Ha se spórolni, se pazarolni nem akarunk a nyáron, akkor az egyik legjobb megoldás a sátrazás. Erről persze sokunknak az jut az eszébe, hogy sok a szúnyog és kemény az alvóhely – ami persze tévedés. 5 tipp a sátorválasztáshoz, amivel sok tízezer forintot spórolhat meg.

A nyaralás mindig egy pénzszivattyú. Különösen, ha gyerekek is vannak. A gyerektáborokra is százezreket költhet egy több gyerekes pár, a külföldi utazások és a belföldi nyaralások is egyre inkább próbára teszik a családi költségvetést.

Amit azonban elfelejtettünk: a sátrazás. Persze, erről rögtön mindenkinek az jut az eszébe, hogy a fekvőhely kényelmetlen, az éjszaka hideg, és egy szűk helyen kell összekuporodni. Ez tévedés, 2013-at írunk, kiváló felszereléseket tudunk vásárolni, és ha nem is a Marriott kényelmét ígérik, akkor is komfortos nyaralást biztosít.

Mibe kerül, és mit spórolunk meg?

„Igazi apás program,” mondja G. [nevét nem szeretné közölni, végülis atomtitokról van szó]. „Két fiam van, az egyik 7, a másik 3 éves. Beszállunk a kocsiba péntek délután és egy óra múlva Dömösön vagyunk. A srácoknak még a sátorállítás is program.”

A sátrat még három éve vette, „64 vagy 68 ezer forint volt, azóta vagy 8-9-szer voltunk el együtt. Ez a szállásdíj mibe került volna, ha csak egy panzióba megyünk? Ráadásul, ha panzióba megyek, ugyanannyi ideig kell válogatnom, hogy korrektek-e.”

A 60 ezer forintos sátor amúgy igen drága. Kincses Ricsi, a Tengerszem túrabolt munkatársa azt ajánlja, hogy kempingezéshez vegyük az olcsóbb kategóriát, vagyis egy kétszemélyes sátorra úgy 30-35 ezer forintnál nem érdemes többet költeni. „Ha tehetném, téglaépítésű szállást választanék, de mivel úgy 10-12 alkalommal utazom, ezért a sátor a megoldás.”

Egyébként 20 ezer forintért is vehetünk sátrat. Kincses a magasabb árak mögött erősebb vázat, nagyobb pára és széltűrő képességet lát, de ha kempingezés közben „lecsap egy 90 kilométeres szél, akkor amúgy is összepakolunk és hazamegyünk.”

Itthon azokban a kempingekben, ahol tiszta és felszerelt a fürdő 1500 forintnál aligha drágább egy fő szállása, és ebben az összegben már az idegenforgalmi adó is benne lesz. Külföldön is 4-7 euróért szállhatunk meg, vagyis 1200-2100 forintért.

Ha jó kempinget választunk, akkor minden, ami a komfortérzetünkhöz szükséges, karnyújtásnyira esik. Tiszta mellékhelység és zuhanyzó, konyha, főzőhely, még akár elektromos kiállásokat is találunk az egyes sátor- és lakókocsihelyeken, így aztán a botturmixtól a laptopig bármit vihetünk. Ezzel pedig a sátorozás máris nem kényszer, hanem kaland.

Hogyan válasszunk sátrat?

Íme az 5 legfontosabb paraméter:

1. Hány főre vesszük?

A sátor csomagján mindig megtaláljuk azt a cetlit, ami a legfontosabb ismeretek sorolja. Ide tartozik a méret is, amit két adattal adnak meg: 1., hány fő, 2., mekkora alapterület.

Átlagos testméretekkel számolva 55x185 cm alapterületet foglal el egy bentlakó, de a gyártók gyakran a sátor alapjának legtágasabb részén mérik a befogadóképességet, és több esetben a hálókamra szűkül legalább az egyik irányban. Így aztán keressük meg a kisebb méreteket is, amennyiben feltüntetik, vagy vegyük figyelembe, hogy milyen a sátor alaprajza, és becsüljük meg, hogy elég nagy-e.

Ezen túl akadnak holtterek is, így két főre egy 150x200 centis sátrat szánjunk.

A belmagasság is fontos, 110 centiméternél ne legyen alacsonyabb, ebben átlagos testmagassággal még kényelmesen fel tudunk ülni.

2. Eső és szél ellen készülve

Túlnyomó többségünk nem egy Erőss Zsolt, így az extrém természeti csapásokat biztos elkerüljük. A nyári viharok vagy tavaszi széllökéseknek mindenképpen ellenállnak a három évszakos sátrak. Nincs szükségünk a négy évszakosakra, amelyekhez több és erősebb vázat kapnánk a csomagban, hogy vastag hótakaró alatt is bírja a szerkezet.

Amiből azonban nem engedhetünk, az a vízhatlanság. Ahhoz, hogy az esőtől megóvjon bennünket, két réteges sátorra lesz szükségünk, ahol a külső köpenyt feszesen fogjuk felrakni. A sátor specifikációján megadják a gyártók, hogy hány milliméteres vízoszlopig szigetel. Fontos, hogy amikor sátrat állítunk, a külső és a belső réteg ne érjen össze, hiszen ilyenkor a lazán felhúzott külső köpeny ráncai mint egy tölcsér, úgy gyűjtik össze a vizet, és ez átszivárog a beltérbe az érintkezési ponton keresztül.

A víz alulról is támad, tehát ne feledkezzünk meg arról, hogy a sátor alja is ellenálló kell, hogy legyen.

3. Hányan cipeljük?

Amikor biciklivel vagy lábon érkezünk, akkor bizony minden deka számít. Így érdemes két szempontot figyelembe venni: 1., mekkora a csomag összsúlya, 2., kényelmesen szétpakolható-e a gyári pakk, hogy a sátor elemeit megosszuk kettő vagy több utazó között. Az előbbit megtudjuk a sátor leírásából, a másikat végiggondolhatjuk, kipróbálhatjuk még a boltban is. Nyissuk ki, nézzük meg.

Ami a súlyt illeti, az a sátor vázának anyagától is függ, de attól is, hogy cövekelős vagy sem. Mindenképpen a cövekelős sátrakat javasoljuk, sokkal biztonságosabbak, nem kapja fel őket a szél, és felállításkor is sokat segít, hogy az alapot sziklaszilárdan rögzíteni tudjuk.

A súlynál a küszöbérték a 2 kilogramm/sátorlakó. Vagyis a kétszemélyes sátor ne legyen nehezebb, mint 4 kg, a háromszemélyes mint 6 kg.

4. Milyen gyorsan tudjuk felállítani?

Ez egy nagyon fontos szempont, és kizárólag igazi próbával tesztelhető. Az utóbbira mindjárt visszatérünk.

A gyors felállíthatóság a tesztje a sátornak, hiszen mindig érdemes a kritikus helyzetekre készülve választani. Evezhetünk például a Tiszán, amikor egyszer csak elkap egy jégeső.

Az igluk már évek óta népszerűbbek mint a kutyaól sátrak, és gyorsabban állíthatóak fel. Ezen túl egyébként a szelet is jobban bírják, hiszen a kutyaóllal szemben nincs nagy sík felületük, amibe belekapaszkodhat a vihar, és a váz is rugalmasabb, így erős széllökésekre elfekszik, majd visszanyeri alakját.

Akad egy két praktikus probléma, például csomagtárolás, szárítás, vagy éppen maga a bevackolás.

A csomagok tárolására a nagy előtér a legjobb megoldás, de vásárláskor mindenképpen számoljunk azzal, hogy a háti- vagy biciklis zsáknak is helyet kell szorítanunk.

Ruhaszárításra már több gyártó ajánl hálót, úgy működik, mint egy fregoli.

Ha már a hálónál tartunk: mindenképpen masszív moszkitóhálós sátrat vegyünk. Ez segíti a szellőzést is. Szellőzésre egyébként még a sátor tetején elhelyezett nyílás is alkalmas, már ha van ilyen. Erre is jó figyelni, főleg nyári éjszakákon fülled be a sátor.

Ki- és becsomagolás

Amikor felállítjuk, tisztítsuk meg a terepet alatta. Nehogy kilukadjon az anyaga egy éles kövön, gyökéren vagy elhullott faágon.

Amikor elcsomagoljuk, alaposan tisztítsuk meg, és lehetőleg legyen száraz. Ha nem tudtuk szárazon elrakni, mindenképpen találjunk lehetőséget arra a következő 24 órában, hogy megszárítsuk. Amúgy bepenészedik, aminek nem csak kellemetlen a szaga, hanem igencsak veszélyes. Senkinek sem tesz jót, ha gombaspórákat lélegez be éjjel.

Forrás: hvg.hu