Geomágneses viharokat okozhat a Földön az a csütörtöki napkitörés, amely április 13-ának első óráiban érte el szülőbolygónkat. 

Csütörtökön reggel, magyar idő szerint nem sokkal kilenc óra urán a NASA Solar Dynamics Observatory műholdja a Nap idei legnagyobb kitörését észlelte. A kitörést M6,5 erejűnek mutatták a műszerek, vagyis az nem érte el a legdurvább, X fokozatot, de közel járt hozzá. A napkitöréseket az energiájuk szerint A, B, C, M és X betűkkel jelzett kategóriákba osztják, X alatt a földi atmoszféra miatt nemigen érzünk meg semmit a dologból, legfeljebb a sarkvidékekhez közel élők gyönyörködhetnek ilyenkor az északi fényben. A NASA szerint a mostani kitörés esetlen okozhat pár perces zavarokat a rádiókommunikációban, amikor a kitörésben a Nap felszínéről távozott több milliárd tonnányi plazma eléri a Földet, és itt geomágneses viharokat okoz.

A napkitörés plazmafelhőjében érkező nagy energiájú, töltött részecskéket általában eltéríti a Föld magnetoszférája, azonban a két mágneses pólus környékén reakcióba léphetnek vele, ezzel pedig geomágneses viharokat gerjesztenek. Ilyenkor a Napból érkező részecskék ütköznek az atmoszféra gázatomjaival, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátással reagál – ezt nevezzük sarki fénynek.

A Nap felszínén a viharok aktivitása 11 éves ciklusokban erősödik és gyengül, jelenleg éppen a felfutó szakaszban legvégén vagyunk egy ciklus csúcspontja előtt. 2013-ra azt várják a kutatók, hogy akár távközlési műholdakat komolyan megzavaró, esetleg meg is károsító napviharokkal kell szembenéznünk. Az eddig észlelt legnagyobb napkitörést 2003-ban X28-as erejűre becsülték, pontos mérési adat nincsen róla, ugyanis kiakasztotta a SOHO napszonda műszereit. Legutóbb tavaly márciusban regisztrált a NASA X-kategóriás kitörést.