Hat-nyolc fokkal melegebb augusztusok, még csapadékosabb telek, tavaszi és őszi hőségriadók: ilyen jövő vár utódainkra, akik a mai Athénhoz, Kairóhoz vagy Miamihoz hasonló klímájú városokban élnek majd. Sosem látott szintre emelkedett az üvegházgázok mennyisége a légkörben. Milyen lesz az élet a 450 ppm-es Magyarországon?

Az emberiség története során először került 400 ppm szén-dioxid a levegőbe (a mértékegység azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőből 400 szén-dioxid). A történelmi jelentőségű határ átlépését az USA Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézete, a NOAA jelentette be, és megerősítette a hawaii CO2-mérő obszervatóriumot működtető Scripps Oceanográfiai Intézet. Utoljára 2-6 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti korban volt ennyire sok üvegházgáz a légkörben.

Akkor 2-4 Celsius-fokkal volt forróbb a Föld, mint manapság, és a tengerszint 5-40 méterrel volt magasabb. A Szahara térségét szavannák és erdőségek borították, erdő volt Kanada sarkvidéki területein is. Nem volt állandóan jeges az Északi-sarkvidék, Grönland eljegesedése a kor vége felé, nagyjából 3 millió évvel ezelőtt zajlott le. Magyarország területén akkor működtek a Tapolcai-medence bazaltvulkánjai, bőven ontva magukból a szén-dioxidot. A Kárpát-medencében a Pannon-beltenger hullámzott, szigetekkel, félszigetekkel, szorosokkal. Akkoriban egymást váltotta a meleg szubtrópusi és a meleg félsivatagi éghajlat. Ezt bizonyítják azok a 4,5-2,5 millió éves vörösagyag-rétegek, amelyeket a pécsi Postavölgyben, Dunaföldváron, Szekszárdon és másutt tártak fel a geológusok fúrásai.

Forrás: alternativenergia.hu