Vajon mi hajtotta Karinthyt? Mi az, ami Karinthy munkásságában unikális a magyar irodalomban? “Ó nyájas olvasó: mindenféle dolog” – válaszolta meg maga Karinthy Frigyes a Görbe tükör című kötetében nekünk és önmagának is.
Irodalom-és kultúrtörténeti kalandozásunk során márciusban a nagy sikerű Léda-délutánnal megérkeztünk a 20. századba, és a félév végéig hátralévő hónapokban ennek a korszaknak a kiváló alakjaival ismerkedhetünk meg az OSZK KönyvTÁRlat – Múzsák és szentek című sorozatának rendezvényén.
Áprilisban Karinthy Frigyesre emlékezünk, aki idén 75 éve halt meg.
Talán ő a leghíresebb, legnépszerűbb, a legtöbbször olvasott, idézett, emlegetett humorista – holott tulajdonképpen filozófus volt – olvashatjuk Karinthy Görbe tükör című kötetének ajánlójában. Egy izgatott, minden iránt érdeklődő filozófus, a XVIII. század felvilágosodásának legkövetkezetesebb és legtudatosabb utóda, a század tudományos igényű humanizmusának képviselője, aki bölcseleti életművet nem hagyott maga után, hanem kitűnő regényekben, gyönyörű novellákban, de nemegyszer mulatságos humoreszkekben fejezte ki különféle nézeteit és életfilozófiáját.
A kor talán legeredetibb, legmeglepőbb témavilágú regényírója és novellistája, aki legszebb szépirodalmi műveit versekben írta meg. Egy nagy költő, a Nyugat nagyjaival egyenrangú költő, aki egész életében mindössze két vékonyka kötet költeményt írt, de annál több versparódiával jellemezte írótársait és az irodalomtörténetet. Ennyi talán elegendő is ahhoz, hogy tudomásul vegyük Karinthy Frigyes szabálytalan lángelméjét.
“Más műfajokkal próbálkoztam, hogy megéljek. Dante álnév alatt megírtam az Isteni színjátékot, amit Messiás címen lefordítottak németre, onnan lefordítottak magyarra: “A tyúkom vett egy új ruhát!” címen, és a szerző neve nélkül énekelte az orfeumban Bellák Nusi kisasszony.
Később Shakespeare álnév alatt írtam néhány drámát, Schopenhauer és Kant álnevek alatt filozófiai értekezéseket is firkáltam és Goethe álnév alatt néhány drámai költeményt. Kaptam egy levelet egy bogárgyűjtőtől, aki igen udvariasan megkért, küldjem be neki a birtokomban lévő “Életbölcsesség” nevű ízeltlábút, mivel valaki figyelmeztette rá, hogy én is foglalkozom ilyesmivel, cserébe szívesen rendelkezésemre bocsát egy szép afrikai bársonycincért, amiből nálunk, Európában csak két példány van.
Ezek után felmentem a szerkesztőségbe és otthagytam egy cikket “Az akarat sokfélesége” címen. A szedő álmos volt, és a cikk ilyen címen jelent meg: “Vakaródzik a feleségem”, azonkívül belül is volt néhány sajtóhiba.” (Karinthy Frigyes: Nyájas olvasó, Viccelnek velem)
”Ó nyájas olvasó: mindenféle dolog” – Karinthy Frigyes est
Karinthy zsenialitását, illetve a korszakot, amelyben élt és alkotott Ungvári Tamás és Szalay Károly irodalomtörténészek, – akik arról fognak elmélkedni, mi az, ami Karinthy munkásságában unikális a magyar irodalomban – Fenyő Iván színművész és a Chameleon Jazz Band idézik meg.
Az utóbbi két évtizedben róla megjelent irodalomtörténeti munkák egy része diminuálni igyekezett Karinthy jelentőségét, egyéniségéből, személyiségéből fakadó rendkívüliségét. Sorra vesszük azokat a tételeket, amelyekben Karinthyt nemcsak a maga korában tette úttörővé és korszerűvé, hanem a mai korban is garantálja korszerűségét. Talán még azzal is eljátszunk, hogy mit és miről írna Karinthy ma, ha élne, például a természettudományokkal kapcsolatban. (Szalay Károly)
KönyvTÁRlat – Múzsák és szentek
2013. április 25., csütörtök 16.30
16:30-17:30 A Chameleon Jazz Band szving és jazz koncertje
17:40-19:30 Szalay Károly és Ungvári Tamás irodalomtörténészek beszélgetése. Közben Fenyő Iván Karinthy verseiből összeállított műsora hangzik el.
Helyszín: Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest
Kamarakiállítás csak ezen a délutánon: kéziratok, dedikált dokumentumok, eredeti levelek, könyvérdekességek.
forrás: cultura.hu
0 Megjegyzések