Az utolsó pillanatnál tartunk: vagy cselekszünk, vagy
eltűnünk a Föld színéről
Az egyik legnagyobb, sokakat foglalkoztató kérdés, hogy
vajon mennyire biztonságosak az asztalunkra kerülő élelmiszerek? A híres
botrányfilm, az Élelmiszeripar Rt. után itt egy újabb alkotás, ami a
génmódosított élelmiszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Környezettudatossággal, táplálkozással foglalkozó
tanulmányok rendre ezt a mondatot ismétlik: sajnos nincs adat a hosszú távú
hatásokról. Ha azt el is fogadjuk, hogy bizonyos szerek bizonyos mennyiségben
nem károsak az emberi szervezetre, még mindig találunk egy újabb ismeretlent az
egyenletben: a különböző szerek kölcsönhatásait és így az emberi szervezetre
gyakorolt hatásukat. Ezt ugyanis nem vizsgálják.
Eddig még csak szerekről beszéltünk, de ennél a helyzet még
bonyolultabb, hiszen az emberiség egyre több olyan technológiát is használ,
amelynek nem ismerjük a hosszú távú hatásait. Ilyen például a génmódosítás és a
nukleáris energia, amelyeket veszélyességük szempontjából von párhuzamba
Jean-Paul Jaud francia dokumentarista rendező, akinek Kísérleti egerek vagyunk?
című filmjét a napokban mutatták be Magyarországon.
A dokumentumfilm két szálon mutat be megdöbbentő tényeket és
eredményeket. Ki gondolta volna például, hogy a Greenpeace békés aktivistái 15
perc alatt simán bejutnak egy atomerőmű reaktorának szívébe anélkül, hogy
bármilyen biztonsági rendszeren fennakadnának? Ugye, hogy ez egy kicsit
ijesztő, ha belegondolunk abba, hogy mekkora pusztítást tud okozni egy
atomrobbanás...
A téma Franciaországban azért is nagyon égető, mert itt
rengeteg – talán indokolatlanul sok – atomerőmű működik, amelyek potenciális
veszélye a lakosságra igen nagy, probléma esetén pedig a hatás
visszafordíthatatlan. A visszafordíthatatlanság ténye az, ami alapján a film
párhuzamba állítja az atomenergiát és a génmódosított élelmiszereket.
Azt, hogy egy adott élelmiszer tartalmaz-e génmódosított
összetevőt, hazánkban kötelező feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán.
Az áthatolhatatlan kukorica
A génmódosított élelmiszerek ugyanis több szempontból is
veszélyesebbek, mint gondolnánk. A génmódosított növények képesek ellenállni
olyan növényvédő szereknek, melyek megölik az összes környező növényt, gyomot.
Így a kipusztult növények által fel nem szívott vizet is ezek a génmódosított
növények szívják fel, így a bennük megtalálható növényvédő szerek
maradványmennyisége sokkal magasabb, mint a nem génmódosított társaiké. Egy, a
film által bemutatott, ebben a témában első és egyedülálló, hosszú távú kutatás
arra mutat rá, hogy bizonyos növényvédő szerek még az Európai Unió által engedélyezett kis mennyiségben is
komoly degeneratív elváltozásokat okozhatnak a szervezetben hosszú távon.
Seralini professzor és munkatársai két évig vizsgálták a
RoundUp nevű totális gyomirtó szer és az arra rezisztens génmódosított kukorica
hatását patkányokon. Ez volt az első, hosszú távú referált táplálkozási kísérlet,
amely a gyomirtószertűrő génmódosított kukorica, illetve a világon a legnagyobb
mennyiségben eladott gyomirtó hatásait vizsgálta. Seralini professzorék a
kísérletek során arra jutottak, hogy az NK 603-as kukorica, valamint a RoundUp
jelenleg biztonságosnak minősített mennyiségben is daganatos megbetegedéseket
és korai elhalálozást okozott a kísérleti patkányoknál. A kísérlet egyértelműen
bizonyította, hogy a génmódosított élelmiszerek hosszú távú fogyasztása
veszélyes, valamint rávilágított az engedélyezési eljárás hiányosságaira és
hibáira.
Az érvényben lévő és hivatkozott kutatások mindig maximum
három hónapig vizsgálják az adott esetet. A fent említett hosszú távú kutatás
rámutat, hogy bár az első három hónapban valóban nem mutathatók ki komoly kóros
elváltozások a teszt alanyaiként szolgáló patkányokon, de az idő
előrehaladtával az eredmény egyre sokkolóbb.
A génmódosított élelmiszerrel és növényvédő szerrel kezelt
patkányok nagyon nagy százalékában mutatható ki rákos elváltozás, a daganat sok
esetben a kis rágcsáló testtömegének 25 százalékra is képes megnőni. Képzeljük
csak el, ez olyan, mintha mi, emberek 10 kilós tumorokkal mászkálnánk.
A képek drámaiak és megdöbbentők, így a Magyarországon járó
rendezőt arról faggattuk, vajon a filmje eredményeképpen várhatóak-e változások
a szabályozásban, illetve hogy hogyan tudjuk kivédeni a káros hatásokat.
– A filmet 2012 szeptemberében mutatták be Franciaországban.
Eljutott-e az illetékesekhez?
– Természetesen, ezt a filmet bemutatták a mozikban, bárki
megnézhette.
– Elküldték-e politikusoknak is?
– Nem… Amikor maga a kísérlet eredménye kijött, akkor az
bombaként robbant. Foglakozott vele a sajtó, rengeteg műsorba hívtak, tévébe,
rádióba a kísérletet vezető professzorral együtt. Tehát benne volt a köztudatban,
a politikusok tudtak róla. A sajtó egy hétig erről beszélt. Észrevettük, hogy
gyakran előfordult, hogy a filmet a mozik megrendelték, majd két hét múlva
mégis visszamondták a vetítést. Először nem tudtuk, hogy miért, nem értettük,
de két hónapja a tudomásunkra jutott, hogy a titkosszolgálat emberei elmentek a
mozikba – ezt az egyik moziigazgatótól tudom –, és megkérdezték, hogy biztosan
le akarja-e vetíteni az adott mozi a filmet, mert a vetítés esetleg
közrendellenes problémákat vethet fel. Tehát ezzel próbálták a mozikat
eltántorítani a vetítéstől. Rengeteg mozi vissza is mondta a film vetítését. A
kutatás eredményei elég egyértelműek, az azzal a bizonyos növényvédő szerrel
kezelt patkányoknak a megszokott három hónapos megfigyelésen túl – három hónapon
belül nem fedezhető fel semmilyen egészségügyi probléma – nagyon megnőtt a
daganatra való hajlamuk.
– Hozott ez valami változást az élelmiszerekre vonatkozó
szabályozással kapcsolatban? Lett a filmnek valamilyen kézzel fogható
következménye?
– A politikusok a lobbiknak vannak alárendelve, tíz lobbista
esik egy politikusra Európában. Franciaország még moratóriumot sem hirdet meg,
holott lezajlott ez a kísérlet, és bebizonyították, hogy a génmódosított
élelmiszerek nem biztonságosak, és még sincs moratórium erre vonatkozóan. Egész
Európában nincsen moratórium. Nyilván nem mindenki korrupt, de ha nem is
korruptak, toleránsabbak, mint kellene. És tudatlanok, mert megkérdőjelezik
ezeket a tényeket, a gyermekeink egészségét és a sajátunkat is veszélyeztetve.
Tehát két dolog feltételezhető: vagy nem értették meg a kutatást, vagy pedig
korrumpáltak. Összesen két országban vezettek be moratóriumot: Indiában és
Oroszországban.
– Terveznek további kutatásokat a tárgyban?
– Az egyetlen, amiről tudok, hogy Oroszország el fog kezdeni
egy kísérletsorozatot. De mire egy újabb kutatásnak meglennének az eredményei,
addig minimum öt évnek kell eltelnie a tervezéstől az eredmények bejelentéséig,
és ez azt jelenti, hogy újabb öt évig mérgezzük magunkat és a gyermekeinket.
– Mit tehetnek a civilek?
– A vásárlásunkkal szavazunk, mi döntjük el, hogy kinek
adjuk a pénzüket. Mi döntjük el, hogy a felelőtlen multiknak adjuk-e a
pénzünket, vagy azoknak, akik tiszteletben tartják az ökoszisztémát. Nem is
kell, hogy lakosság zöme megtegye ezt, elég, ha 5-10 százalék teszi meg, és ez
máris megváltoztatja a dinamikát.
– Tehát mindennek az alapja a tudatos vásárlás?
– Természetesen. Ez a legfőbb fegyver, mert mi magunk
vagyunk a fegyver. A másik legnagyobb fegyver a kommunikáció. A sajtó
felelőssége óriási, ezekről a dologról beszélni kell, mert a folyamat
visszafordíthatatlanná válik.
– Ha betiltanák most a génmódosított élelmiszereket, mi
történne a gazdaságban?
– Megszűnne az élővilág gyilkolása. Ha az élővilág eltűnik,
eltűnünk vele együtt mi is.
– De újra kellene tanulni és alkalmazni sok mindent, ami
időbe telik…
– De mi a jobb? Tanulni, vagy eltűnni a Föld színéről? Nincs
más választásunk: vagy cselekszünk, vagy eltűnünk a Föld színéről.
– Számítanak a kis lépések is, vagy csak a politikai változásoknak
van hatásuk?
– A kis lépések jól tudnak működni, el kell kezdeni, nincs
más választásunk. Kell, hogy működjön, arra vagyunk kényszerítve, hogy
fellépjünk mindez ellen, és a politikusok fognak minket követni. Ha a
döntéseinkkel és a pénzünkkel rákényszerítjük őket, akkor kénytelenek lesznek
követni minket.
Forrás: noihir.hu
0 Megjegyzések