A jóindulatú tumorokat
(leiomióma, fibróma) rendszerint a nőgyógyász fedezi fel
véletlenszerűen. Műtéti eltávolításuk fontos, hiszen csak a kimetszett
szövetdarab mikroszkópos vizsgálatával lehet egyértelműen kizárni a
rosszindulatúságot.
VAIN-nek (vaginális intraepitheliális neoplázia) nevezik azt
a „rákmegelőző” állapotot, mely a hüvely falában megfigyelhető - sokszor több
kis apró - elváltozás, fehéres elszíneződés képében jelentkezik. Ezek gyakran a
méhszáj és a szeméremtest felszínén is jelentkeznek. Létrejöttében a humán
papillóma vírusnak (HPV) tulajdonítanak szerepet. A VAIN a jóindulatú
daganatokhoz hasonlóan tüneteket rendszerint nem okoz, de felfedezésekor
eltávolítása javasolt, hiszen idővel rosszindulatú karcinómává alakulhat.
A hüvely rosszindulatú daganatai (melanóma malignum,
adenokarcinóma, sarcoma, laphámrák) viszonylag ritkán fordulnak elő. Más
szervek tumoros megbetegedése következtében, áttétként is jelentkezhet
hüvelyrák.
Laphámrák
A laphámrák a leggyakoribb rosszindulatú hüvelydaganat, mely
általában 65 éves kor fölötti nőket érint. Kialakulásának oka nem ismert, bár a
kutatók a HPV kóroki szerepét feltételezik. A leggyakoribb tünet a hüvelyből
jelentkező vérzés. Ez azért lehet nagyon figyelemfelkeltő, mert az érintett nők
többsége túl van a változó koron ekkorra már, és nem menstruál. Jellemző még az
igen kellemetlen szagú folyás is.
Hogyan pusztít a
méhnyakrák?
A méhnyakrák kialakulása általában hosszú évekbe telik, de
az esetenként akár egy-két év alatt is bekövetkezhet, különösen a gyorsan növő,
mélyebben fekvő hámsejtek rákjának esetében. A HPV vírusok okozta fertőzések
50-80 százaléka egy éven belül spontán megszűnik, s a legtöbb korai
méhnyakrák-megelőző állapot visszafejlődést mutat. A rákkeltő HPV vírusok okozta
tartós fertőzés azonban évente mintegy félmillió méhnyakrákot okoz
világszerte...
Ahogy a tumor növekszik, egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a
környező szervekre, elsősorban a húgyhólyagra és a végbélre, emiatt gyakori
vizelési inger, görcsös székelési inger és fájdalom is fellép. A daganat
viszonylag hamar szóródik a környező nyirokcsomókba, később a tüdőkbe, májba és
a csontokba is ad áttétet.
A nőgyógyász a gyanús elváltozásból mintát vesz, melynek
kórszövettani, mikroszkópos vizsgálatával felállítható a diagnózis. Ha a
rosszindulatú laphámrák jelenléte bizonyítható, akkor áttétkeresés céljából
mellkas-röntgen, hasi ultrahang, húgyhólyagtükrözés és végbéltükrözés is
szükséges lehet.
A daganat stádiumától, kiterjedésétől függően történik a
kezelés. Korai stádiumban általában műtétre kerül sor, melyet sugárterápia
követ. Ha nagyobb a tumor, akkor műtét nélkül, kombinált sugárkezelést
alkalmaznak az onkológusok.
Adenokarcinóma, melanóma
A hüvely adenokarcinómája esetén a tünetek, a diagnózishoz
elvégzendő vizsgálatok és a kezelés a laphámráknál leírtakkal megegyezik, a fő
eltérés az, hogy az adenokarcinómában szenvedők többsége fiatal vagy középkorú
nőbeteg.
Melanóma a hüvelyben igen ritka daganat, főleg 50 éves kor
után fordul elő. Tünetei a rendellenes hüvelyi vérzés, és a kellemetlen szagú
folyás. Kifejezetten rosszindulatú elváltozás, mely gyorsan terjed, és hamar
áttét is képződik. A diagnózishoz a kimetszés és a szövettani vizsgálat
elengedhetetlen. Kezelése a műtéti eltávolítás. A sugárterápia ebben az esetben
sajnos eredménytelen.
Az embrionális rhabdomyosarcoma
Az embrionális rhabdomyosarcoma egy olyan ritka hüvelyrák,
mely csecsemőkorban és kisgyermekkorban fordul elő. Kezelésekor a tumort el
kell távolítani, majd azt követően kemoterápiát kell alkalmazni.
A hüvelydaganatok többsége más szervek daganatos
megbetegedése miatt, áttétek útján jön létre. Így a méhnyak, a szeméremtest, a
végbél, a petefészek, a méhnyálkahártya és a húgyhólyag tumorai is adhatnak
hüvelyi áttétet.
Forrás: webbeteg.hu
0 Megjegyzések