Míg Magyarországon a magyar zsidók (Fidesz színekben) zsidózzák az amerikai zsidókat, a kegyetlen valóság az, hogy Magyarország a hülyeségei miatt megint téma lett az amerikai fővárosban. A nemzetközi vihart kavart alkotmánymódosítás felélesztette a korábban is meglévő aggodalmakat, és az Orbán-kormánynak már nem csak néhány szigorúbb újságcikkel kell megbirkóznia, hanem egy keménynek ígérkező kormányzati ütközettel is. Tudósítás a gyülekező viharfelhőkről.
A legmagasabb körökből érkező levél kíséretében fogyaszthatták el vacsorájukat a washingtoni magyar nagykövetség március 15-i állófogadására meghívott vendégek. Orbán Viktor miniszterelnök írásos üdvözlete volt kiterítve több példányban az asztalokra, és a biztonság kedvéért az egyik falra kirakták bekeretezve is a szöveget, amely szerint "régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül".
A Rock Creek nevű kellemes park szélén található követségi épület zsúfolásig megtelt, a vendégek láthatóan élvezettel fogyasztották az egyebek mellett tarhonyából, pörköltből és apró képviselőfánkokból álló menüt. A kellemes kora tavaszi időben zajló ünnepséget ugyanakkor beárnyékolta, hogy az amerikai fővárosban ismét felerősödtek a Magyarország vezetését bíráló hangok.
Ez nem újdonság az Orbán-kormány számára, amely nem sokkal 2010-es hatalomra kerülése után is sok kritikát kapott többek között a médiatörvény miatt, az utóbbi hónapok viszonylagos nyugalma azonban megszakadni látszik. Újságcikkek jelentek meg vezető amerikai lapokban a nemzetközi vihart kavart alkotmánymódosításról, Washingtonban a magyar kormányt bíráló fórumokat tartanak, és a téma felkerült egy amerikai kormányzati testület napirendjére is.
Magyarország flörtölése
Néhány órával a fogadás előtt például egy belvárosi rendezvényen Bokros Lajos európai parlamenti képviselő mutatta be a kelet-európai átalakulásról írt könyvét. Bár a korábbi magyar pénzügyminiszter általában a térségről beszélt, nyilvánvalóvá tette, hogy kifejezetten károsnak tartja a jelenlegi magyar kormány intézkedéseit. "Magyarország most Szlovákiához hasonlítható, amely elvesztegette az átalakulás első évtizedét" - fogalmazott Bokros, aki szerint Magyarországon és a térség több más országában is fennáll a veszélye annak, hogy visszafejlődnek a demokratikus intézmények, bár hozzátette azt is, "hiszek abban, hogy nincs visszatérés a totalitáriánus rendszerbe".
Az egyik legismertebb washingtoni konzervatív intézetben, a Cato Institute-ban tartott rendezvény másik vendége Charles Gati magyar származású történész volt, aki Bokroshoz hasonlóan régóta az Orbán-kormány kemény kritikusai közé tartozik. "Magyarország Putyin Oroszországával flörtöl" - mondta a Johns Hopkins egyetemen tanító Gati, aki ugyanakkor védelmébe vette Magyarországot, amikor a moderátor az ottani antiszemitizmusra hozott példákat. "Ez univerzális, nemcsak Magyarországon van jelen, hanem az egész térségben" - érvelt a történész.
"Szankciókkal kell sújtani"
A pénteken késő délután, mintegy 20-25 ember részvételével zajlott rendezvény persze nem vált ki különösebben nagy figyelmet egy olyan városban, ahol naponta akár 30-35 hasonló fórum is zajlik. Arra ugyanakkor már vélhetően többen felkapták a fejüket, hogy az egyik legbefolyásosabb amerikai lap, a Washington Post csütörtökön szerkesztőségi cikkben bírálta a magyar kormányt (megjegyzés: tudósítónk jelenleg a lap hírszerkesztőségében dolgozik egy ösztöndíjprogram keretében, de az amerikai sajtó hagyományai szerint a hírrovatok és a véleményrovatok egymástól teljesen függetlenül működnek). Az "Orbán Viktor magyar hatalomszerzése" című írás szerint aggályosak a hétfőn elfogadott alkotmánymódosításnak többek között a politikai reklámok korlátozására, a házasság definíciójára és a diákok röghöz kötésére vonatkozó részei.
A lap nem állt meg az egyszerű bírálatnál, és felszólította az Európai Uniót és a NATO-t, hogy ne tolerálja, ha egy tagállama megsérti az "alapvető demokratikus elveket". "Magyarországot meg kell kérni arra, hogy módosítsa azokat az alkotmányos intézkedéseket, amelyekről az Európa Tanács azt állapítja meg, hogy sértik a demokratikus normákat; ha ennek nem tesz eleget, akkor szankciókkal kell sújtani" - fogalmaz szigorúan a Washington Post.
Ütközet Krugman barátjával
Hasonló keménységre lehet számítani azon a meghallgatáson is, amelyet kedden tart az amerikai törvényhozás tagjaiból és a szövetségi kormány képviselőiből álló Helsinki Bizottság. A 70-es évek közepe óta működő, egy nemzetközi egyezmény értelmében közel hatvan ország demokratikus fejlődését figyelemmel kísérő testület azzal a címmel hirdette meg az ülést, hogy "A demokrácia pályája - Miért számít Magyarország", és a meghívó szerint "az elmúlt két évben Magyarország olyan elsöprő és ellentmondásos változásokat vezetett be, amelyek kiváltották az Európai Bizottság és az Európa Tanács aggodalmait a magyarországi jogállammal kapcsolatban".
A meghallgatásra meghívott szakértők között van Kim Lane Scheppele amerikai jogász professzor, aki az elmúlt években a magyar kormány egyik leghangosabb külföldi bírálójává vált. A magyarországi jogi helyzetet meglepően részletesen ismerő Scheppele azzal tudott nagy közönséghez eljutni az aggályaival, hogy a New York Times állandó publicistái közé tartozó Nobel-díjas Paul Krugman időnként átengedi neki a blogját. Legutóbb kedden írt egy hosszú és meglehetősen kritikus elemzést az alkotmánymódosításról, amelyből ő azt a következtetést vonta le, hogy "a világ láthatja, hogy Magyarország egy olyan országgá vált, ahol a jog a politikát követi ahelyett, hogy korlátozná azt. (...) Mostanra világossá kellett válnia annak is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer határokat a hatalomszerzés előtt."
Érkezik a Fidesz veteránja
A bizottsági meghallgatáson a magyar kormányoldal részéről diplomáciai forrásból származó információk szerint Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő fog részt venni, aki várhatóan megismétli majd azokat az érveket, amelyek szerint a sokak által kritizált alkotmánymódosítások valójában csak technikai jellegű változtatások. Szájer részvételét önmagában érdekessé teszi az, hogy régi ismerőse Scheppelének (az amerikai jogász az [origo]-nak korábban egy interjúban azt mondta, a fideszes politikus volt az egyik első magyar barátja, amikor a 90-es években Magyarországon élt), ráadásul egyike volt az alaptörvény szerzőinek.
A nemzetközi színtéren otthonosan mozgó Szájer számára nem lesz idegen a szituáció, az Európai Parlamentben ugyanis már részt vett számos hasonló, az Orbán-kormány intézkedései körüli vitában. A washingtoni követségen a magyar borok felett elcsípett beszélgetésekből ugyanakkor úgy tűnt, hogy a helyi viszonyokat ismerők arra számítanak, kemény menet vár majd rá, miután kedden felsétál a város szívében található, az amerikai törvényhozás épületének helyet adó dombra.
A Rock Creek nevű kellemes park szélén található követségi épület zsúfolásig megtelt, a vendégek láthatóan élvezettel fogyasztották az egyebek mellett tarhonyából, pörköltből és apró képviselőfánkokból álló menüt. A kellemes kora tavaszi időben zajló ünnepséget ugyanakkor beárnyékolta, hogy az amerikai fővárosban ismét felerősödtek a Magyarország vezetését bíráló hangok.
Ez nem újdonság az Orbán-kormány számára, amely nem sokkal 2010-es hatalomra kerülése után is sok kritikát kapott többek között a médiatörvény miatt, az utóbbi hónapok viszonylagos nyugalma azonban megszakadni látszik. Újságcikkek jelentek meg vezető amerikai lapokban a nemzetközi vihart kavart alkotmánymódosításról, Washingtonban a magyar kormányt bíráló fórumokat tartanak, és a téma felkerült egy amerikai kormányzati testület napirendjére is.
Magyarország flörtölése
Néhány órával a fogadás előtt például egy belvárosi rendezvényen Bokros Lajos európai parlamenti képviselő mutatta be a kelet-európai átalakulásról írt könyvét. Bár a korábbi magyar pénzügyminiszter általában a térségről beszélt, nyilvánvalóvá tette, hogy kifejezetten károsnak tartja a jelenlegi magyar kormány intézkedéseit. "Magyarország most Szlovákiához hasonlítható, amely elvesztegette az átalakulás első évtizedét" - fogalmazott Bokros, aki szerint Magyarországon és a térség több más országában is fennáll a veszélye annak, hogy visszafejlődnek a demokratikus intézmények, bár hozzátette azt is, "hiszek abban, hogy nincs visszatérés a totalitáriánus rendszerbe".
Az egyik legismertebb washingtoni konzervatív intézetben, a Cato Institute-ban tartott rendezvény másik vendége Charles Gati magyar származású történész volt, aki Bokroshoz hasonlóan régóta az Orbán-kormány kemény kritikusai közé tartozik. "Magyarország Putyin Oroszországával flörtöl" - mondta a Johns Hopkins egyetemen tanító Gati, aki ugyanakkor védelmébe vette Magyarországot, amikor a moderátor az ottani antiszemitizmusra hozott példákat. "Ez univerzális, nemcsak Magyarországon van jelen, hanem az egész térségben" - érvelt a történész.
"Szankciókkal kell sújtani"
A pénteken késő délután, mintegy 20-25 ember részvételével zajlott rendezvény persze nem vált ki különösebben nagy figyelmet egy olyan városban, ahol naponta akár 30-35 hasonló fórum is zajlik. Arra ugyanakkor már vélhetően többen felkapták a fejüket, hogy az egyik legbefolyásosabb amerikai lap, a Washington Post csütörtökön szerkesztőségi cikkben bírálta a magyar kormányt (megjegyzés: tudósítónk jelenleg a lap hírszerkesztőségében dolgozik egy ösztöndíjprogram keretében, de az amerikai sajtó hagyományai szerint a hírrovatok és a véleményrovatok egymástól teljesen függetlenül működnek). Az "Orbán Viktor magyar hatalomszerzése" című írás szerint aggályosak a hétfőn elfogadott alkotmánymódosításnak többek között a politikai reklámok korlátozására, a házasság definíciójára és a diákok röghöz kötésére vonatkozó részei.
A lap nem állt meg az egyszerű bírálatnál, és felszólította az Európai Uniót és a NATO-t, hogy ne tolerálja, ha egy tagállama megsérti az "alapvető demokratikus elveket". "Magyarországot meg kell kérni arra, hogy módosítsa azokat az alkotmányos intézkedéseket, amelyekről az Európa Tanács azt állapítja meg, hogy sértik a demokratikus normákat; ha ennek nem tesz eleget, akkor szankciókkal kell sújtani" - fogalmaz szigorúan a Washington Post.
Ütközet Krugman barátjával
Hasonló keménységre lehet számítani azon a meghallgatáson is, amelyet kedden tart az amerikai törvényhozás tagjaiból és a szövetségi kormány képviselőiből álló Helsinki Bizottság. A 70-es évek közepe óta működő, egy nemzetközi egyezmény értelmében közel hatvan ország demokratikus fejlődését figyelemmel kísérő testület azzal a címmel hirdette meg az ülést, hogy "A demokrácia pályája - Miért számít Magyarország", és a meghívó szerint "az elmúlt két évben Magyarország olyan elsöprő és ellentmondásos változásokat vezetett be, amelyek kiváltották az Európai Bizottság és az Európa Tanács aggodalmait a magyarországi jogállammal kapcsolatban".
A meghallgatásra meghívott szakértők között van Kim Lane Scheppele amerikai jogász professzor, aki az elmúlt években a magyar kormány egyik leghangosabb külföldi bírálójává vált. A magyarországi jogi helyzetet meglepően részletesen ismerő Scheppele azzal tudott nagy közönséghez eljutni az aggályaival, hogy a New York Times állandó publicistái közé tartozó Nobel-díjas Paul Krugman időnként átengedi neki a blogját. Legutóbb kedden írt egy hosszú és meglehetősen kritikus elemzést az alkotmánymódosításról, amelyből ő azt a következtetést vonta le, hogy "a világ láthatja, hogy Magyarország egy olyan országgá vált, ahol a jog a politikát követi ahelyett, hogy korlátozná azt. (...) Mostanra világossá kellett válnia annak is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer határokat a hatalomszerzés előtt."
Érkezik a Fidesz veteránja
A bizottsági meghallgatáson a magyar kormányoldal részéről diplomáciai forrásból származó információk szerint Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő fog részt venni, aki várhatóan megismétli majd azokat az érveket, amelyek szerint a sokak által kritizált alkotmánymódosítások valójában csak technikai jellegű változtatások. Szájer részvételét önmagában érdekessé teszi az, hogy régi ismerőse Scheppelének (az amerikai jogász az [origo]-nak korábban egy interjúban azt mondta, a fideszes politikus volt az egyik első magyar barátja, amikor a 90-es években Magyarországon élt), ráadásul egyike volt az alaptörvény szerzőinek.
A nemzetközi színtéren otthonosan mozgó Szájer számára nem lesz idegen a szituáció, az Európai Parlamentben ugyanis már részt vett számos hasonló, az Orbán-kormány intézkedései körüli vitában. A washingtoni követségen a magyar borok felett elcsípett beszélgetésekből ugyanakkor úgy tűnt, hogy a helyi viszonyokat ismerők arra számítanak, kemény menet vár majd rá, miután kedden felsétál a város szívében található, az amerikai törvényhozás épületének helyet adó dombra.
0 Megjegyzések