Amikor már azt hinnénk, hosszú évek ügyes-bajos kísérletezései után végre sikerült meglelnünk a megfelelő, bőrtípusunkhoz igazított bőrápolási termékcsaládokat, rendszeresen eljárunk kozmetikai kezelésekre, nem dőlünk be minden színes marketingkampánynak és nem kenjük össze-vissza magunkat kemikáliákkal telepumpált készítményekkel- na akkor csapnak arcul a legújabb bőrgyógyászati innovációk.

Jelen esetben a hidratáló arckrémek álságos tevékenységéről rántotta le egy blogon a leplet egy Dr. Obagi nevű bőrgyógyász, aki természetesen saját kozmetikai palettával is rendelkezik, darabonként majdnem százdolláros vételáron. A doki korántsem szószólója a hagyományos kozmetikai krémeknek, egyenesen azt állítja, hogy a jótékony vízmegkötő, utánzsírozó hatásairól ismert hidratálók éppen az ellentétes hatást váltják ki a bőrben és felgyorsítják az öregedési folyamatokat.

Ahogy mondja, meglehetősen etikátlan kijelentés úgy reklámozni ezeket a termékeket, mint amelyek jót tesznek a bőrnek. Az arckrém az a készítmény, melyet valószínűleg elsőként veszünk le életünkben a drogériák arcápolási szekciójának polcairól és onnantól kezdve bérelt helyet foglal el a fürdőszobánkban, minden reggeli készülődéskor felpöccintünk belőle egy borsónyit az arcunkra. Mindezek fényében nem árt tudni - állítja Obagi-, hogy a bőrfelszín hidratációja az elfogyasztott ételek és víz mennyiségétől függ. A bőr mélyebb rétegéből a sejtek a bőr felszínére szállítják a nedvességet, ezáltal érezhetjük puhának és hidratáltnak az arcbőrünket. Azonban ha külsőleg beavatkozva, mesterséges szerekkel próbálunk rásegíteni a folyamatra, azzal csak azt érjük el, hogy az epidermisz “üzeneteket” küld az alsóbb rétegnek, a dermisznek, hogy lelassítsa a működését, mert nincsen szükség a nedvesség utánpótlására. Ezek alapján a bőrfelszínen végzett krémezés nem sokat ér, az egyedüli üdvözülést a sejtszinten kifejtett hidratációtól várhatjuk. Megoldásképpen a retinol hatóanyagtartalmú kencéket említi a bőrgyógyász, de a gyógynövényes krémek is szóba jöhetnek, lévén bőrsimító és nyugtató mechanizmusuk csodákat képes művelni az arcbőrrel. További érdekesség, hogy a túlzott radírozás sem tesz jót minden bőrtípusnak, bőven elegendő heti egy-kétszeri alkalommal exfoliálni az arcbőrünket, a nagyon érzékeny bőrűek viszont jobb, ha elkerülik ezt a procedúrát.

Persze előfordulnak helyzetek, amikor igencsak elkél egy stimuláló arckrém bevetése, alkalmazzuk például olyan esetben, amikor szeretnénk felébreszteni a bőrünket, beindítani a felszíni folyamatokat. Ilyen helyzet időjárásváltozás esetén fordulhat elő, tehát télen simán elkél a bőrtípusunknak megfelelő csodaszer, de nem mindegy az sem, hogy vízhiányos a bőrünk, avagy utánzsírozásra van szüksége, ezügyben kérdezzük meg a kozmetikusunkat. Ezenkívül gyógyszerkúrák és utazás esetén is elkélhet egy jó hidratáló. Részünkről azon álláspontot osztjuk, hogy novembertől áprilisig krémezünk szigorúan bio alapanyagú krémekkel, de a melegedő időszakban - kiváltképpen nyáron -, szinte teljesen elhagyjuk a krémeket. A lényeg, hogy a reklámoknak semmiképpen se dőljünk be, fontos, hogy kitapasztaljuk az igényeinkhez legjobban illeszkedő ápolási szokásokat.

Forrás: donna.hu