A Razumkov Közvélemény-kutató Központ legutóbbi felmérései szerint Ukrajnában növekedik az emberek elégedetlensége. A folyamatosan emelkedő árak, az egyre megfizethetetlenebbé váló kommunális szolgáltatások, a nemzeti valuta elértéktelenedése, az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzete, parlamentjének működésképtelensége, az ország növekvő nemzetközi elszigeteltsége jogosan váltja ki a lakosság aggodalmát. Ennek következtében az emberek egyharmada bármikor kész részt venni a hatóságok által engedélyezett tüntetéseken.
A közvélemény-kutató központ szerint a lakosság gazdasági helyzetének további romlása esetében az emberek 49 százaléka hajlandó az utcára menni és alig valamivel több mint 26 százaléka gondolja, hogy a rend és a békesség fenntartása érdekében jobb tűrni az anyagi nehézségeket. Sztrájkokban a megkérdezettek 16,9, a hatóságok által nem engedélyezett tömeges megmozdulásokban 16,7 százaléka venne részt. Az emberek 13,4 százaléka hajlandó bojkottálni a hatóságok határozatait, 9 százalékuk – elzárni az országutakat, vasútvonalakat, 4,3 százalékuk részt venni tömeges utcai megmozdulásokban, sőt, 4 százalékuk egyetért az államfőtől és a kormánytól független fegyveres testületek létrehozásában is.
A Razumkov Közvélemény-kutató Központ kérdezőbiztosai érdeklődtek az embereket növekvő elégedetlenségének okairól is. A legtöbben (a megkérdezettek 34,4 százaléka) a legszükségesebb élelmiszerek árainak növekedését jelölték meg, 29 százalékuk a munkabér-tartozásokat, 23,3 százalékuk a helyi hatóságok önkényeskedéseit, 22,6 százalékuk az alacsony fizetéseket.
A 2009 októberétől vezetett adatok szerint a legtöbb tiltakozó megmozdulásra tavaly került sor az országban. A legtöbb ilyen esemény júliusban (407) és októberben (446) fordult elő. De a múlt év többi hónapjában végbement tömeges megmozdulások száma is jóval meghaladta az előző évek tüntetéseinek számát.
Jellemző, hogy a szociális-gazdasági tiltakozások többsége a pártok, a szakszervezetek, a társadalmi szervezetek részvétele és irányítása nélkül alakult ki, ami a közvélemény-kutató központ szakértői szerint arról tanúskodik, hogy az ország vezető politikai erői, beleértve az ellenzékieket is, nem képviselik kielégítően az ukránok szociális-gazdasági érdekeit.
Egyébként a Tizsdeny.ua hírlap szerint az ellenzék valamennyi eddigi tömeges tiltakozó akciója eredménytelen volt. Az újság emlékeztet arra, hogy Arszenyij Jacenyuk jóslata szerint a Régiók Pártjának a parlamenti választásokon aratott győzelme esetében újra tömegesen kimennek az emberek Kijev főterére, nem zárta ki ennek lehetőségét Oleg Tyahnyibok, a Szvoboda Párt elnöke sem. A valóságban azonban tömeges tüntetésekre, tiltakozásokra, egy új „Majdanra” nem került sor. Egyre csökkenő intenzitással folyik a Julija Timosenko volt miniszterelnök-asszony letartóztatása és bebörtönzése ellen indított tiltakozó akció is.
Tarasz Csornovil, az államfő egykori munkatársának véleménye szerint Viktor Janukovics pozícióját ma már nem annyira az ellenzék, mint pártjának emberei veszélyeztetik. Az ellenzék gyenge az államfő leváltásához, pártjának funkcionáriusa szerint azonban jobb volna, ha az elnök 2015-ben, vagyis a következő elnökválasztás előtt lemondana államfői ambícióiról és egy erre alkalmasabb személyt ajánlana maga helyett.
A kormány természetesen tisztában van a lakosság egyre növekvő elégedetlenségével, megpróbál az emberek számára kedvezőnek tűnő rendeleteket hozni. Többek között január 1-től visszamenőleg növelni akarja a költségvetésből finanszírozott dolgozók, tisztviselők fizetését. A fizetések emelése több mint 3,5 millió embert érintene, közöttük a közművelődés, a kultúra, az egészségügy, a szociális ágazatok dolgozóit is. A könyvtárosok, a pedagógusok fizetése például átlag 167, az orvosoké 179 hrivnyával nőne. A mai árak mellett azonban ez nem sokkal javítana a tisztviselők anyagi helyzetén.
Ukrajnában még mindig igen magas a bértartozások összege. A munkáltatók 1,1 milliárd hrivnyával tartoznak dolgozóiknak, a legtöbbel Donyeck, Harkov, Csernovic, Rovnó megyékben és magában a fővárosban. A múlt hónapban 2,8 százalékkal nőtt januárhoz viszonyítva az állami és helyi költségvetésekből finanszírozott tisztviselőkkel szembeni bértartozások összege.
Mikola Azarov miniszterelnök az élelmiszerek árainak stabilitása érdekében utasítást adott a helyi közigazgatási hivatalok vezetőinek mezőgazdasági vásárok rendezésére. Véleménye szerint ugyanis az országban nincs élelmiszerhiány, a lakosság ellátása kizárólag a helyi hatóságok tevékenységétől, alkalmasságától függ. Hogy ez az utasítása milyen hatással lesz majd az árak alakulására, ezt a következő napokban érzékelhetjük majd.
-i-gy
Forrás:
Kárpátinfo hetilap
A közvélemény-kutató központ szerint a lakosság gazdasági helyzetének további romlása esetében az emberek 49 százaléka hajlandó az utcára menni és alig valamivel több mint 26 százaléka gondolja, hogy a rend és a békesség fenntartása érdekében jobb tűrni az anyagi nehézségeket. Sztrájkokban a megkérdezettek 16,9, a hatóságok által nem engedélyezett tömeges megmozdulásokban 16,7 százaléka venne részt. Az emberek 13,4 százaléka hajlandó bojkottálni a hatóságok határozatait, 9 százalékuk – elzárni az országutakat, vasútvonalakat, 4,3 százalékuk részt venni tömeges utcai megmozdulásokban, sőt, 4 százalékuk egyetért az államfőtől és a kormánytól független fegyveres testületek létrehozásában is.
A Razumkov Közvélemény-kutató Központ kérdezőbiztosai érdeklődtek az embereket növekvő elégedetlenségének okairól is. A legtöbben (a megkérdezettek 34,4 százaléka) a legszükségesebb élelmiszerek árainak növekedését jelölték meg, 29 százalékuk a munkabér-tartozásokat, 23,3 százalékuk a helyi hatóságok önkényeskedéseit, 22,6 százalékuk az alacsony fizetéseket.
A 2009 októberétől vezetett adatok szerint a legtöbb tiltakozó megmozdulásra tavaly került sor az országban. A legtöbb ilyen esemény júliusban (407) és októberben (446) fordult elő. De a múlt év többi hónapjában végbement tömeges megmozdulások száma is jóval meghaladta az előző évek tüntetéseinek számát.
Jellemző, hogy a szociális-gazdasági tiltakozások többsége a pártok, a szakszervezetek, a társadalmi szervezetek részvétele és irányítása nélkül alakult ki, ami a közvélemény-kutató központ szakértői szerint arról tanúskodik, hogy az ország vezető politikai erői, beleértve az ellenzékieket is, nem képviselik kielégítően az ukránok szociális-gazdasági érdekeit.
Egyébként a Tizsdeny.ua hírlap szerint az ellenzék valamennyi eddigi tömeges tiltakozó akciója eredménytelen volt. Az újság emlékeztet arra, hogy Arszenyij Jacenyuk jóslata szerint a Régiók Pártjának a parlamenti választásokon aratott győzelme esetében újra tömegesen kimennek az emberek Kijev főterére, nem zárta ki ennek lehetőségét Oleg Tyahnyibok, a Szvoboda Párt elnöke sem. A valóságban azonban tömeges tüntetésekre, tiltakozásokra, egy új „Majdanra” nem került sor. Egyre csökkenő intenzitással folyik a Julija Timosenko volt miniszterelnök-asszony letartóztatása és bebörtönzése ellen indított tiltakozó akció is.
Tarasz Csornovil, az államfő egykori munkatársának véleménye szerint Viktor Janukovics pozícióját ma már nem annyira az ellenzék, mint pártjának emberei veszélyeztetik. Az ellenzék gyenge az államfő leváltásához, pártjának funkcionáriusa szerint azonban jobb volna, ha az elnök 2015-ben, vagyis a következő elnökválasztás előtt lemondana államfői ambícióiról és egy erre alkalmasabb személyt ajánlana maga helyett.
A kormány természetesen tisztában van a lakosság egyre növekvő elégedetlenségével, megpróbál az emberek számára kedvezőnek tűnő rendeleteket hozni. Többek között január 1-től visszamenőleg növelni akarja a költségvetésből finanszírozott dolgozók, tisztviselők fizetését. A fizetések emelése több mint 3,5 millió embert érintene, közöttük a közművelődés, a kultúra, az egészségügy, a szociális ágazatok dolgozóit is. A könyvtárosok, a pedagógusok fizetése például átlag 167, az orvosoké 179 hrivnyával nőne. A mai árak mellett azonban ez nem sokkal javítana a tisztviselők anyagi helyzetén.
Ukrajnában még mindig igen magas a bértartozások összege. A munkáltatók 1,1 milliárd hrivnyával tartoznak dolgozóiknak, a legtöbbel Donyeck, Harkov, Csernovic, Rovnó megyékben és magában a fővárosban. A múlt hónapban 2,8 százalékkal nőtt januárhoz viszonyítva az állami és helyi költségvetésekből finanszírozott tisztviselőkkel szembeni bértartozások összege.
Mikola Azarov miniszterelnök az élelmiszerek árainak stabilitása érdekében utasítást adott a helyi közigazgatási hivatalok vezetőinek mezőgazdasági vásárok rendezésére. Véleménye szerint ugyanis az országban nincs élelmiszerhiány, a lakosság ellátása kizárólag a helyi hatóságok tevékenységétől, alkalmasságától függ. Hogy ez az utasítása milyen hatással lesz majd az árak alakulására, ezt a következő napokban érzékelhetjük majd.
-i-gy
Forrás:
Kárpátinfo hetilap
0 Megjegyzések