Héreg Árpád-kori település, ahol fennállása óta magyarok élnek. 

Első okleveles említése 1326-ból származik.
 A török hódoltság ideje alatt, hasonlóan a szomszédos településekhez, Héreg is szinte teljesen elpusztult. Ebben az időszakban a falu elnevezése "Zeregen" volt. Erről az időszakról tanúskodnak a közeli Pusztamarót romjai is, ahol a törökök lemészárolták a lakosságot, és teljesen elpusztították a falut.

Héreg története szerencsésebben folytatódott.

 1662-től fokozatosan újratelepült a falu, a Hont megyei Ágóról református, a Komárom megyei Imelyből pedig katolikus magyarokat telepítettek be. A településre súlyos csapást mért az 1739/40-es pestisjárvány és a többször megismétlődő tűzvészek sora (1901, 1939, 1945).

A II. világháború 1945 márciusában fejeződött be a faluban. Ekkor hunyt el feleségével Héregen a neves közigazgatási professzor, Magyary Zoltán is.

 A község Fő utcájában látható, 1794-ben épült késő-barokk templomát Packh János bővítette ki klasszicista stílusban.

 Református temploma kicsivel korábban, 1787-ben épült. Napjainkban mindkettő említésre méltó műemlék.