jeszenszkyA műemléki világnap fontos alkalom a társadalom azon rétegeinek a megszólítására is, akik használói, élvezői a hazai műemlékeknek – hangzott el a 30. műemlékvédelmi világnap alkalmából tartott konferencián, melyen kiosztották a 2013-as ICOMOS-díjakat, a Műemlékvédelmi Citrom-díjakat, valamint a „Példaadó műemlékgondozásért” díjakat.
1982-ben kezdeményezte az ICOMOS, hogy április 18-át műemléki világnappá nyilvánítsák; Magyarország egy évvel később, 1983-ban csatlakozott a kezdeményezéshez, így idén a 30. jubileumot ünnepelték többek közt az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ tagjai.

Meg kell határozni a gazdátlan területeket

Kulturális örökségnek tekinthető az, ami a globalizálódó világban egy nemzet értékeit tükrözi – mondta Nagy Gergely. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy módszertanával és eredményeivel a magyar műemlékvédelem nemzetközi tiszteletet vívott ki magának, mely többletet a kívülállók számára is meg kell mutatni. Az örökség- és műemlékvédelmet érintő szabályozás módosításával kapcsolatban megjegyezte: sokan úgy gondolták, hogy ezeket a területeket is fel kell éleszteni, ugyanakkor ez kicsit „hirtelenre” sikerült. Éppen emiatt „a mai rendszerben különösen szükséges egymás lehetőségeinek és feladatainak megismerése, hogy meg lehessen teremteni a nélkülözhetetlen összhangot – a világnapnak is ez az egyik nem titkolt célja. Ehhez azonban a gazdátlan területeket is pontosan meg kell határozni”. Szerinte ugyanis így lehet megtalálni a megoldásokat többek közt azokra a kérdésekre, mint a nevelés, a partnerkapcsolatok és a társadalmi kapcsolatok szélesítése, a szaktudás továbbadása.

Örökségünk megújításához a partnerség elengedhetetlen

A meglehetősen szerény, szűkösen rendelkezésre álló források miatt Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a partnerség megteremtését elengedhetetlennek látja az integrált örökségvédelem területén. Partnerként pedig azokat kell kezelni, „akik hozzá tudnak járulni örökségünk megújításához”. Ez főleg azt követően fontos, hogy a műemlékvédelem ilyen nagy átalakuláson, sokkszerű változáson ment keresztül: tavaly szeptemberi megszűnése óta ugyanis a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központként működik tovább, a hivatal felszámolása után pedig hatásköreinek egy része az Emberi Erőforrások Minisztériumához, a Belügyminisztériumhoz, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz került. Szerinte az értékközpontúság és fenntarthatóság egyidejűleg fontos a műemlékek védelmével kapcsolatban, hiszen olyan feltételeknek kell jelenleg eleget tenni, melyeket nagyon nehéz teljesíteni: egyszerre kell a konvergenciaprogram keretében közkiadásokat csökkenteni, másfelől pedig gazdaságfejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre és meghatározott területeken humánerőforrás-fejlesztésre is költeni kell. Felhívta a figyelmet, hogy az a műemlék, melynek funkcionális használata nem megoldott, hanyatlásra van ítélve. „A műemlékvédelmi világnap fontos alkalom a társadalom azon rétegeinek a megszólítására is, akik használói, valamint élvezői a hazai műemlékeknek. Örökségünk megőrzéséért, megújításáért ugyanis mind felelősek vagyunk” – tette hozzá.

Flamand-magyar és török-magyar együttműködés van kilátásban

„Szükséges áttekinteni, hogy milyen területeken lehetségesek az együttműködések, majd ezeket rendszeresíteni, erősíteni kell” – mondta Benkőné Kiss Zsuzsa, aki egyúttal jelezte, hogy már folyamatban van a flamand-magyar, valamint a török-magyar műemlékvédelmi megállapodás kidolgozása. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője emellett felhívta a figyelmet, hogy 9 hazai helyszín várományos arra, hogy a világörökség részét képezze. Egyúttal emlékeztetett, hogy 1998 és 2002 között a műemlékek megóvására 1,2 milliárdot fordított a kormány – ennek a programnak az újraindítását is tervezik.

Díjakat is osztottak

A jubileumi műemlékvédelmi világnapon ICOMOS-díjjal jutalmazták a budapesti Szent Lukács Gyógyfürdő és Úszodát, valamint a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedet és a Zsolnay Mauzóleumot. Műemlékvédelmi Citrom-díjjal „jutalmazták” az V. kerületi, Hercegprímás utca 5. szám alatti épületet, valamint az enyészeté lett kölesdi Jeszenszky-kastélyt. Az ICOMOS a Citrom-díjjal azokra a pusztulásra ítélt értékeinkre, örökségeinkre kívánja felhívni a figyelmet, melyeket jobban meg kellett volna őriznünk. „Példaadó műemlékgondozásért” díjat vehetett át a Falufejlesztési Társaság a Nagyapám Háza mester-inas programért, Terény Község Önkormányzatát Terény település megújítási programjáért díjazták, a Tápiószőlősi Holland-ház felújításáért pedig az üzemeltető Ganz ÁSZ Kft. vehette át az elismerést.

forrás: kultura.hu
fotó: zsn.hu, panoramio.com