Papp Balázs, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának fiatal munkatársa kapta a Szent-Györgyi Talentum Díjat, a tudományos elismerést kedden adták át első ízben Szegeden. 

A Szent-Györgyi Talentum Díjat idén alapította a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány. Az elismerésre érdemes kutatót a tervek szerint hagyományosan az alapítvány kuratóriuma az adott évben Szegedre látogató Nobel-díjas kutatókkal közösen választja ki, ebben a munkában idén Bert Sakmann német fiziológus professzor vett részt.

A Szent-Györgyi Talentum Díjat az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják át. Emellett feltétel, hogy a díjat olyan szegedi tudós kapja, aki – a díj névadójához, Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan – a felfedezéséhez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét a Tisza-parti városban végezte.

Az élőlények látható tulajdonságait a genetikai állományban kódolt több ezer gén összehangolt működése határozza meg. A biológia egyik komoly kihívása, hogy a gének molekuláris szintű működéséből levezesse a megfigyelhető tulajdonságokat és azok mutációk hatására bekövetkező megváltozását. Habár napjainkban rohamos tempóban gyűlnek az adatok a mutációk hatásairól, egyelőre nem világos hogyan vezethetők vissza a sejt molekuláris rendszereinek működésére. Különösen rejtélyesek a génkölcsönhatások, amikor két mutáció hatása függ egymástól, például az egyik mutáció felerősíti a másik mutáció káros hatását.

Papp Balázs és kollégái az egysejtű élesztő molekuláris rendszereinek számítógépes szimulációjával és egyedülálló kísérletes adatokkal keresték a választ e kérdésekre. Kimutatták, hogy a génkölcsönhatási mintázatok mögött általános szabályszerűségek rejlenek, és magyarázatot találtak arra, hogy bizonyos gének mutációi miért képesek kiugróan sok más mutáció hatását tompítani vagy erősíteni. Ezenkívül kifejlesztettek egy új mesterséges intelligencia eljárást, amely képes volt a rendelkezésre álló génkölcsönhatási adatokból automatikusan biológiai elméleteket gyártani.