyi Jánosig, Gábor Miklóstól Honthy Hannáig, Soós Imrétől “Bill, a királyig” terjed a sor.
Réz András filmklubjában körbejárhatjuk a több száz slágerré vált dal születésének forrásvidékét: hogyan termékenyítették meg az ötvenes évek kollektív “műhelyei”, a gyár, az uszoda, a sportpálya a Kabos-filmektől örökölt profi kabarék és operettek világát. Többféle szűrőn, a korabeli filmen és annak szatirikus, későbbi feldolgozásain keresztül eleveníthetjük föl, hogyan nevelődött át a gyanútlan, aranykezű, de ideológiailag képzetlen szerelmes ifjúmunkás az ötvenes években.
Milyen szerepe volt a hatvanas évekbeli langyos kádárizmusban a VIT és a “Ki mit tud?” versenyeinek a beatzenekarok, az Illés, Koncz Zsuzsa és más csapatok indulására? Hogyan jelenik meg a Pacsirta rádió, a grízes tészta, a Bambi üdítő s a közösségi együttműködést és ideálokat deklaráló szocializmus a hatvanas évek zenés filmjében és annak kilencvenes évekbeli retrójában? Miért közönségsiker a hatvanas évek óta szinte folyamatosan Ránki György musicalje, az Egy szerelem három éjszakája? Hogyan fér össze a rock-blues érzés a Kőbánya-dokumentarizmussal, milyen Fonográf-zenék ritmusára vált emblémává a szocialista aszfaltot döngető Zil teherautó, miután fölvette a szöszke göndör autóstoppos lányt?
Bástyasétány ’74 (1974)
Dalolva szép az élet – Magyar zenés filmek ’48-’97
Mafilm, Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, színes, 73 perc
Időpont: 2013. május 6. 19:00
Helyszín: Elõadóterem, Müpa, Budapest
Szereplők: Evald Schorm, magyar hangja: Gera Zoltán (Rezső úr), Iglódi István (Dezső úr), Monori Lili (Török Anna), Koltai Róbert (Benedek Péter), Pogány Judit (Bözsi), Halmágyi Sándor (Talpas Ödön), Kiss Mari (Kati), Csákányi Eszter (Tini), Honthy Hanna (Operett istennő)
Rendező: Gazdag Gyula
Forgatókönyv: Gazdag Gyula, Györffy Miklós
Operatőr: Ragályi Elemér
Zene: Eieseman Mihály, Gyulai Gaál Ferenc, Baróti Géza
Dalszöveg: Kállai István, Dalos László, Ambróczy Ágoston
Díszlet: Romvári József
Kosztüm: Vágó Nelly
Vágó: Gazdag Gyula
Házigazda: Réz András
forrás: cultura.hu
0 Megjegyzések