A kabinet egyéni nyugdíjszámlával kapcsolatos javaslata, amiről ma szavaz a parlament, nem jó másra, mint a 2010-es ígéretből való kihátrálásra. A javasoltnál jóval komolyabb adatbázissal rendelkezik jelenleg is a nyugdíjbiztosító. 

Az Orbán-kormány 2010 őszén döntött a magánnyugdíjpénztárak kvázi államosításáról, annak érdekében, hogy a költségvetési hiányát az így megszerzett vagyon elköltésével csökkentse. A magánpénztári tagok visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak az államtól ("ha nem lépsz át, akkor két évig nem kapod meg az általad befizetett járulékot"), így már akkor is érthetetlen volt, hogy a kormány miért ígérte meg a magánpénztári nyilvántartáshoz hasonló állami egyéni nyugdíjszámla rendszerének bevezetését. Ugyanis az állami Nyugdíjbiztosítási Alap a klasszikus felosztó-kirovó rendszerben működik, vagyis a minden évben beszedett járulékokat osztja szét a járadékosok között, szemben a magánpénztárak tőkefedezetei elvével, ahol a befizetett tőkét vették volna alapul a majdani nyugdíjjárulék mértékéhez.

Jelenleg a nyugdíjak kiszámításához az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és annak szerveinél nyilvántartott adatokat használják fel. A nyugdíj jelenleg nettó ellátás, vagyis nem kell utána adót fizetni, így az induló nyugdíj kiszámításhoz 1988 utáni nettó személyes keresetek inflációval korrigált mértékét veszik alapul degresszív beszámítással, vagyis a magas keresteket nem veszik figyelembe teljes mértékben. Ezek az adatok jelenleg is rendelkezésre állnak, és hónapról-hónapra frissítik is a NAV adatai alapján.

Ennek fényében volt meglepő az egyéni számlák ígérete 2010-ben, illetve a kormány mostani javaslata, amiről ma szavaz a parlament. Az egészségügyi salátatörvénybe rejtett javaslat szerint nem jön létre az ONYF-nél a 2010-ben beígért klasszikus egyéni számla - ezzel szemben ezen a számlán nyilvántartanák a 2012 december 31-ét követően bevallott (!) nyugdíjjárulék összegét a név és a TAJ-szám mellett. A szabály azért meglepő, mert a bevallott nyugdíjjárulékok mértékétől az ég világon nem függ semmi, de még a befizetettől sem, hanem csakis a tényleges, járulékfizetéssel érintett nettó jövedelmektől. Kérdés továbbá, hogy mi lesz a 1988-2012 közötti adatokkal.

Külön figyelemre méltó Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter vasárnap esti tévéinterjúja, amely tovább homályosítja a képet. Az ATV-ben a miniszter úgy nyilatkozott, hogy egyelőre még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák. A tárcavezető szerint a kormány olyan szisztémát szeretne kialakítani a nyugdíjrendszeren belül, amely képes az egyénileg felhalmozott járulékszintet követni - fűzte hozzá, de úgy vélekedett, hogy nem indokolt a korábbi, magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy ez a szakmai vita még nincs lezárva, mindenki elmondhatja az álláspontját. Ezzel szemben a szavazásra bocsátott javaslat nem a felhalmozott (vagyis befizetett) hanem a bevallott járulékról szól, de csak a 2012 utáni adatok esetében.

A nyugdíjrendszer logikájából következően egyéni nyugdíjszámlára nincs szüksége az ONYF-nek, ez 2010-ben is csak egy politikai ígéret volt és láthatóan az is marad. Míg a magánpénztári számlán forintra-fillérre látni lehetett a megtakarítások mértékét, ilyen nyilvántartás nem létezik az állami nyugdíjalapnál. A mostani javaslattal nem tesz mást a kormány, mint kifarol az állami egyéni nyugdíjszámla ötlete mögül és létrehoz egy harmadik, negyedik adatbázist, ami nemigen jó másra, hogy látszólag teljesítsék 2010-es ígéretüket.