Egy könyv, mely a gyerekkortól egészen az anyaságig vizsgálja a női szexualitás és a testhez való viszony alakulását, érintve az intimitás, a fogantatás, a terhesség, a szülés, az anyaság és szex kérdéseit, mind testi, mind szellemi szinten. Mester Dóra Djamila első kötete, a Nő, anya, szerető - Anyaság és szex elhagyta a szülőszobát, és múlthét pénteken a XX. Budapest Nemzetközi Könyvfesztivál keretében mutatkozott be.
A Jaffa Kiadó által szervezett beszélgetés rögtön azzal a kérdéssel indult, hogy mit gondolunk a szexről. A szerző szerint erre választ keresni olyan, mintha körbeadnánk a teremben egy almát, és arról kérdeznénk a közönséget, hogy kinek mi jut eszébe erről a gyümölcsről. Mi a fontos benne: az íze, a színe, vagy a formája? Esetleg nem is ez a lényeg, hanem hogy milyen emlékeink kötődnek hozzá, vagy az, hogy szeretjük-e egyáltalán? Meg kell-e hámoznunk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, hogy ez egy alma? Dóra szeretné tényleg körbeadni azt a bizonyos almát, és meghallgatni, hogy ki mit gondol róla. De ehhez szerinte jobb lenne, ha nem egy előadóteremben ülnénk, hanem egy kertben, vagy a konyhában. Hogyha életszagú lenne ez az egész, mert a szexről való beszélgetésnek szabadnak és életközelinek kellene lenni.
A szerző önmagát úgy írja körül, hogy „nő, anya, szerető, flaneur, amatőr fotós, közgazdász, társadalomkutató és szex-edukátor”. Emellett egy szex-pozitív misszió aktivistája, aki minden lehetséges fórumon – az iskolákban, a különböző magazinok hasábjain, vagy éppen workshopok keretében- próbálkozik egy nyitott, előítéletektől mentes, pozitív szexbeszéd megalkotásával. Ennek legújabb lépcsőfoka ez a könyv, melynek három egysége három fontos életszakaszon keresztül kíséri a nőket: a gyerekkortól a nővé válásig; a fogantatástól a szülésig; aztán egészen az anyaságig.
Vannak benne praktikus tudnivalók a terhességről, gyerekmesék, szépirodalom, tudományos szövegek, és rengeteg személyesség, mert az utóbbinak a szexualitás megtapasztalásában és körüljárásában is ott van a helye, ugyanúgy, mint az önazonosság megtalálásának. A könyv sorai mögött az író megmutatja saját magát, úgy meséli el történeteit, hogy tudja, és ki is mondja, hogy az általa körüljárt kérdésekre a válasz nem nála van. Mert ahány kérdés, annyi válasz, és ahány fogalom, annyi megközelítés, ahogy azt a könyvben idézett interjúrészletek is bizonyítják. A háttérbeszélgetések kiindulópontja minden esetben az első szexuális élmény felidézése volt, és a női tapasztalatok nagyon sokszínűek voltak már abban is, hogy milyen aktusokat soroltak ide az első csóktól elkezdve a szüzesség elvesztéséig.
A könyv megmutatja a nők ezerféle arcát, és azt, hogy a szexben nincs jó vagy rossz, de azt nem akarja megmondani, hogy milyen a jó nő, a jó anya és a jó szerető. Mint ahogy nem előíró abban sem, hogy hogyan, mekkora élvezettel kell megélni a nőiséget, terhességet, vagy éppen a szülést. Nem gazdagítja az intimitással kapcsolatos elvárások és mítoszok sorát, hanem a saját vágyak, örömök megtalálására ösztönöz.
További információ: www.csakatestemenat.hu
forrás: kultura.hu
fotó: Bodó Balázs
0 Megjegyzések