A tervek szerint a hallgatók a következő tanévtől szerződés helyett egy nyilatkozatot írnak majd alá, és aki két gyermeket nevel, ezzel tanulmányainak állami finanszírozásáért a tőle elvárt kötelezettséget teljesíthetné is. A részletekről jövő szerdán dönt a kormány - mondta Klinghammer István államtitkár. 

A felsőoktatási államtitkár az MTI kérdésére közölte: a hallgatókkal a koncepciót munkálták ki. Abban egyebek között az szerepel, hogy a nyilatkozatot aláíró hallgatók állami ösztöndíjat kapnak, és emellett jár majd a szociális ösztöndíj is.

Azt kell még pontosan meghatározni, mekkora az az összeg, amelyet az állam egy adott képzésre költ. A végzés után 10-12 év alatt kell ledolgozni magyar vállalatoknál a tanulmányokra fordított időt - tette hozzá Klinghammer István.

A koncepció szerint a visszafizetendő összeget a mindenkori éves inflációval számítanák, és kamat sem terhelné. Azzal kapcsolatban, hogy e célra csúsztatott diákhitel felvehető lesz-e, azt mondta: a Diákhitel1, illetve Diákhitel2 ettől függetlenül igényelhető.

Hozzátette: a külföldi munkavállalást tekintve, ha abból "kiveszik" a szakorvosokat, "az égvilágon semmi probléma nincsen". Két százalék a Magyarországról külföldön munkát vállalók száma - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy aki két gyermeket nevel, azaz "gyesen és a gyeden kétszer három évet tölt", szintén beszámítanák, ezzel a hallgató a a tőle elvárt kötelezettséget le is tudhatná.

A munkanélküliséget illetően a jelenleg érvényes szabályozás szerepel a koncepcióban, azaz kilencven napig lehet munkanélküli valaki, ezt az időtartamot jóváírják. Ha az érintett ennyi idő alatt nem tud elhelyezkedni, egyedi elbírálást kérhet majd.

Klinghammer István azt mondta, hogy a nyilatkozat nem röghöz kötést jelent, inkább az "agylopás" ellen kívánnak védekezni. Ha valaki állami pénzen tanul, az legalább a tanulmányi ideje erejéig Magyarországon, vagy magyar joghatóság felügyelete alatt dolgozzon - fogalmazott. Más témáról szólva, kérdésre válaszolva, az államtitkár kifejtette: azt szeretné, ha visszaállna a korábbi rendszer, és ismét kétszer három évre lehetne valaki rektor.

Klinghammer: elvárható, hogy igyekezzenek az intézmények profilt váltani

A felsőoktatási államtitkár szerint nem szabad hatalmi szóval megszüntetni egyetemeket, főiskolákat, de azt el lehet várni, hogy az intézmények igyekezzenek profilt váltani. Klinghammer István erről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) csütörtöki budapesti küldöttgyűlésén beszélt, kitérve arra is, hogy nem maradhat meg a jövőben a 240 pont felvételi küszöbként, mert rendkívül alacsony.

Kiemelte: a 90-es évek közepe óta ugyanazon problémák kerülnek elő a felsőoktatásban. Egy változás van, az, hogy kicsit "leült a felsőoktatás", és a szigetként megmaradt intézményeken kívül nagyon sok olyan intézmény jött létre, amely a legjobb igyekezete ellenére sem olyan tudást ad át, mint amire a hallgatóknak szükségük van.

Ezt együtt szúrtuk el azzal, hogy a mindenkori finanszírozást tudomásul vettük - fogalmazott az államtitkár (aki 2000 és 2006 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora volt). Szerinte nagy problémát jelentett még a tömegesítés, mert a felsőoktatás sem infrastruktúrájában, sem az oktatói kart tekintve nem volt felkészülve rá. Ennek most jön a böjtje, mert a hallgatói létszám a demográfiai helyzet miatt esik vissza - állapította meg.

Megjegyezte: őt magát meglepte, hogy 10 ezerrel többen, mintegy 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba idén, mint ahányan érettségiznek. Klinghammer István megismételte: a 240 pontos bekerülési határt nagyszerű gesztusként értékelte a miniszterelnök részéről, de az egyetemen bent is kell tudni maradni. Ez a ponthatár nem maradhat meg, mert kevés - jelezte.

Be kell vezetni azt is, hogy a felsőoktatásba való belépéshez az emelt szintű érettségi legyen a feltétel - fűzte hozzá. Hozzátette: ma a szakok csaknem fele nem a tudomány művelésére irányul, hanem szakma, amit nem egyetemen kellene oktatni. Ezzel párhuzamosan elképesztő különbségek vannak az ugyanazon szakot oktató intézmények között, aminek "a levét a fiatalok isszák meg", ezzel zsákutcába viszik őket.

Arra hivatkozik egy főiskola, hogy olyan fontos területen működik, rá szükség van, miközben andragógia szakon évfolyamonként száz körüli hallgatója van - mondott egy példát konkrét intézmény említése nélkül. Ugyanakkor hangsúlyozta: hatalmi szóval nem szabad intézményt megszüntetni, de azt el lehet várni, hogy igyekezzenek profilt váltani.

Problémának nevezte még, hogy ma nem lehet az iparból meghívni kiváló szakembereket oktatónak, mert nincs meg az oktatói címe. Ezen biztosan változtatni kell törvényi szinten - mondta. Fel kell mérni azt is, hogy hányan dolgoznak a felsőoktatásban úgy, hogy egy munkahelyhez vannak kötve - tette hozzá.

A küldöttgyűlésen elhangzott: az egyetemeken az ideiglenes költségvetések megszülettek, a kormányzat április 12-én közöl végleges számot, ezután készülhetnek el a végleges büdzsék. Klinghammer István közölte: 123 milliárd forintos keret várható, ami 40 milliárddal kevesebb, mint előző évben, de 58 milliárdos plusztöbbség is lesz, ami célzott támogatásként jelentkezik. Ebből 11 milliárd jut a struktúraváltási alapra, amivel mentőövet nyújtanak az intézményeknek, 27 milliárd a PPP-programok miatti nehézségek kezelésére. Megjegyezte: a felsőoktatás 490 milliárddal gazdálkodik. Hozzátette: arra számít, hogy a felsőoktatás a minőség irányába fog elmozdulni és lényegesen kisebb lesz.

Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke azt mondta, hogy az értékalapú átalakításnak mindig is hívei voltak, de ezt nem lehet csak a piac gyorsan változó igényei szerint megvalósítani. Felidézte a rektori konferenciával kötött megállapodásukat, ami alapot ad arra a szakmai munkára, amire szerinte a kormányzat is igényt tart, és reményei szerint majd elvezethet az ágazati kollektív szerződés felé is. Kitért arra is, hogy 2008 óta egy fillér bérfejlesztés nem volt a felsőoktatásban. Azt kérte, "csendben kezdjék el" a szakmai munkát egy életpálya kidolgozásáról.