A közönséges halolajban megtalálható egyik anyag jelentősen csökkenti a súlyos influenza tüneteit, és a jövőben a vírusra gyógyírt jelentő szer alapját is képezheti japán kutatók szerint. 

Több japán egyetem munkatársai által folytatott kísérletek szerint a tengeri halak, köztük a makrélák olajában nagy mennyiségben megtalálható dokozahexán sav (DHA) lebomlása során keletkező protektin D1 nevű fehérje magas hatásfokkal gátolja meg a világszerte minden évben milliókat megfertőző influenzavírus terjedését a szervezetben - jelentette csütörtökön az Aszahi Simbun napilap. A szakemberek úgy vélik, hogy az anyag többek között a madárinfluenzaként is ismert H5N1 vírustörzs ellen is hatékony lehet.

A kutatók egyelőre csak egereken tesztelték az anyagot, de az eredmények biztatóak. Egy kísérlet során a rágcsálóknál légzési zavarokat idéztek elő azáltal, hogy a vírust az állatok tüdejébe juttatták, amely egy súlyosabb influenzás megbetegedéshez hasonló tüneteket idézett elő. Az egerek egy részét peramivir hatóanyagú kísérleti antivirális szerrel kezelték, amelyet a 2009-es H1N1 influenzapandémia során adtak a legsúlyosabb betegeknek.

Az állatok másik részénél protektin D1-et is hozzáadtak a készítményhez, és míg az előbbi csoport esetében csupán 20 százalékos volt a túlélési arány, addig az utóbbiból mindegyik egyed felépült a fertőzésből.  Egy másik alkalommal hat rágcsálót az orrukon keresztül fertőztek meg a vírussal, majd intravénás protektin D1 injekciót adtak az állatoknak. Az egerek mindegyike túlélte a kísérletet.

Az orvosok szerint a kísérletek alapján az anyag a jövőben egy, az influenzára gyógyírt adó készítmény alapját képezheti. Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy az omega3-zsírsavakban gazdag halak fogyasztása önmagában elegendő-e a vírus kúrálásához.

Nem ajánlott a halolaj kapszulák fogyasztása

Magyarországon igen elterjedt a vény nélkül hozzáférhető halolaj vagy omega-3 és omega-6 zsírsavkészítmények fogyasztása, mivel e szereknek kedvező szív-érrendszeri hatást tulajdonítanak.
Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes azokat előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni. Az esszenciális zsírsavak egy másik csoportját képezik az omega-6 zsírsavak; ezek elsősorban a magvakban, és a növényekben fordulnak elő.

Étrendünk esszenciális zsírsavtartalma akkor optimális, ha az omega-3 zsírsavak fedezik az energiaszükséglet minimum 0,2 százalékát, az omega-6 zsírsavak pedig minimum az 1 százalékát. Az omega-6 és omega-3 arány akkor megfelelő, ha 5:1, és 10:1 közé esik; táplálkozásunkban ez az arány a túlzott omega-6 és az alacsony omega-3 zsírsavbevitel miatt nagyon kedvezőtlenül alakult, meghaladhatja a 25 :1, vagy még ennél is rosszabb arányt.

A két esszenciális zsírsav táplálkozásbiológiai hatása a szervezetben jórészt ellentétes, bioaktív származékaik különböző módon befolyásolják pl.: az erek tónusát, ellentétes a véralvadásra vagy a gyulladásos folyamatokra kifejtett hatásuk. Az egyensúlyt, a szervezet megfelelő működését a két esszenciális zsírsav bevitelének megfelelő mennyisége és aránya biztosítja. A hazai táplálkozásra azonban az omega-6 zsírsav túlzott bevitele mellett az omega-3 zsírsav hiány jellemző.

Magyarországon igen elterjedt a vény nélkül hozzáférhető halolaj vagy omega-3 és -6 zsírsavkészítmények fogyasztása. Közel negyven éve tulajdonítanak e szereknek kedvező szív-érrendszeri hatást, azonban a legutóbbi időkben elvégzett nagy betegszámú kutatások azonban ezt a közkeletű vélekedést cáfolni látszanak.

Az omega-3 többszörösen telített zsírsavak (például az alfa- linolénsav) nagy mennyiségben fordulnak elő len-, repce-, szója-, mogyoró, búza olajban. Az eikozapentaénsav és dokohexaénsav tengeri halakban található (hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal), az édesvízi halak közül a pisztráng ajánlható ilyen célú fogyasztásra. Az omega-6 telítetlen zsírsav a tökmag, szója, szezám, napraforgó és kukorica olaj fontos alkotóalkotóeleme.

Az a kedvezőbb, ha a táplálékbevitel során az omega 3-zsírsav aránya a nagyobb (a lenolajnak, a repcének és a mogyorónak optimális az összetétele), ez a vegyület elengedhetetlen a sejthártya és az idegrendszer megfelelő működéséhez. A kétféle zsírsav ugyanis egymással versenyzik azokon a helyeken, ahol megkötődnek a testben.

A tudományos kutatások szerint a zsírsavak pozítív befolyása a koszorúér-betegségekre felettébb kérdéses. A vizsgálatok egy része a szívinfarktuson, agyi infarktuson átesett betegeknél kedvező hatást mutatott ki, a tavaly megjelent tanulmányok szerint azonban a jó hatás nem volt igazolható, mint ahogy a szívritmus-zavarokra gyakorolt védőhatás sem. Egy azonban biztos: az omega-zsírsavak kedvezően befolyásolják a trigliceridszintet, de emelik az érelmeszesedés kialakulásában kulcsszerepű LDL-koleszterin értékét.

Az ellentmondásos tudományos eredmények alapján sem az érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésére, sem pedig kiújulásuk kivédésére nem ajánlhatjuk megalapozottan az omega-zsírsavakat. A tiszta kép kialakításához ugyanis további tudományos kutatásokra volna szükség.

Az omega-6 zsírsavak az állatkísérletekben gyulladáscsökkentőnek bizonyultak. Mindezek ellenére, csakúgy mint az előző esetben gyulladásos bélbetegségek, pszoriázis vagy az allergiás bőrbetegség, reuma esetén a hatásosságuk kérdéses. Ugyancsak az állatkísérletek alapján sejtjük, hogy kedvezően befolyásolhatják a gyomor-bélrendszeri daganatok és a prosztatarák kalakulását. Emberi vizsgálatokból azonban csupán néhány áll rendelkezésre.

A terhesség alatt az omega-zsírsavak kedvező hatást fejthetnek ki, például csökken a koraszülések száma, javul a magzat látóidegeinek fejlődése és az újszülött szellemi fejlődése is. A különböző táplálkozási ajánlások a várandós nők számára a napi 200 mg dokozahexaénsav szedését javasolják.

Hogyan juttassuk a szervezetbe a zsírsavakat?

Mind a mai napig nem született egyetértés arról, hogy mennyi legyen az omega- zsírsavak napi adagja – úgy sejtjük, hogy az ember napi igénye 1,5 gramm körül lehet. A jelenlegi táplálkozási helyzetet figyelembe véve ajánlatos az omega-6 zsírsavak arányának csökkentése és az omega-3 zsírsavak arányának növelése. Ez heti kétszeri halétkezéssel biztosítható is. Patikai készítményeket (halolajat, omega- zsírsavakat) csak akkor szabad szedni, ha valaki ha nem eszik szívesen halat. Ne felejtsük el, hogy a 1,5 grammba bele kell számítani a korábban részletezett növényi olajokat, a margarinokat, a dúsított müzliket, de a reggeli gabonapelyheket is, például a kukoricapelyhet. Egészséges táplálkozással az omega-3 és -6 zsírsavigény biztosítható is.

Az omega-zsírsavak túladagolása gyomor-bélrendszeri panaszokhoz, vérzéses hajlamhoz (például agyvérzés), az idősebbekben az immunrendszer gyengüléséhez és ritmuszavarokhoz vezethet. Ne feledjük: a koleszerinértékeket az omega-zsírsavak növelik és nem csökkentik! Az ajánlások egyértelműen a táplálékkal való bejuttatásukat ajánlják, nem a kapszulázott halolajat. Az omega-zsírsavakra a szervezetnek szüksége van, de a bevitel megfelelő mértékű legyen és lehetőleg természetes úton történjen, ajánlják a szakemberek. Orvosi hatékonyságukról az adatok ellenmondásosak, kizárólag a kismamákkal kapcsolatban vannak egyértelmű tanulmányokkal alátámasztott adatok.