Hófehér, homokos tengerpart, napsütés, égbe magasodó hegyek, buja növényzet - mindezek alapján Socotra egy átlagos trópusi sziget is lehetne, azonban az arab világ gyöngyszemének is nevezett hely mesébe illő élővilágával, soha nem látott, esernyő alakú fáival és a természet oly sok más meghökkentő csodájával az evolúció igazán különös megnyilvánulása, futurisztikus tájaival egyúttal a világ egyik legfurcsább úticélja. 

A világ egyik legbizarrabb szigete

Az Indiai-óceán északnyugati részén található, 250 kilométer hosszan elterülő Socotra-szigetcsoport négy szigetből és két kisebb, sziklás szigetecskéből áll, melyek magukénak tudhatják a Földünk egyik legelszigeteltebb tája címet.

A legnagyobb szigetről, Socotráról már az időszámításunk előtti első században is tettek említést a térképészek, és az elmúlt két évezredben sem hagyta nyugodni a felfedezők fantáziáját, ennek ellenére azonban még ma is olyan, mintha az idő múlásának határterületén kívülre esne.

A civilizációtól sokáig elzártan létező, napjainkban a Jemeni Köztársasághoz tartozó Socotra már mintegy 70 ezer lakossal rendelkezik, kiknek nagyobb része azonban máig a nomád életmódra jellemző körülmények között él, zárt közösségekben.

Földöntúli élővilág
Socotra egyedülálló élővilága miatt a természet szentélye címet épp úgy kivívta, mint az UFO-sziget, az új Galapagos vagy a letűnt fajok múzeuma nevet, növényvilágának 37%-a ugyanis a Földön egyedül itt található meg, minek köszönhetően az ide utazó turistáknak olyan látványban lehet részük, mely olyan benyomást kelt, mintha nem is ezen a bolygón járnának.

Ezt csak tetézik a furcsa hüllők és csigák - előbbiek 90%-a, utóbbiaknak pedig 95%-a sehol máshol nem fordul elő. A szigetcsoport emellett 192 madárfajnak, környéke pedig 253 korallfajtának, 730-féle halnak és 300-féle ráknak ad otthont.

Sárkányvérfák és denevérek világa

A sziget leghíresebb és legmeghökkentőbb látványt nyújtó növénye a sárkányvérfa. Az ernyő alakú fa a sziget cserjés-bozótos, illetve füves területein nő, nevét pedig a kéreg repedéseiből kiszivárgó gyantáról kapta, mely megkeményedve gyönyörű, vörös színbe öltözteti a törzset.

Egyes példányok akár több ezer évig is elélhetnek, ám tényleges korukat nagyon nehéz meghatározni, ugyanis egyedülálló, szivacsos-rostos szerkezetű törzsük nem képez évgyűrűket. A fa nem evilági látványához járulnak hozzá krémszínű, illatos virágai is, melyek kora nyáron kápráztatják el a szigeten tartózkodókat.

A sárkányvérfához hasonlóan földöntúli látványt nyújt a nyolc-tíz méteres tökfa, melynek virágai a törzsön vagy az ágakon fejlődnek ki, és denevérek porozzák be őket. A fa különleges, gömbölyű termései a félméteres nagyságot is elérhetik.

Helyi érdekesség még a mirhafa, emellett azonban az idelátogatóknak azzal a különös ténnyel is szembesülniük kell, hogy, bár a furcsábbnál furcsább, hatalmas fák lombkoronáit csodaszép madarak ékesítik, a denevérek az egyedüli őshonos emlősök, akik a szigetet lakják.
A sziget sajátos élővilága és elszigeteltsége miatt máig fenntartott hagyományai révén különösen védett, 2008-ban az UNESCO is felvette a Világörökség helyszíneinek listájára.

Forrás:Facebook/Magyar Nyelv