A kisebb-nagyobb fájdalmakra mostantól teljesen felesleges fájdalomcsillapítót szedni, elég csak az imádott partnerre gondolni, s az agy jutalomközpontja gondoskodik arról, hogy a fájdalom messze illanjon. A mechanizmus úgy működik, mint az ópiumfogyasztás és társai.

A legutóbbi kutatások szerint a szerelem érzésének fájdalomcsillapító hatása nem azzal fejti ki hatását, hogy a szerelmesek figyelme az óriási boldogság közepette elterelődik. A szerelem valójában hasonló hatást produkál, mint a fájdalomcsillapító tabletták vagy a drogok: a szerelem során az agy ugyanazon területei aktiválódnak, mint a fájdalomcsillapító készítmények szedésekor vagy kábítószer-fogyasztáskor – hangsúlyozzák amerikai kutatók.

A Stanford University School of Medicine tudósai – élükön Sean Mackey-vel – szerelmes diákok bevonásával végezték el megfigyelésüket: szórólapokkal olyan párokat kerestek, akiknek kapcsolata még az első kilenc hónapban járt. „Tudatosan összpontosítottuk figyelmünket a párkapcsolat e kezdeti szenvedélyes szakaszára.” – magyarázza Mackey – „Olyan résztvevőket akartunk toborozni, akik az euofória állapotában lebegnek, tele vannak energiával, s szinte megszállottság állapotába kerülnek, ha a szerelmükre gondolnak”.

Mackey feltételezése szerint a szerelem e szakasza egyfajta függőségi állapotra hasonlít, s az agy ugyanazon területeit aktivizálja, mint a függőségi mechanizmusok.

A 15 kiválasztott résztvevőnek az volt a feladata, hogy partnerük fotója mellett egy olyan fényképet is vigyenek magukkal, amelyen egy olyan ismerősük látható, akit hasonlóan vonzónak tartanak. A kutatók felváltva mutatták be a résztvevőknek a két képet, miközben tenyerükön egy speciális, magas hőmérsékleten működő készülékkel kisebb fájdalmat okoztak. A tudósok eközben mágneses rezonancia elvén működő tomográffal figyelemmel követték a közreműködők agyi aktivitását. A kutatók azt is tesztelték, hogy a résztvevők figyelme különböző feladatokkal mennyire terelhető el a fájdalomérzésről. Utóbbival csak arról akartak meggyőződni, hogy a szerelem fájdalomcsillapító hatása biztosan nem a figyelemelterelés miatt jelentkezett.


Az eredmények azt mutatják, hogy mind a szerelem, mind figyelem elterelése – az agy más-más részeinek mozgósítása mellett – ugyanolyan fájdalomcsillapító hatásúak, s ezzel együtt sokkal hatásosabbak, mint a pillantás a vonzó ismerős fotójára. Míg a szerelem fájdalomcsillapító jellege az agy alapi területén okoz aktivitást, a tevékenységgel való figyelemelterelés a nagyagy fejlettebb területeit „mozgatja meg”.

Forrás: http://fokuszbanano.hu