Egy-egy nagyobb élelmiszerbolt tejespultja körül bóklászva
már-már zavarba ejtő joghurtkínálattal találkozhatunk, hiszen számtalan
joghurtkultúra, gyártási eljárás és egyéb opció figyelembevételével kell(ene)
kiválasztani az ideális portékát. Ez igencsak próbára teszi az embert, és hamar
lemond a tudatos vásárló magabiztos pozíciójáról, inkább ösztönből,
megszokásból vagy kalandvágyból választ. Az egyik legújabb változat a görög
joghurt, amit nem olyan régen vonult be a köztudatba, és meglehetősen keveset
tudunk róla.
Aki kóstolt már ilyen készítményt, az tudja, hogy a korábban
megszokott joghurtoknál sűrűbb, krémesebb, és valamivel nehezebb. Állagát
tekintve tehát valahol a ’hagyományos’ joghurt és a tejföl között helyezkedik
el félúton. Ennek az az oka, hogy leszűrik, így távozik belőle a savó és a
vize, a végeredmény pedig a ’hagyományos’ joghurtnál sokkal zsírosabb,
selymesebb anyag lesz. Ez a fajta szűrt joghurt egyébként nem kizárólag
Görögországra jellemző, hanem a térség más országaiban is fontos eleme a helyi
gasztronómiának. Hagyományosan juhtejből
készül, de a boltok polcain sorakozó poharak többsége már tehéntejből készült
változatot rejt.
A görög joghurtot afféle szuperételként tartják számon, és
sokan ezzel hozzák összefüggésbe, hogy őshazájában rendkívül magas az
átlagéletkor. Nyilván ebben szerepe van a hagyományos mediterrán táplálkozásnak
és életstílusnak is, ám az tagadhatatlan, hogy a görög joghurt élettani hatásai
nagyon kedvezőek, és érdemes rendszeresen magunkhoz venni belőle egy-egy
adagot. Leginkább az emésztést és a bélflóra összetételét tereli egészséges
keretek közé, ezért annak, aki ilyen problémákkal küzd, vagy szeretné
megelőzni, érdemes rászoknia erre a tejtermékre. Szintén remekül bevethető
fogyókúra idején, ugyanis annak ellenére, hogy magasabb a zsírtartalma, sokkal
hatékonyabb ilyen célra, mint egyéb joghurtfajták. Ennek az az oka, hogy
kedvező összetételének köszönhetően alacsonyabb a glikémiás indexe. Mindezeken
túl csökkenti a vérnyomást, erősíti az immunrendszert és a rák megelőzésében is
nagy szerepe van.
Ha eredeti görög joghurtot nem is, de arra nagyon hasonlító
változatot házilag is készíthetünk. Ehhez nem kell mást tenni, mint egy szitába
vagy tésztaszűrőbe textilt teríteni – legjobb a géz, vagy egy laza szövésű,
tiszta konyharuha -, beleönteni a natúrjoghurtot, és türelmesen várni, amíg
lecsöpög. Érdemes legalább kétpohárnyival nekivágni a projektnek, mert az
eltávozó anyagok miatt lesz némi térfogatvesztés. Az elszántabbak egy kis
tejszínnel is lágyítják a végeredményt, de ez a lépés kihagyható. Aki még ennél
is elszántabb, a joghurtkészítés egész procedúráját letudhatja a saját
konyhájában. Ehhez nem kell más, mint beszerezni némi házi tejet a piacról és a
kedvenc natúr joghurtunkat a boltból, aztán otthon jön az alkímia. Felforraljuk
a tejet, majd megvárjuk, amíg langyosra hűl. Ezután belekeverünk literenként
2-3 evőkanál joghurtot, meleg helyre tesszük, és a joghurtkultúra fajfenntartó
ösztönére bízzuk magunkat a továbbiakban. Hőmérséklettől függően egy-két napig
is eltarthat, amíg elérjük a kívánt állagot, de ha mindent jól csináltunk, ez
előbb utóbb bekövetkezik. Már ezen a ponton rendkívül büszkék lehetünk
magunkra, és akár meg is ehetjük, amit előállítottunk, de ha görög joghurtra
vágyunk, még hátravan a fent ismertetett csöpögtetési procedúra. Valamivel
bonyolultabb és hosszadalmasabb, mint leugrani a boltba és megvenni készen, de
érdemes bajlódni vele, mert egészen más gasztrorégiókat járhatunk így be..
Forrás: donna.hu
0 Megjegyzések