Egy hazai felmérésből kiderült, hogy a nők több mint 30
százaléka lépett már félre életében. Tizenöt százalékuk ráadásul többször is
megcsalta a partnerét egy hosszabb kapcsolat idején. Minden negyedik nő el
tudja képzelni, hogy félrelépjen. Vajon miért? És megéri?
Három igaz történet segítségével eredtünk a kérdés nyomába:
miért csaljuk meg a partnerünket, és mit tehetünk, hogy ne történjen meg?
Megcsaltam, és megmentettem a kapcsolatunkat
Mintha el lettem volna varázsolva: a testem remegett, a szívem
kalapált, a fejemben nem maradt hely a gondolatoknak. Egyszerre voltam
követelőző és odaadó. Csodás volt a szex Sanyival! Elolvadtam, amikor másnap
reggel a meztelen mellemet nézegetve azt mondta, nem bír magával, mindjárt rám
veti magát. Minden tökéletes volt. Egyvalamit kivéve: Sanyi nem a barátom. Én
Csabával élek. Mégis, ez ott és akkor egyáltalán nem érdekelt.
A megcsalás persze sokszor nem ész kérdése: megtörténik, és
kész. Még ekkor is dönthetsz, hogy folytatod (ám az kegyetlenség a pároddal szemben),
vagy gyorsan befejezed. A szeretőddel való szakítást is csináld finoman, nem
tudhatod, ő nem érez-e máris többet. Magyarázd el neki, miért akarod, hogy vége
legyen. Őt se bántsd meg fölöslegesen.
Sanyival egy buliban találkoztam, végigszemeztük az estét,
és egyértelmű volt, hogy az ágyban kötünk ki. Egyéjszakás kaland is lehetett
volna belőle. Csakhogy másnap reggel, ébredés után tudtuk, hogy még
találkoznunk kell. Sem kérdések, sem kényszerek nem voltak köztünk. Euforikus
kaland volt, amely megédesítette a nyaramat és stresszes nyári munkámat. Öt
hétig tartott.
Aztán meglátogatott Csabi. Akkoriban távkapcsolatban éltünk.
Amikor magához ölelt, megmerevedtem. Előző éjjel háromszor feküdtem le
Sanyival, ugyanabban az ágyban, amelybe most Csabival bújtam be. Mocskosnak
éreztem magam.
Az elkövetkező napokban egyetlen kérdés keringett a
fejemben: hogyan mehettem bele egyáltalán ebbe? Hiszen Csabi az az ember,
akivel meg akarom osztani az életemet. Ráadásul ugyanolyan szexinek találtam,
ugyanolyan jól éreztem magam vele, mint a kapcsolatunk hajnalán. Lehet, hogy
egyszerűen magányos voltam? Csabi akkor már egy éve Bécsben tanult. Egész évben
összesen két hónapot láttuk egymást. Ebbe a helyzetbe épp beleillik a
kapcsolatunk” – froclizott minduntalan Sanyi. Csakhogy én nem értettem vele
egyet. Jó, Sanyival csodálatos volt a szex. Néhány hétre még azt is
elfeledtette velem, mi az igazán fontos az életemben – de a szívem
változatlanul Csabié. Ekkor már biztosan tudtam: csak az számít, hogy vele
legyek.
Eddig csak azért nyomtam el magamban ezt a gondolatot, hogy
ne nehezítsem meg még jobban a távkapcsolat miatt amúgy is elég nehéz
dolgunkat. Megbeszéltem a dolgot Csabival – Sanyiról persze egy szót sem
szóltam –, és kiderült, hogy ő pontosan ugyanígy érez. Később elintéztem, hogy
én is egy bécsi egyetemen tanulhassak. (Heni, 24 éves egyetemista)
Tudtam, hogy nem egyéjszakás kaland lesz
– Egyvalamit ma már biztosan tudok: ami Marci és köztem
történt, tökéletesen elhibázott volt. Mert én többet akartam tőle. Elsősorban
arra az érzésre vágytam, hogy valaki annyira kedves hozzám, hogy ki se akarok
kelni mellőle az ágyból.
Eleinte még nagyon élveztem az afférunkat: nem csak a szex
volt szuper, de olyan dolgokat is csináltunk együtt, amikhez a barátomnak sosem
fűlött a foga. Kirándulni jártunk, áttáncoltuk és -dumáltuk az éjszakát, kora
reggel a Széchényi-fürdőben áztattuk magunkat. A barátommal viszont, akivel
három éve voltam együtt, eléggé kifulladt a kapcsolatunk, inkább már csak
megszokásból tartottuk fenn a viszonyt.
Épp ezért többet láttam Marciban, mint ártatlan félrelépést.
Afféle pótkapcsolatot. De minél inkább kötődtem hozzá, minél fontosabbnak
éreztem, annál többet veszített a kapcsolatunk a könnyedségéből. A barátommal
közben meg már le sem feküdtem, mert irtóztam a gondolattól, hogy egyik férfi
ágyából bújjak a másikba. Ha pedig Marci egy fél napig nem jelentkezett,
teljesen kikészültem. „Mi bajod? Hiszen nincsenek kötelezettségeink egymással
szemben, nem?”– kérdezte. Persze, azóta mindkét kapcsolatomnak vége. (Szandra,
29 éves)
Forrás: kiskegyed.hu
0 Megjegyzések