A Rábasebesi Kastély kálváriája ott kezdődött, amikor a felszámoló cég különböző ingatlanügynökségeken és gazdasági érdekeltségeken keresztül egyfajta suttogópolitikát folytatott az ingatlan értékesítését illetően.
A felszámolás, illetve fű alatti értékesítés szándékának híre ekkor jutott el a Pólus Online szerkesztőségéhez. A közvetítők ugyanakkor felhívták a figyelmünket arra, hogy semmiféle online platformon nem lehet hirdetni a felszámolást.
De mi megtettük az első oknyomozó lépéseket, hiszen szerkesztőségünk telefonszámán kezdtük el hirdetni, hogy a kastély felszámolásra illetve eladásra vár. És valójában innen indult el a kastély közelmúltját átjáró, szövevényes és máig tisztázatlan lavina.
Történt ugyanis, hogy a kastély felszámolását megelőző években, két a szocialista párthoz nem kis gazdasági érdekeltséggel kapcsolódó vállalkozás a kastély felújítása mellett tette le a voksát.
A valójában egy háttér tulajdonosi körrel rendelkező két vállalkozás, egy talán mindenki számára ismerős csellel vette át egymástól a kastély felújításának ügyét.
Az első vállalkozás, állami támogatásokra szorítkozva újította, szépítette volna a kastélyt, ha a támogatási pénzek java-része, nem tűnik el a szocialista éra eredményeként létrejövő körbetartozásos építőipari rendszerben.
A dolgok odáig fajultak, hogy bár a Rábasebesi Kastély még mindig a régi pompájába tündöklött, de a felújítást vállaló és erre állami pénzeket pályázó cég eltűnt a felszámolás sűrű homályába.
Viszont, ahogy az "szocialistáéknál" lenni szokott, a kutya maradt csak éppen a láncot cserélték le. A felújítás folytatódott volna, ha erre bármiféle anyagi fedezetet félre tettek volna az előzőleg ellopott több tíz milliós állami támogatásból.
De mivel ez nem így volt, a még mindig szocialista vállalkozói kör egy újabb ötlettel állt elő. És itt jött az a fajta fekete leves, amikor már nemcsak az állami pénzekkel kezdtek el kufárkodni, hanem a pénzükért becsületesen megdolgozó emberek vagyonát is elcsalták.
Ugyanis az üzemeltetők, hogy a pénzhiányt kezeljék, el kezdték árulni a kastély üdültetési jogát, amelyet információink szerint több száz ember vásárolt meg magának 500.000 - 5.000.000 üdültetési jogokként (ezen információk az üdültetési jogot vásárolt károsultaktól származnak).
A dolog lényege az, hogy a kastélyt bár részben felújították, és az üzemeltető cég emberei szépen lassan elszivárogtak, a felszámoló cégek a még pluszba felvett hitelek miatt rátették a kezüket a kastély épületére.
S talán a szocialista bűnszervezet számára a legnagyobb irónia az, hogy a Fidesz hatalomra kerülésével, a holdudvarukban egyre kisebb lett a vásárlási kedv a Kastély iránt. Így a bármennyire is suttogó politikát folytató felszámoló cégnek, kénytelen kelletlen, azzal kellett szembesülnie, hogy Rábasebesi Kastély egy olyan vállalkozás birtokába kerül, aki nem az államot akarja kiszipolyozni, aki nem üdültetési jogból akar újítani és üzemeltetni.
Hogy a Rábasebesi Kastély tekintetében kinek van és kinek nincs igaza, elég kényes kérdés. Mert igaza van a felszámolónak, igaza van az üdültetési jogot vásárlónak és nem utolsó sorban igaza van a kastélyt a felszámolásból felvásárló és azt folyamatosan újító, üzemeltető cégnek is.
Hát mondjuk ki az őszintét! Ebben a szövevényes rendszerben az egyedüli bűnös az a szocialista bűnszervezet, aki igénybe véve az állami támogatásokat ezen felül pedig a kastélyra üdültetési jog címén pénzt gyűjtve sem volt képes egészében felújítani és üzemeltetni az épületet.
Az a néhány ember, aki az állami pénzeken és a hiteleken túl a civil lakosság pénzét is a süllyesztőbe tette.
Végezetül pedig itt olvasható az levél, amit a kastély új üzemeltetője megküldött nekünk, és szándékát fejezte ki az ügyben, hogy minden üdültetési jogot vásárlónak próbálnak egyfajta alternatívát találni, a káruk enyhítésére.
Hosszú évek hányattatása után megoldódni látszik a rábasebesi kastély sorsa. Új gazdája van az épületnek, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó HEGYVIDÉK PROPERTY Kft. vásárolta meg. Nincsenek óriási, ötcsillagos terveik, de amit ígérnek és elképzeltek, azt szeretnék is betartani, illetve megvalósítani. Egyelőre a karbantartásokat, a kisebb felújításokat, a takarítást végzik el.
Stemler Balázs, a kastélyprojekt marketingjével foglalkozó szakember a Kisalfödnek elmondta: az új tulajdonos átvette a kastélyt. Tapasztalatuk szerint látszik természetesen, hogy évekig nem hasznosították, de még mindig jobb állapotban van, mint sok hazai kastély. Jövőjét a turizmusban látják.
– A befektetők tisztában vannak azzal, hogy önmagában csak egy kastélyszálló nem elég a vendégek idecsábításához-fogalmazott Stemler Balázs. – Sok más, olyan lehetőséget kell biztosítani, ami egyedi, ami csak itt található majd meg. Feltérképezzük az adottságokat, a környéket, szeretnénk megismerni a szomszédos településeket. Ezekre építve dolgozzuk majd ki a részletes hasznosítási tervet. Huszonkét apartmannal rendelkezik az épület, nagyszerű környezetben, kedves faluban, a Rába folyó közvetlen közelében. Most úgy látjuk, május végére megnyitható állapotba kerül a kastély. Rendezvényekre, konferenciákra alkalmas lesz és persze szállóvendégeket is fogadhatunk, ha erre lesz igény.
Stemler Balázs hozzátette: a tulajdonosok minden ötletre nyitottak és fogadókészek. „Azaz, aki a Rábaközben esetleg úgy gondolja, hogy bármilyen elképzelésével csatlakozni tud a mi terveinkhez, a kastély funkciójához, keressen meg bennünket”-jegyezte meg Stemler Balázs.
A rábasebesi kastélyt a XIX–XX. század fordulóján építtette a Széchenyi család. Később eladták, Dobos nevű vármegyei főjegyző vásárolta meg. Ő egy osztrák bárónak adta tovább, aztán az állam tette rá a kezét. A rendszerváltásig működött falai között a TSZ, de ott volt az orvosi rendelő, a fodrászműhely, a könyvtár, a nyári óvoda és a községi tanács is. Aztán üzletemberek lettek a tulajdonosok, a Széchenyiek, a bárók és még Dobos főjegyző is foroghatnak a sírjukban, hogy napjainkban milyen hányatott sorsa van az épületnek. Az évekkel ezelőtt (1990 évek elején) szépen felújított kastély most sorsára vár. A szövevényes ügynek felszámolási eljárás vethet (valamikor) véget.
Interneten keresgélve az alábbiakat találtam:
http://kastely.blogter.hu/270998/a_rabasebesi_szechenyi-kastely_-_engem_senki_sem_szeret
A rendszerváltás hozta új tulajdonostipust: a befektetőt. Jöttek is szépszámban magánszemély, Kft, Rt, némelyikből több is, de azon kivűl, hogy a kastély rövid ideig szállóként működött a "befektetéseknek" (vajon mennyi hitelt vehettek fel rá és hányan) a kastély nem nagyon örülhetett.
Jelenleg, ha jól tudom a befektetők felszámolásának felszámolása zajlik jogi úton, ami ugye nálunk gyors és mindig a károsultak teljes kártalanításával jár.
http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_szechenyiektol_az_uzletelokig/2036748/
Cs. Kovács Attila - 2007.11.02.
Rábasebes - Üresen áll évek óta a rábasebesi Széchenyi-kastély. A tulajdonos cégek ellen felszámolás indult, az üdülési joggal bírók közelébe sem mehetnek az épületnek. Az ügy szövevényes.
A rábasebesi kastély a rendszerváltásig állami tulajdonban volt. Az 1990-es évek elején azonban hiába akarta az önkormányzat megszerezni az ingatlant, nem sikerült. Az évszázados épület befektetők kezére került. Egy darabig szállóként működtették, majd bezárt. Ez az állapot évek óta tart. A falubeliek hiába reménykednek abban, hogy végre történik valami. Az annak idején üdülési jogot vásárló részvényesek – közel ezren vannak – pedig hiába várnak, hogy gyakorolhassák százezrekért vett jogaikat.
A kastélyt 1992-ben magánszemély birtokolta, aztán egy kft. (a Kastellum), majd ettől egy másik (a Prorenta) vette meg. 1998-ban lépett be a Széchenyi Vadászkastély Rt. A cég jelenleg felszámolás alatt van. 2003-ban még értékesítette az ingatlant a Kastély 2003 Kft.-nek. Ez időközben átalakult SZVRT Kft.-vé és rövidesen ellene is megindult a felszámolási eljárás.
A kastély felújítását az 1990-es években kezdték el. Többek között abból a pénzből is, ami az üdülési jogok értékesítéséből befolyt. A befektetők néhány évig üzemeltették a kialakított szállodát, nagy ívű fejlesztési elképzelések szerepeltek a tervek között. Aztán 2003 augusztusában az rt. igazgatósága eladta az ingatlant a Kastély 2003 Kft.-nek, a vételár kifizetésével, és a hitelek átvállalásával. A szerződésben fejlesztéseket ígért a vevő, és az üdülési jogok biztosítását. A jogosultakat rövidesen azonban arról értesítette a kft. vezetője, hogy jogaikat csak akkor biztosítja, ha az ingatlanon lévő terhek, illetve a fejlesztési költségek felével kisegítik a céget. Azóta azonban semmi nem történt.
A rábasebesi ingatlan tulajdoni lapján számos bejegyzés található. Többek között a több millió forintos hitel, aztán jelzálogjogok, köztartozás, végrehajtási jogok.
A történet kárvallottja tehát a közel ezer üdülésijog-tulajdonos. Információnk szerint rövidesen bíróság dönt arról, hogy kié is igazán a kastély. A Széchenyi Vadászkastély Rt. felszámolója ugyanis megtámadta az rt. és a Kastély 2003 Kft. között 2003-ban kötött adásvételi szerződést.
http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/itelet_a_szechenyi-kastely_ugyeben/2061194/
Cs. Kovács Attila - 2008.06.19.
Az utolsó reményeik is elszálltak a rábasebesi Széchenyi-kastélyszálló üdülésijog-tulajdonosainak. Úgy vélik, ahogy eddig sem, a jövőben sem pihenhetnek a Rába-parti kastélyban és pénzüket sem kapják vissza. Az ingatlan sorsa szövevényes, néhány napja a Győri Ítélőtáblán találkoztak az érintettek.
A rábasebesi Széchenyi-kastély helyzetével többször foglalkozott már a Kisalföld. Legutóbb 2007. november 3-án arról írtunk, hogy az épületet a Széchenyi Vadászkastély Rt. 2003-ban értékesítette a Kastély 2003 Kft.-nek. Azóta mindkét cég ellen felszámolási eljárás indult, ráadásul az adásvételi szerződést az rt. felszámolója megtámadta.
A Győri Ítélőtábla azonban nem adott helyt a keresetnek és az adásvételt érvényesnek találta a bíróság.
A kastélyban közel ezren vásároltak annak idején üdülési jogot. Százezreket buknak a kisrészvényesek.
