A kereszténység és a legmodernebb képalkotás találkozásáról szól hat fiatal magyar kortárs képzőművész kiállítása, amelyet Halász János kultúráért felelős államtitkár nyit meg péntek este Rómában, a magyar-olasz kulturális évad keretében. 

A lélek fénye, a festészeti hagyomány és a hightech fényének spirituális használata a kortárs magyar képzőművészetben címet kapta a Balassi Intézet-Római Magyar Akadémia (RMA) galériájában május 12-ig látható kiállítás. A magyar-olasz kulturális évad egyik kiemelt olaszországi eseménye Asztalos Zsolt, Borsos János, Czene Márta, Lőrinc Lilla, Mátrai Erik és Szenteleki Gábor harminc alkotását mutatja be.

"A kortárs magyar képzőművészet ifjabb és középgenerációjáról van szó, amely keresztény szemléletet képvisel. Jól ismerik az ikonográfiát, a klasszikus festészeti tradíciót, de nem a hagyományos, hivatalos szakrális-liturgikus művészetet folytatják, távol állnak az egyházi giccstől. Az istenit hightech eszközökkel fejezik ki. Hitük is kortárs: van közöttük mélyen hívő katolikus, pünkösdista és egyházon kívüli is" - mondta el Sturcz János, a kiállítás szakmai kurátora a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) művészettörténeti tanszékének vezetője az MTI-nek. "Az évadra született kiállítás a kortárs magyar szakrális művészetet kívánja bemutatni Rómában, ezzel kötődve a kereszténység központjához" - tette hozzá Fehér Ildikó társkurátor, az MKE oktatója.

"Több szempontból újat képviselünk: a kereszténységgel foglalkozunk a több évtizeden át deszakralizált magyar művészetben, és ezt új nyelvezettel, kortárs eszköztárral fejezzük ki" - hangsúlyozta Szenteleki Gábor.
Az alkotások közös témája a fény: ennek megjelenítéséhez a művészek komputert, videót, fotót, lézerfényt, ledeket, nyomtatott áramkört, mikroszkópot, nanotechnológiát is használtak.

A kiállításon látható első mű Szenteleki Gábor Spontán osztályozás (2011) című festménye, amely az itáliai és spanyol korabarokk festményeket, a kezén stigmákkal (és fekete gumicsizmában) ábrázolt Szent Ferencet és hitetlen Tamást idézi - a lélek fényét pedig "éppen a sötétség, a fekete lyuk metaforájával".  A fatáblán alkotó Czene Márta "filmszerűen vág egymás mellé jeleneteket", amelyeken a 15. századi olasz festő, Ghirlandaio női portréi kelnek életre.

Asztalos Zsolt Az angyal meleg árnyéka (2008) videovetítéséhez a látogatók hozzábújhatnak: az angyal hőt sugároz. A bárány glóriával (2007) nyomtatott áramkörre került rá, Az ég felé mutatott kéz (2006) mikroszkóp alatt egy 0,2 mm-es folyadékcseppen tűnik fel. Asztalos Zsolt állít ki a 2013-as Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

A Vatikáni Múzeum modern gyűjteményében is kiállított Mátrai Erik az itáliai középkori és reneszánsz Angyali üdvözleteket kelti életre egy fadobozba helyezett videoikonján, amelyen szülei magyarországi kertje látható. Szűz Mária pedig a MKE árkádjai alatt fogadja az arkangyalt.

Borsos János Szentháromság modellje (2010) lézerinstallációval vetíti a kiállítóterem falára a Pater (Atya)és Filius (Fiú) szavakat, a Szentlélek pedig a lézercsíkokat jól mutató füstfelhőben mutatkozik meg.  Lőrinc Lilla baseballütőjén a Jesus Christ felirat olvasható, a Lőrinc-Borsos páros fából készült Bibliája kinyithatatlan.

A Külügyminisztérium támogatásával rendezett kiállítás péntek este fél 8-kor nyílik meg.