ME-gE-tE-tik vE-lünk, avagy az E-számok rejtélye

A környezetvédők nyomásának köszönhetően az élelmiszereken ma már kötelező feltüntetni, miből készültek. Így legalább tudjuk, mivel akarnak megetetni bennünket az élelmiszergyártók. Vagy mégsem?

Induló sorozatunkban elmondjuk olvasóinknak, mik azok az élelmiszeradalékok, amiket E-számokkal jelölnek.

Vajon miért kevernek adalékanyagokat az élelmiszerekhez? A válasz egyszerű: tovább eltartható, jobban néz ki, nagyobb a térfogata (tehát többnek látszik). Ha azt olvasod gyümölcslé, akkor a gyümölcsnek a levét iszod. Ha az áll ott, hogy gyümölcsital, akkor a gyümölcs valamely része valamilyen formában benne van az italodban. Lehet, hogy a szára, lehet, hogy a héja, lehet, hogy az egész gyümölcs, de válogatás nélkül. Ismerjük a szilvát, kissé erjedt állapotban. Na az is benne lehet. Vérnarancs-italt vettél? Mitől olyan szép piros? Valószínűleg a céklától, amit tartalmaz. De te vérnarancsot akarsz inni, nem céklát. Majd ha céklát akarsz, akkor szólsz.

Az élelmiszeripar vegykonyháján azért dolgoznak, hogy a olcsó anyagokból létrehozott, ehetőnek vélt dolgokat minél drágábban eladják a vásárlóknak. Például feltalálták a vágható vizet is. Hiszen a párizsi túlnyomó része víz, amit az adalékanyagokkal (zselésítőkkel, térfogatnövelőkkel) kötnek meg. Így drága igazán csak a víz. Ráadásul nem is hétköznapi ivóvízről van szó, hanem az olcsóbb ipari vízről. Amit önmagában senki nem inna meg. Csak valamibe belekeverve. Például a párizsiba.

Egy férfira, vagy nőre sem úgy vágyunk igazán, ahogy szembe jön velünk az utcán. Kiöltözve, illatosítva, sminkkel gazdagon dúsítva. Mert nagy lehet a csalódás, ha végül kiderül a meztelen igazság.

Nekünk vegetáriánusoknak nem jelent problémát, ha egy ételnek természetes az íze, és úgy néz ki, ahogy a természet "megtermelte". Aki iparilag feldolgozott élelmiszereket fogyaszt fontosnak tartja (több felmérés is ezt bizonyítja), hogy miként néz ki az élelem???, amit elfogyaszt.

Ha egy húsból lévő lényt elpusztítunk, az azonnal rothadásnak, bomlásnak indul. Ezt mindannyian tudjuk. Ám ha egy növényt (zöldséget, gyümölcsöt, gabonát) leszüretelünk, learatunk, az továbbra is élő anyag marad. Hiszen a télire eltett krumpli, hagyma, és hasonlók leszedve tovább növekednek, sőt tavasszal elültetve őket őszre termést hoznak, tehát szaporodásra is képesek. Egy karácsonyra levágott disznót ha tavasszal elásunk a fölbe, az nem fog őszre kismalacokkal megörvendeztetni bennünket. Na ezért hívjuk a növényi táplálékot élőnek. Ez a táplálék még életet hordoz, amit ráadásul képes átadni bárkinek, aki elfogyasztja. De próbáljuk meg a csirkét elültetni a kertben. ősszel, amikor kiássuk, nagy meglepetés fog érni bennünket. Tapasztalni fogjuk a különbséget az élő és a nem élő anyag között. (Fontos! Egy gyümölcs, vagy zöldség addig valóban élő, amíg valamiképp fel nem dolgozták. Főzés, sütés, szeletelés, keverés más anyagokkal megváltoztatja az általa hordozott életet. Minél magasabb a feldolgozottság, annál kevesebb a benne lévő élet is, vagy annál rövidebb ideig létezik benne. Ezért kell például az elkészült ételt mielőbb elfogyasztani. Tehát csak annyit készítsünk, ami egy alkalommal el is fogy.)

Szóval az adalékanyagok egyrészt az élet látszatát akarják fenntartani. A már rég halott húsok úgy néznek ki tőlük, mintha frissek lennének. A vásárló pedig először a trükköt veszi be. Aztán a "terméket".

Az élelmiszeripar "tudósai" azt mondták az adalékanyagokat engedélyezőknek, hogy ezek az adalékok olyan kis mennyiségben alkotják az élelmiszereket, hogy nem lehetnek károsak az emberi szervezetre. Pedig ismerek több olyan "jó húsban" lévő, azaz rendkívül túlsúlyos embert, aki simán bevág reggelire fél kiló vörösárut. Ez utóbbi a párizsi, virsli, krinolin és hasonlók húsipari elnevezése. A tudósok pedig jóval kisebb elfogyasztott adagokra gondolnak, amikor kiszámolják az adalékanyagok egészségre már káros mennyiségeit.

A trükkök közé tartozik, hogy bizonyos adalékok elfedik néhány nagyobb mennyiségben használt adalékanyagok ízét. Néha úgy, hogy más ízeket felerősítenek. Ez az ízerősítés az elviselhetőség határán belül marad, ezért elfogadhatónak ítélik a vásárlók. Ráadásul még hozzá is szoktatták őket, tehát igénylik. De ha tudnák, hogy mit fednek el vele akkor már nem is lenne olyan szép a menyasszony. Esetenként azok az adalékok, amelyeknek az ízét elfedik, már egy kiskanálon sem férnének el. Tessék mondani Tudós Hölgyek/Urak! Önök beadnának gyermeküknek egy kiskanálnyi nátriumot? Csak egy egészen kicsi kanálnyit. Azt azért megnézném. Pedig azt állítják, hogy az önmagukban mérgező anyagokat más adalékokkal keverve csökken a mérgező képesség. De józan ésszel felmérve, ha valami egyszer mérgező, akkor az az is marad, keverhetik bármivel. Ugyanis ha a hozzákevert anyag valamiért eltűnik, kivonódik, elpárolog (nem kívánt törlendő), akkor megint csak ott lesz a súlyosan mérgező adalék önmagában. Csak akkor már nem érezzük az ízét. A hatását viszont egy idő után tapasztaljuk, hiszen szervezetünk csak egy ideig, és csak egy részétől képes önállóan megszabadulni tőle. Orvosaink pedig először értetlenül állnak a betegség előtt, majd megpróbálják megindokolni, hogy mi lehet az oka. Ritkán sikerül eltalálni az igazi okot, de azért mondanak nekünk valamit. Ám erről majd később.

Azért furcsák ezek a tudósok. Hogy, hogy nem sűrűn lehet találkozni velük a bioboltokban és a biopiacokon.

A másik furcsaság, amit az engedélyeket kiadó hivatalos szerveknek beadtak az, hogy az adalékanyagok élettani hatásait állatkísérletek segítségével állapították meg. Úgy tudjuk, hogy elég kevés ember hasonlít az állatokra. A test tápanyagszükségleteit illetően elég nagyok a különbségek. Szóval nem igazán nyugtat meg, hogy a fehér egerek testtömegükhöz képest egészen nagy mennyiségű káliumtól hajlandók csak elpusztulni. Ám egy "üdítő" ital egy literje ebből az anyagból akkora mennyiséget tartalmaz, amivel szívműtéteknél a szívet megállítják. A nyári hőségben a reklám szerint jól esik egy üveggel a jéghidegből. Aztán ha elég gyorsan sikerül elfogyasztani belőle egy litert, akkor megáll a szív. A halottkém szerint tüdőgyulladás miatt távozott közülünk olyan hirtelen szerencsétlen embertársunk. Pedig csak a szívét állította meg a nagy mennyiségben elfogyasztott adalékanyag. Reggel még makkegészségesen irány a Balaton, délután meg elhalálozás tüdőgyulladásban! Nem akarok okostojás lenni, de amióta feltalálták a számítógépet és az informatikát, az orvosi adatokból elég könnyű lenne levonni a következtetést. De hát az orvosi varázs-szó, a tüdőgyulladás - nem beszélve a szívrohamról - minden olyan esetben elhallgattatja az érdeklődő illetékeseket, amikor az orvos egyébként széttárná a karját, vagy a vállát vonogatná, ha megkérdeznék a betegség, vagy a halál okát. Ez a két "betegség" sok mindent elfed. Az élelmiszeripar "áldásos" ténykedését is.

Csala Sándor Attila

Színezékek

E102 Tatrazin

Egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.

E104 Kinolinsárga

Szintetikus színezőanyag: a patkányokra és az egerekre nézve ártalmatlannak bizonyult. Egy EU szakértői bizottság kutyákon végzett rövid idejű vizsgálata szerint "nem mutatható ki egyértelmű toxikus hatás". Káros hatása az emberre nem ismeretes. Az USA-ban élelmiszerszínezőként tilos használni. Feltehetőleg allergiát okoz.

E110 Narancssárga S

Feltehetőleg allergiát okoz.

E120 Kárminsav

Feltehetőleg allergiát okoz.

E122 Azorubin

Az eddigi állatkísérletek során - nagyobb adag esetén - a legkülönfélébb mellékhatásokat figyelték meg (a vérképre, a tüdőre, a nyirokrendszerre és a hasnyálmirigyre hat). Feltehetőleg allergiát okoz.

E123 Amarant

Szintetikus anyag, amely viszonylag gyakorta okoz allergiát. Az állatkisérleteknél karcinogén és mutagén hatást okozott. Az USA-ban 1976 óta tiltott.

E124 Neukockin, Ponszó 4R

Feltehetőleg allergiát okoz. Az USA-ban betiltották.

E127 Eritrozin

Szintetikus anyag: az állatkísérletek azt jelzik, hogy az eritrozin gátolja az idegrendszer normális működését. Egyes vélemények szerint a hiperaktív gyerekeknél fokozott viselkedési zavarokat válthat ki. Az állatkísérletek során erős gyanú merült fel, hogy befolyásolja a pajzsmirigy hormonjának működését (amit részben rákra utaló elváltozások is jeleztek). Feltehetőleg allergiát okoz.

E129 Allura vörös

Vörös azofesték: az állatkísérletekben viselkedészavarokat (hiperaktivitást) okozott. Az anyagcseréhez való viszonya tisztázatlan.

E150c Karamell (ammóniás) és

E150d Karamell (ammónium-szulfitos)

Az állatkísérleteknél nagyobb adagban görcsöket váltott ki és csökkentette a fehérvértestek számát (módosította a vérképet, ami rákkeltő hatásra utalhat). Ausztriában csak a barna sör színezéséhez engedélyezett.

E151 Brillantfekete BN

Feltehetőleg allergiát okoz. Ausztriában csak a kaviár színezéséhez engedélyezett.

E154 Barna FK

Az állatkísérletek májat és szívet károsító hatásra utaltak. Egyidejűleg csaknem valamennyi szerv elszíneződött (vélhetően egy - az E154-ből származó - ismeretlen anyagcsereterméktől). Az USA-ban betiltották.

E155 Barna HTK

A tulajdonképpeni színezőanyag mintegy 20 százalékban tartalmaz be nem azonosított kiegészítő adalékanyagokat. Ezek bizonyos része a vesékben és a nyirokerekben lerakódik.

E160b Annatto, bixin, norbixin

Feltehetőleg allergiát okoz.

E161g Kantaxantin

Természetes anyagként a rákokban fordul elő. Narancsszínű élelmiszerfesték-változatát szintetikus úton állítják elő. Az E161g bár a haleledelben tiltott, a pisztrángok "átszínezéséhez" mégis ezt használják. Kiegészítő anyagként bekeverik a baromfitápszerbe is (a tojássárgája "természetes" színének beállításához ill. a csirke bőrének pigmentálásához).
A "szépipar" a barnítószer tablettákban alkalmazta, de használatát szembántalmakat okozó hatása miatt meg kellett tiltani. Az egészségügyi világszervezet (WHO) álláspontja szerint a Kantaxantin májkárosodást okoz.

E171 Titán-dioxid

Fehér színű ásványi adalék. Elsősorban cukorkák, drazsék fehérre festéséhez használják. Mivel eddig alig vizsgálták, a mellékhatásai nem ismertek.

E174 Ezüst

Édességek színezőanyagaként ismeretes, de használják az ivóvíz-fertőtlenítésre is. Az állatkísérletek elgondolkodtató eredményei immunrendszerre gyakorolt hatásról és számos enzim funkciójának blokkolásáról szólnak.

E180 Litolrubin BK

Vörös azofesték. Hosszútávú kísérletek patkányoknál és egereknél fokozott halandóságot jeleztek. A legkülönbözőbb mellékhatásokat fejti ki a vesére, pajzsmirigyre, lépre és az immunrendszerre. Jelenleg csak sajtbevonatként való felhasználása engedélyezett.

Ceresz-sárga GRN (nincs száma)

Cereszvörös G (nincs száma)

Azo-festékek. Feltehetőleg allergiát okoznak.

Tartósítószerek

A tartósítószerek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok okozta romlás késleltetésével megnöveljék az élelmiszerek eltarthatóságát. A közhiedelemmel ellentétben azonban a tartósítószerek elősegítik a mikotoxinok (a penészgombák által termelt mérgek) képződését is. A tartósítószereket nem minden esetben kell feltüntetni: főleg akkor nem, ha az élelmiszerbe kevert (más) adalékanyaggal kerülnek a termékbe. Tartósítószert használnak a haltermékek, a gyümölcslevek, az üdítőitalok, a kenyér, a pékáruk, a saláták, a margarin, a salátaszószok, a bor, a szárított gyümölcsök stb. tartósításához.

E201 Nátrium-szorbát

Az E201 - ellentétben a többi szorbinsókkal - teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) anyagnak bizonyult.

E210 Benzoesav

E211 Nátrium-benzoát

E212 Kálium-benzoát

E213 Kálcium-benzoát

A benzoesav nyomokban számos élelmiszerben mint természetes alkotóelem van jelen (pl. a tejtermékekben, a gyümölcsökben, vagy a mézben). Tartósítószerként adagolva azonban ennek ellenére mellékhatások jelentkezhetnek. A benzoesav és sóinak használatát a kutya- és macskaeledelekben betiltották. A macskáknak már 5 ezreléknyi is halálos lehet. Az E210-213 az embernél viszonylag gyakran vált ki allergiát (asztmát, csalánkiütést). Az L-Aszkorbinsav (E300) jelenlétében a benzoesavból benzol képződik.
Fennáll a gyanú, hogy lebomlásnál megterheli a májat. Érzékeny embereknél - különösen az aszpirin-allergiásoknál - allergiát (asztmát, csalánkiütést) okozhatnak.

E214 Etil-(p-hidroxi-benzoát)

E215 Nátrium-etil-(p-hidroxi-benzoát)

E216 Propil-(p-hidroxi-benzoát)

E217 Nátrium-propil-(p-hidroxi-benzoát)

E218 Metil-(p-hidroxi-benzoát)

E219 Nátrium-metil (p-hidroxi.benzoát)

A PHB-észterek átlagon felüli gyakorisággal váltanak ki allergiás reakciókat. Görcsoldó képességük több, mint százszorosa a nátrium-benzoeáténak (E211). Az élelmiszernek fémes mellékízt adnak. Érzékeny embereknél allergiás tüneteket okozhatnak.

E220 Kén-dioxid

E221 Nátrium-szulfit

E222 Nátrium-hidrogénszulfit

E223 Nátrium-metabiszulfit

E224 Kálium-metabiszulfit

E226 Kálcium-szulfit

E227 Kálcium-hidrogénszulfit

E228 Kálium-hidrogénszulfit

A kén-dioxid és a kénessav sói (szulfitok) nemcsak tartósító, hanem szépítőszerek is. A legáltalánosabban használt, legősibb adalékanyagok egyike. Az élelmiszerekben a szulfitok bontják a B1 vitamint. A szulfitra érzékeny embereknél fejfájást, rosszullétet vagy asztmarohamokat idézhet elő. Ismertek anafilaxiás sokk (a legsúlyosabb allergiás reakció) miatt bekövetkezett halálesetek is.
Főleg a fehér borok, pezsgők, szárított gyümölcsök, lekvárok tartósításához használják. Kiszámíthatatlan reakciókat okozhat: egyeseknél rosszullétet, fejfájást, hasmenést - rosszabb esetben anyagcsere- vagy idegrendszeri zavart. A kén-dioxidról rákkeltő hatás feltételezhető (ugyanis más anyagokkal együtt hatva elősegíti a rák kialakulását).

E230 Bifenil

E231 o-fenil-fenol

E232 Nátrium-o-fenil-fenolát

A citrusfélék gombaölő szere, amelyet legtöbbször kombinálva alkalmaznak. Tulajdonképpen peszticideknek számítanak. Az állatkísérletek során elősegítették a hólyagrák kialakulását (főleg E232 és E233 kombinációi). Az E230 adalék már az élelmiszeripari gyártóüzemekben is több halálesetet okozott.
Vigyázat! A citrusfélék hámozásakor az adalékanyag egy részét ujjunkkal rávihetjük a gyümölcs húsára. Mivel esetenként a narancs, citrom, stb. csomagolópapírját is ezekkel az anyagokkal itatják át nedvesség ellen, inkább ne engedjük a gyereket ezzel a papírral játszani!

E233 Tiabendazol

A banán penészgomba elleni védőanyaga. Ezen kívül orvosság is, amelyet kiegészítőleg, peszticidként is felhasználnak. Az egerekkel folytatott kísérletek során veseártalmat és fejlődési rendellenességeket tapasztaltak.

Az E230-234-gyel kapcsolatos pontos toxikológiai vizsgálatok még hiányoznak. A kezelt citrusfélék és a banán héjától addig is óvakodjunk!

E235 Natamicin

Bevált, a szervezet számára könyen kezelhető szer: nemibetegségek, lábgomba és szájpenész elleni antibiotikum (gombaölő szer). Ezidáig csak recept ellenében, vagy bolti sajtféleségekkel lehetett beszerezni. A tervek szerint az EU-ban szárazkolbász- és szalámiféleségek tartósítószereként engedélyezik. Kiterjedt élelmiszeripari alkalmazása esetén félő, hogy nő a kórokozók vele szembeni ellenállóképessége, ami csökkenti a natramicin gyógyszerként való alkalmazási lehetőségeit.

E239 Hexametilén-tetramin

Univerzális felhasználású szer, melyet orvosságként köszvény és húgyúti fertőzések esetén is alkalmaznak. Formaldehiddé alakul. Tartósítószerként való használata eddig kizárólag a Provolone-fajtájú sajtok esetében engedélyezett.

E242 Dimetil-dikarbonát

Úgynevezett hidegcsillapító anyag, amit főleg üdítőitaloknál és dobozos teánál használnak. A dimetil-dikarbonát közvetlenül a hozzáadás után feloldódik, miközben mindenféle mellékreakciókba lép a semlegesítendő mikrobákkal, és az élelmiszerben lévő egyéb anyagokkal. Többek között - nyomokban - metil-karbamát képződik (a karbamátot peszticidként is alkalmazzák).

E249 Kálium-nitrit

E250 Nátrium-nitrit

E251 Nátrium-nitrát

E252 Kálium-nitrát

A nitrátok és nitritek súlyos környezeti-egészségi veszélyei (a trágyázással kapcsolatosan) naponta kerülnek terítékre. Ennek ellenére pl. a sonka pácolásához használt sós lé megengedett nitráttartalma a tízszerese az ivóvízben engedélyezett maximumnak. A nitritet a húskészítmények (töltelékáruk) színezésére használják, emellett a kolbász- és szalámifélék eltarthatóságának növelésére is. A nitrátokat(E251, E252) ezenkívül a kemény, szeletelhető sajtok tartósításához és érlelt halkészítmény-különlegességek érleléséhez is használják. A szervezetben a nitrátok nitritekké alakulhatnak át, ez utóbbi a gyomorban és a belekben reakcióba léphet más élelmiszer-összetevőkkel. Mindez elősegítheti a rákkeltő nitrózaminok kialakulását.

A nitrátok különösen a kisgyerekek számára jelentenek állandó veszélyt. Meggátolják a vörösvértestek oxigénfelvételét, ami cianózist (ún. kékbetegséget) válthat ki.

E280 Propionsavak

E281 Nátrium-propionát

E282 Kálcium-propionát

E283 Kálium-propionát

A propionsav különböző élelmiszerek természetes alkotórésze. Patkányoknál az előgyomorban rákhoz hasonló elváltozásokat okozott. Egyes szakvélemények szerint ránk nézve ártalmatlan, mivel az embernek nincs előgyomra. 1988-ban Németországban betiltották, de az EU engedélyezte bizonyos kenyérfajtákhoz.

E284 Borsavak

E285 Nátrium-tetraborát (borax)

Az EU mint a kaviár tartósítószerét engedélyezte (eddig ott is tiltott volt). A borátok erősen toxikus hatású anyagként ismertek, amelyek ráadásul a szervezetben felhalmozódnak.

Mérgezés esetén ismert ellenszere nincs!

E925 Klór

E926 Klórdioxid

Az ivóvíz klórozására (csírátlanítására) használják. A klórból kloroform keletkezhet, ami zuhanyozáskor belélegezve, vagy a bőrön át jut a szervezetbe. A klórozott víz ezenkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A klór hasznosságának - higiéniai szempontból kifogástalan ivóvíz, vagy a mellékhatások - összevetése egyedi mérlegelést igényel.

Köszönetünket fejezzük ki a német ÖKO-TEST kiadónak és a Győri Ökológiai Stúdiónak, hiszen ez a cikk segítségük nélkül sokkal nehezebben jött volna létre!

A részletes információkat lejegyezte:
Sipeki Szilvia

Forrás: vegetarianus.hu