A
kiégés (idegen szóval élve a burnout) viszonylag újkeletű betegség/állapot, azonban
egyre többeket érint. Fontos, hogy ne keverje össze azzal, amikor kedvtelenül
megy dolgozni és a háta közepére sem kívánja a kollégákat és a főnököt – ilyen
hangulatba mindenki könnyen esik. Ha azonban azt veszi észre, hogy már jó ideje
szinte semmi sem motiválja, nem találja meg a munkájában az örömöt, és
mindemellett a produktivitása is leromlik, akkor valóban baj van.
Burnout
„A
burnout kifejezés Herbert J Freudenberger pszichoanalitikustól származik. A
szindróma érzelmileg krónikusan terhelt, stressznek fokozottan kitett
egyéneknél lép fel, akik fizikailag, szellemileg és érzelmileg kimerülnek, ami
reménytelenséggel, motiválatlansággal, célok elvesztésével jár. Az illető
önértékelése lecsökken, illetve környezetük felé nő a negatív beállítódásuk„-
magyarázza Ádám Veronika pszichológus.
A
lelkesedés nem mindig mozog egy szinten, ezért ha időlegesen hanyatlik, az még
elfogadható. Ha azonban gyakran jelentkezik nagyobb és elhúzódó
motiválatlanság, egyéb tünetekkel kombinálva, az már jelzésértékű lehet.
A
kiégés szakaszai
Idealizmus,
lelkesedés szakasza: Ilyenkor örömteli a munka, az ember tele van célokkal,
nélkülözhetetlennek érzi magát, pozitív és optimista. Sokat vállal és akár
munkaidőn túl is dolgozik. A „fontos vagyok” érzése további energiákat ad
számára egy ideig, ami önbizalmát erősíti. Azonban egy idő után az önmagával
szembeni elvárások irreálisak lesznek és állandóan bizonyítani akar. Ezek
mellett túlzottan fél a sikertelenségtől is, ami megmérgezheti a napjait is.
Itt az illető vagy észreveszi, hogy valami nem stimmel, vagy tovább folytatja
ezt az életstílust, aminek eredményeképpen előbb-utóbb testi tünetek is megjelenhetnek.
Realista
fázis: Amennyiben valaki ebbe a fázisba lép akkor a nyitottság továbbra is
jellemzi, még mindig kreatív, azonban lelkesedése már csökken.
Stagnálás
vagy kiábrándulás: Ekkor az ember a munkáját egyre rutinszerűbben végzi.
Alábbhagy a lelkesedése, a kollegákkal csakis akkor tartja a kapcsolatot, ha
nagyon muszáj. Teljesítőképessége lényegesen gyengülhet, mivel látóköre
beszűkül.
Frusztráció
szakasza: Ebben a szakaszban az illető feszültebb, ingerlékenyebb,
intoleránsabb lesz. Hol megengedőbb, hol irányítóbb, bár ez beosztásfüggő is. A
kritikákat egyre nehezebben viseli, feladatai és munkatársai idegesítik. Mivel
csökken a sikerélménye, egyre jobban leértékeli önmagát, sőt, hivatása értelmét
megkérdőjelezheti.
Apátia
fázisa: Mikor a dolgozó ebben a fázisban van, munkakedve drasztikusan
lecsökken, motiválatlan, depressziós lesz. Fáradtság, fásultság és közönyösség
lesz úrrá rajta, ami miatt hibát hibára halmozhat. Ezt régebben
kudarcélményként élte volna meg, de már az sem érdekli igazán. Testileg-lelkileg
annyira megbetegedhet, hogy akár képtelenné válik munkája ellátására, és
eljuthat a teljes kiégésig.
A
munkaadó is lehet a hibás
A
kiégésnek számos oka lehet: stressz, kudarc, konfliktusok, esetleg az állás
elvesztésétől való félelem, túlhajszoltság, elismerés hiánya (vagy annak
megtartására való görcsös törekedés), túlzott felelősség, illetve elnyomás.
Amikor az illető önmagára és a
családjára nem hagy időt, és nem tölti fel magát pozitív élményekkel, nem
lazít, akkor a szervezet lemerül és az idegrendszer érzékenyebbé válik.
Természetesen belső okai is lehetnek, pl. maximalizmus, túlzott elvárások
önmagával szemben, neveltetés, szülői minták, stb. Általában nem csak egy okra
vezethető vissza. Ezeken kívül sokan nem néznek szembe azzal, hogy munkahelyi,
munkaszervezeti okai lehetnek a kiégésnek, így a megelőzést és a beavatkozást
egyéni, valamint munkáltatói oldalról is érdemes megtenni.
„Munkahelyi
beavatkozásnál szűréssel és munkahelyi közérzetetjavító megoldásokkal, illetve
csapatépítő tréningekkel sokat tehetne a munkáltató. Vannak olyan intézmények,
vállalatok, ahol nagy odafigyeléssel próbálják dolgozóik komfortérzetét
fenntartani, elkerülni kiégésüket. A főnöknek lehetőséget kell adnia arra, hogy
beosztottja ne csak egy báb legyen, hanem beleszólhasson döntésekbe, érezze,
hogy ő is valamilyen szinten kontrollálja a folyamatot. Mindezek mellett pedig
fontos, hogy normál munkatempót várjon el a munkáltató" – magyarázza a
pszichológus.
„Amennyiben
akár magunktól, akár szakember segítségével sikerült kizökkennünk ebből a
nyomasztó állapotból, fontos, hogy nem a régi kerékvágásba kell visszatérni,
hanem egy jobb, kedvezőbb életformába”- javasolja a szakember.
Tippek
a burnout megelőzésére
engedje
el a bűntudatot: a Huffington Post szerint amennyiben állandó bizonyítási vágy
hajt valakit, akkor az hajlamos lehet szinte minden idejét a munkának
szentelni. Fontos, hogy engedje el a bűntudatát amiatt, hogy ha nem túlórázik,
és nem dolgozik még otthon, az esti órákban is, hiszen mindenkinek jár a
pihenés.
bátran
mondjon nemet: Bill Cosby komikus mondta egyszer, hogy nem tudja, mi a siker
kulcsa, azonban a hibázásé az, ha mindig meg szeretnénk másoknak felelni. Ez
így igaz, hiszen egy idő után igazán frusztrálttá teheti az embert az, ha
állandóan a kollégák és a főnök kedvében szeretne járni. Éppen ezért ha úgy
érzi, valamit már képtelen elvégezni, mert nincs rá ideje, nyugodtan mondjon
nemet!
teremtse
meg a jó reggelt: ha a reggel rossz, akkor nagy valószínűséggel az egész nap az
lesz, így érdemes káosz és kapkodás helyett nyugodtan indítani. Ha kell, keljen
fel előbb, hogy ne torkolljon ideges rohanásba a készülődés. Készítse ki előző
nap a ruháit, rakja össze a gyerekek holmijait, így talán még arra is lesz
idője, hogy a plusz energiáért fusson reggel egy keveset!
Forrás:
divany.hu
0 Megjegyzések