Terjed az összeesküvés-elmélet: a tízszázalékos rezsicsökkentés miatt 10 százalékkal alacsonyabb fűtőértékű gázt adnak a szolgáltatók. A teóriának nemigen van alapja, de ha tovább tartana is a vízforralás, emiatt senki nem fizetne többet. "Szép dolog ez a rezsicsökkentés, csak az a baj, hogy semmit sem ér, mivel a gáz fűtőértéke már majdnem nulla! Először a cserépkályhára gyanakodtam, de amikor főztem, a megszokott edényekben gyakran készítek kajákat, sokkal lassabban készültek el azok is" - ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket fűznek az olvasók a rezsicsökkentésről szóló hírekhez, a magukat igazán jól értesültnek vallók pedig elárulják, hogy a szolgáltató sem hülye, pont annyival rontja a gáz minőségét, amennyivel kevesebb pénzhez jut. A fogyasztók meg dideregnek. 

A földgáz minőségének, vagyis a fűtőérték változásának a kérdése időről időre megmozgatja a fogyasztók fantáziáját, a 10 százalékos rezsicsökkentés bejelentése óta pedig a reneszánszukat élik az efféle összeesküvés-elméletek. Ezek szerint hiába csökken a rezsi, ha csak több gáz égetésével lehet felfűteni a lakást, és így végeredményben senki semmit sem nyert az intézkedéssel.

Húsz éve stabil 


A földgáz többnyire nagyon nagy nyomással áramlik a vezetékekben, megcsapolni és hígítani - vagyis rontani az összetételét és a fűtőértékét - nem egyszerű feladat. A háztartásokhoz és az ipari fogyasztókhoz gázt szállító szolgáltatók kizárólag a nyomás csökkentését végzik, a gáz összetételéhez nem nyúlnak, vagyis, ami bejön a csövön, azt adják tovább.

A szolgáltatókhoz a Mol-csoporthoz tartozó Földgázszállító (FGSZ) Zrt. juttatja el a gázt, ez a cég felelős a minőség fenntartásáért is. Az FGSZ szerint a cég a hálózat 120 pontján négypercenként vesz mintát a földgázból, és méri a minőségét. A műszereket mindennap hitelesítik, a mérésekből naponta átlagot számolnak. Ez az elmúlt közel húsz évben nem nagyon ugrált, kis kilengésekkel inkább emelkedett.
A gáz fűtőértékének alakulása 1995 óta
Forrás: [origo]

Az eltérő forrásból - termelésből, föld alatti gáztárolóból vagy importból - származó földgáz összetétele is eltérő, ezért a fűtőértéke sem egyforma. Sőt, az ugyanazon forrásból származó földgáz összetétele időben is változik. Az FGSZ azonban azt állítja, hogy ezek az eltérések nem haladják meg a földgáz minőségére vonatkozó szabvány által megengedett mértéket.

Egy köbméter vezetékes gáz elégetésekor 34 megajoule energia keletkezik, ettől 5 százalékkal térhet el az átlag lefelé és felfelé is. Ez adhatja a lovat a rosszat sejtők elmélete alá, hiszen a megengedett legmagasabb és legalacsonyabb fűtőérték közötti tartomány éppen 10 százalék. Ez értékben majdnem annyi, mint amennyivel a rezsiköltség csökkent (azért nem pontosan, mert a két százalékszámolás alapja nem egyezik meg).

A földgázt már csak azért sem hígítják, mert - mint az FGSZ állítja - az erre alkalmas bármelyik anyag drágább magánál a gáznál. Akár egyszázalékos változáshoz is óriási mennyiségre lenne belőle szükség, vagyis a művelet semmiképpen sem lenne gazdaságos. Az összetételbe való egyetlen beavatkozás az, amikor a beérkező gázt szagosítják - hiszen a földgáz fő alkotóeleme, a metán szagtalan, és szagosítás nélkül nem lehetne érezni a gáz szivárgását.

"A szagosító anyag a földgáz 4-8 tízezred részét teszi ki, ilyen csekély koncentrációban az összetevők a fűtőértéket elhanyagolható mértékben befolyásolják" - tudatta az [origo]-val a cég, hozzátéve, hogy a szagosító anyagot a fűtőérték számításánál ezért figyelmen kívül is hagyják.

Nem a fűtés ideje számít

Egyébként, ha a fűtőérték csökkenne is, a gázfogyasztók akkor sem fizetnének többet. A számlát ugyanis nem a térfogat, hanem a felhasznált energia után kell megfizetni. Igaz ugyan, hogy a mérőórák az elfogyasztott köbmétert jelzik, de ezt az említett négypercenkénti minőségi mérések átlaga alapján havonta súlyozzák. Tehát lehet, hogy éppen lassabban, több gáz elégetésével fő meg a leves, de ugyanannyi energia kell hozzá, ezért ugyanannyival terheli a számlát is.

Ami miatt télen mégis többe kerül a leves, az nem a fűtőérték miatt van. A csapvíz hőmérséklete télen 5 fokos, nyáron akár 20 fokos is lehet, a hideg hónapokban így 20 százalékkal több energiára van szükség a felforralásához. Ha tehát a gáz fűtőértéke közel azonos, ugyanaz a forró tea télen 20 százalékkal többe kerül, mint nyáron.

Mi van a gázpalackokkal?

Kicsit más a helyzet a palackos gázzal. A nagyobb, vezető palackozók a gázt szintén a Moltól veszik, amely naponta ellenőrzi a minőséget, ezenkívül a kereskedőknek is kell saját méréseket végezniük, szúrópróbaszerűen pedig a felügyelő hatóságok is szokták vizsgálni a fűtőértéket. Az állandó összetételt a Mol garantálja, a kereskedők nem változtathatnak az összetételen és a töltet tömegén sem, őket is elég gyakran ellenőrzik.

Gyakran használják a propán és a bután keverékét (PB-gáz), ilyenkor a palackok alsó részében cseppfolyós, felső részében gáz halmazállapotú az elegy. Amikor a háziasszony a leves alá gyújt, a felső részben lévő gázt kezdi használni, a cseppfolyós rész pedig bent a palackban folyamatosan párolog, biztosítva az utánpótlást.

Extrém esetben elvileg előfordulhatna, hogy olyan gyorsan kerül ki a gáz a palackból, hogy a cseppfolyós résznek nincs elég ideje megfelelő mennyiségben párologni. Ekkor eshetne a nyomás, csökkenhetne a teljesítmény. De mivel a palackban nagyságrendekkel nagyobb a nyomás, mint a gáztűzhely vezetékében, az ilyen eset szinte lehetetlen. Másrészt ez is csak hosszabb felhasználási időt eredményezne, magasabb költséget nem.

A malacpörkölés sem kerül többe

A teljesség igényével átgondoltuk a malacpörkölés folyamatát is. Itt előfordulhat, hogy pörkölés közben a nagy felhasználás és a hideg együttes hatására az udvaron a pörzsölőből olyan sok gáz fogy, és olyan gyorsan, hogy a palack belsejében a keverék aránya megváltozik, mert az utánpótlást biztosító cseppfolyós összetevők forráspontja eltérő. Ekkor kismértékben megváltozhat a gáz színe és a teljesítménye is. Akinek ezzel problémája lenne, annak érdemes tisztán propánt tartalmazó gázt beszereznie, ott hasonló jelenség nem fordulhat elő.

Egy vezető magyarországi palackosgáz-kereskedő azt mondta, hogy évek óta egyetlen minőségi panasz sem érkezett hozzájuk a fűtőértékkel kapcsolatban. Szerinte az üzletág annyira ellenőrzött, hogy ha a víz lassabban forr fel, vagy a radiátor lassabban melegít, akkor szinte biztosan a gázt használó készülékekben van a hiba. Más kérdés az utántöltött vagy esetleg külföldről feketén behozott gázpalackok tartalma. A hatóságoknak alig van rálátásuk arra, hogy azok milyen forrásból származó és milyen összetételű gázt tartalmaznak.