Márciusban 2,2 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás. Februárban még 2,8%-os inflációt jelentett a KSH, az elemzők az első "tavaszi" hónapra 2,5%-osra várták a pénzromlás éves ütemét. 

Londoni pénzügyi elemzők 2,5 százalék körüli éves inflációval számoltak. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy utoljára több mint 38 éve, 1974 szeptemberében volt hasonlóan alacsony szinten - akkor 2,1 százalékon - az éves infláció Magyarországon.

Az év elején két fő hatás érvényesülése miatt kezdett meredeken zuhanni az infláció. Az egyik ok a tavalyi áfaemelés kiesése a mostani adatokból, hiszen a 25%-ról 27%-ra emelt áfa 2012-ben emelte meg az inflációt, 2013-ban az éves inflációs indexből ez a hatás kiesik. A másik a rezsicsökkentés, ami pedig a hatósági áras termékkörökben megszokott módon január-februárban jelentkezett az inflációs adatokban. Ennek fényében érthető, hogy az elemzők is az infláció további mérséklődésére számítottak, ugyanakkor az index csökkenésének mértéke még az ő várakozásaikat is meghaladta. Ennek egyik oka az lehet, hogy a rezsicsökkentés hatásából egy kicsi még a mostani, márciusi számokba is áthúzódott.

További inflációmérséklő tényező, hogy az idényáras termékeket kiszűrve havi alapon 0,1 százalékkal visszaestek az élelmiszerárak. Ez részben lehet a húsvét hatása is, ugyanakkor mivel a folyamat tartós, egyre biztosabbak lehetünk benne, hogy a nyers élelmiszertermékek drágulása a szűk lakossági kereslet miatt nem tud átgyűrűzni a feldolgozott árukba. A gyenge vásárlóerő hatása érhető tetten a tartós fogyasztási cikkek áralakulásában is. A zömében importból álló termékkör ármozgása jellemzően árfolyamérzékeny szokott lenni, ám most a forint értékvesztése sem tudja fékezni a deflációs folyamatot.

Úgy tűnik tehát, hogy jelenleg egyszerűen nincs olyan, a hazai árfolyamatokat befolyásoló érdemi tényező, ami érdemi drágulást tudna okozni. Ami mégis felfelé hajtaná az árakat (forintárfolyam, nyers élelmiszerek), azokat megfogja gyenge hazai kereslet. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanakkor a maginflációs mutató még mindig kissé a cél felett áll (3,4%), bár márciusban ez is csökkent. A maginflációs mutató pályája elsősorban azért húzódik magasabban, mert a rezsicsökkentés hatását ez az index nem tartalmazza. A nyugdíjasok inflációja viszont éppen a rezsiköltségek magasabb súlya miatt lett kisebb még a hivatalos mutatónál is.

A friss adat természetesen tovább bátoríthatja a jegybankot a kamatcsökkentés folytatására. Ez azért lehet szerencsés, mert így a lazító monetáris politika kommunikációjában meg tudja őrizni az inflációs célkövetés logikáját, márpedig ha ezzel nem megy szembe, az a jegybank hitelessége szempontjából is kedvező.

Sőt, figyelve az árfolyamatokat, ma már inkább azon aggódhat a jegybank, hogy az infláció kiesik a célsávból: amennyiben az árak lefojtottsága nem változik, illetve a mezőgazdasági termés is jó lesz, aligha kezdődik kettessel az éves fogyasztói árindex a következő hónapokban. Éppen ezért azok a hosszabb távon jelentkező tényezők, melyek a későbbiekben inflációs kockázatot jelenthetnek, egyelőre a távoli ködbe vesznek. Ma még senki nem tudja, hogy a globális pénzbőség inflációba fordul-e a világon, jelentenek-e kockázatot az árakra nézve a hazai egyre lazább monetáris kondíciók, átgyűrűzik-e a sok vállalati adóteher, illetve alacsonyan maradnak-e az inflációs várakozások, ha a belső kereslet elkezd élénkülni. És nem csak hogy nem tudja, egyelőre nem is érdekel senkit. Úgy tűnik, hogy az inflációs célkövetés történetében a leghosszabb olyan időszak következhet, amikor az infláció nem haladja meg a jegybank célját.

Elemzők: az idén az infláció 2,5 százalék alatt, az alapkamat 4 százalék körül lehet

A vártnál jóval alacsonyabb márciusi inflációs adat alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők csökkentették az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzéseiket: idén legfeljebb 2,5 százalékos áremelkedéssel és azzal számolnak, hogy az ütem 2014-ben is a 3 százalékos cél alatt marad, a jegybanki alapkamat pedig 4 százalék környékéra, akár ez alá is csökkenhet idén.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint márciusban 2,2 százalékos volt az éves infláció, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője részben bázishatással, részben pedig az élelmiszerárak vártnál kisebb márciusi emelkedésével magyarázta az infláció lassulását. Megjegyezte, hogy keresleti tényezők sem fűtik az áremelkedést, hiszen a kiskereskedelmi eladások lassan egy éve csökkennek, ami azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem élénkül.

Kiemelte, hogy az idén új inflációs korszakba léphet Magyarország azzal, hogy a 3 százalékos inflációs cél alatt marad az áremelkedés üteme, szemben a korábbi évek jóval a cél fölött teljesülő adataival. A Raiffeisen Bank szakértője az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a 3 százalékos cél közelében alakulhat az adat. Török Zoltán hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhülése teret adhat a további kamatcsökkentésnek is, ami az év második felében is folytatódhat, így az alapkamat akár 4 százalék alá is csökkenhet 2013 végére.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az infláción, valamint az is, hogy élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat - hívta fel a figyelmet.

Várakozása szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit egyrészt az üzemanyagárak tavalyi magas árszintje, másrészt az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad. Ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció, ezt a további rezsicsökkentések - például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj - is támogatják - fejtette ki.

Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció Suppan Gergely szerint. Az elemző kifejtette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is: a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentésre számít fél éven belül.

Hozzáfűzte: "arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges".

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében kifejti, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését.  A vártnál alacsonyabb infláció a szövetség szerint mégis felveti azt a kérdést, hogy nőhet-e a fogyasztás. A minimálbérek és a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutat.

Az az alapvető kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein - így az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál - csökken-e. Az OKSZ kifejti: a családi kasszák számára természetesen kedvező az alacsony ütemű infláció, de azt kell megnézi, hogy lesznek-e olyan termékek, amelyekért kevesebbet kell fizetni, mint korábban.

Az élelmiszereknél az idei termés árai lesznek a meghatározóak, ezek hatása csak a későbbi hónapokban várható, az év első időszakában még nem. Az élvezeti cikkek 10 százalék feletti mértékben drágultak, az üzemanyagoknál pedig hullámzás várható.

Az OKSZ szerint a vártnál alacsonyabb infláció ugyanakkor azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (például rezsi-, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek alapvető feltétele, hogy a gazdaság teljesítménye elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.