A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az M1 műsorában elmondta: felkészülten várják az Európai Parlament magyar vitáját, illetve az ezt megelőző, hangulatfelvezető írásokat.
M1 - Nem csitultak még ugyan el a Magyarország elleni támadások, de jelentős orgánumokban is megjelentek a magyar kormányt védő hangok – hívta fel a figyelmet a Ma Reggelben a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Kumin Ferenc a műsorban emlékeztetett arra, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) nemrégiben a magyar kormányt védelmező olvasói levelet tett közzé hasábjain Ursula Barun-Moser tollából. Az ELTE egykori professzora, aki 12 évet töltött Budapesten, arra hívta a fel a német nyilvánosság figyelmét, hogy a megelőző tíz évben sokkal kevésbé volt a német, az európai nyilvánosság kritikus a magyar ügyekkel szemben, holott erre bőven lett volna ok (kinevezések, jogsértések). Ez a közösség, amely az elmúlt 2,5-3 évben feltűnően hangos volt, ugyanilyen feltűnően halk maradt – hívta fel a figyelmet a nyilvánvaló ellentmondásra Ursula Barun-Moser.
Magyarországról beszélt egy népes közönség előtt tartott németországi előadásában a magyar származású Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus is, aki úgy vélte, a magyar demokrácia végéről beszélni „hülyeség” – emelte ki Kumin. A beszélgetés konklúziója is az volt egyébként – tette hozzá -, hogy Magyarországot egy-egy ponton lehet bírálni, de az a stílus, az a hang, az a megközelítés, amely a német sajtó egy részében most uralkodik, túlzott, kiegyensúlyozatlan és negatív irányba viheti a két ország közti kapcsolatot. A magyar alkotmánymódosítás mellett állt ki az Il Punto nevű olasz hírportál is, amely egy Magyarországon élő olasz újságírót szólaltatott meg. Ő azt mondta, ha mindaz igaz lenne, ami az olasz sajtó egy részében megjelenik, nem is tudna élni és dolgozni Magyarországon, hiszen elengedhetetlen közege a szabad sajtó.
A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár felidézte azt a gyerekeknek, fiataloknak szánt német rajzfilmet is, amelyet a német közszolgálati televízió készített és meglehetősen rossz színben mutatja be Magyarországot. Kumin utalt arra az ugyancsak innen kikerült dokumentumfilmre, amely a lengyeleknél váltott ki hatalmas tiltakozást, mert antiszemitának állította be a II. világháborús Lengyelországot. Úgy tűnik – fogalmazott a helyettes államtitkár -, a német és az osztrák közszolgálati televízió háza táján létezik egy olyan alkotói kör, amely egy nagyon határozott, de egyoldalú értékkör mentén dolgozik, és ezzel nemcsak a más értékrendeket vallókat sérti, de akár az országok közti viszonyokat is képes lehet megzavarni, Magyarország pedig úgy érzi, ezek a próbálkozások nem maradhatnak válasz nélkül.
A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy felkészülten várják az Európai Parlament magyar vitáját, az ekkor várhatóan Magyarország ellen érkező támadásokat, illetve az ezt megelőző, hangulatfelvezető írásokat is. Magyarország jelen van Brüsszelben, és számtalan csatornán tud szólni az újságírókhoz, akik időben meg is kapnak minden szükséges információt. Kumin egyébként arra számít, hogy a támadók, támadások egy része, csakúgy, mint az elmúlt alkalommal, most is felületes lesz, de – tette hozzá - ez a viszonylag jól behatárolható politikai kör soha nem is a felkészültségéről volt híres, inkább az érzelmekkel, szenvedélyekkel próbált meg játszani. Fel kell készülni, de megijedni biztosan nem kell ettől az ülésnaptól – húzta alá a helyettes államtitkár.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországot igazán talán nem is politikai, sokkal inkább gazdasági alapról támadják, mert komoly érdekeket sértő intézkedéseket hozott, Kumin úgy reagált: mindig határozott különbséget kell tenni a gazdasági lapok tudósításai és véleményrovata között. Előbbiek például rendre az átlagnál pozitívabb hangulatban számolnak be a magyar eseményekről, utóbbiban azonban valóban meg-megjelennek a masszív kritikus vélemények, de itt is mindig érdemes utána nézni annak, kitől. Nemrégiben például azt olvashattuk, hogy a WSJ kritizálta Magyarországot, az alkotmányos berendezkedést, aztán kiderült, hogy „alkotmányos csőcseléket” is felemlegető bírálat Kopits Györgytől jött, aki Magyarországon egy magas hivatalt vesztett el, így aztán nem feltétlenül elfogulatlanul és racionálisan figyeli és értékeli a magyarországi eseményeket.
M1 - Nem csitultak még ugyan el a Magyarország elleni támadások, de jelentős orgánumokban is megjelentek a magyar kormányt védő hangok – hívta fel a figyelmet a Ma Reggelben a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Kumin Ferenc a műsorban emlékeztetett arra, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) nemrégiben a magyar kormányt védelmező olvasói levelet tett közzé hasábjain Ursula Barun-Moser tollából. Az ELTE egykori professzora, aki 12 évet töltött Budapesten, arra hívta a fel a német nyilvánosság figyelmét, hogy a megelőző tíz évben sokkal kevésbé volt a német, az európai nyilvánosság kritikus a magyar ügyekkel szemben, holott erre bőven lett volna ok (kinevezések, jogsértések). Ez a közösség, amely az elmúlt 2,5-3 évben feltűnően hangos volt, ugyanilyen feltűnően halk maradt – hívta fel a figyelmet a nyilvánvaló ellentmondásra Ursula Barun-Moser.
Magyarországról beszélt egy népes közönség előtt tartott németországi előadásában a magyar származású Klaus von Dohnanyi német szociáldemokrata politikus is, aki úgy vélte, a magyar demokrácia végéről beszélni „hülyeség” – emelte ki Kumin. A beszélgetés konklúziója is az volt egyébként – tette hozzá -, hogy Magyarországot egy-egy ponton lehet bírálni, de az a stílus, az a hang, az a megközelítés, amely a német sajtó egy részében most uralkodik, túlzott, kiegyensúlyozatlan és negatív irányba viheti a két ország közti kapcsolatot. A magyar alkotmánymódosítás mellett állt ki az Il Punto nevű olasz hírportál is, amely egy Magyarországon élő olasz újságírót szólaltatott meg. Ő azt mondta, ha mindaz igaz lenne, ami az olasz sajtó egy részében megjelenik, nem is tudna élni és dolgozni Magyarországon, hiszen elengedhetetlen közege a szabad sajtó.
A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár felidézte azt a gyerekeknek, fiataloknak szánt német rajzfilmet is, amelyet a német közszolgálati televízió készített és meglehetősen rossz színben mutatja be Magyarországot. Kumin utalt arra az ugyancsak innen kikerült dokumentumfilmre, amely a lengyeleknél váltott ki hatalmas tiltakozást, mert antiszemitának állította be a II. világháborús Lengyelországot. Úgy tűnik – fogalmazott a helyettes államtitkár -, a német és az osztrák közszolgálati televízió háza táján létezik egy olyan alkotói kör, amely egy nagyon határozott, de egyoldalú értékkör mentén dolgozik, és ezzel nemcsak a más értékrendeket vallókat sérti, de akár az országok közti viszonyokat is képes lehet megzavarni, Magyarország pedig úgy érzi, ezek a próbálkozások nem maradhatnak válasz nélkül.
A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy felkészülten várják az Európai Parlament magyar vitáját, az ekkor várhatóan Magyarország ellen érkező támadásokat, illetve az ezt megelőző, hangulatfelvezető írásokat is. Magyarország jelen van Brüsszelben, és számtalan csatornán tud szólni az újságírókhoz, akik időben meg is kapnak minden szükséges információt. Kumin egyébként arra számít, hogy a támadók, támadások egy része, csakúgy, mint az elmúlt alkalommal, most is felületes lesz, de – tette hozzá - ez a viszonylag jól behatárolható politikai kör soha nem is a felkészültségéről volt híres, inkább az érzelmekkel, szenvedélyekkel próbált meg játszani. Fel kell készülni, de megijedni biztosan nem kell ettől az ülésnaptól – húzta alá a helyettes államtitkár.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországot igazán talán nem is politikai, sokkal inkább gazdasági alapról támadják, mert komoly érdekeket sértő intézkedéseket hozott, Kumin úgy reagált: mindig határozott különbséget kell tenni a gazdasági lapok tudósításai és véleményrovata között. Előbbiek például rendre az átlagnál pozitívabb hangulatban számolnak be a magyar eseményekről, utóbbiban azonban valóban meg-megjelennek a masszív kritikus vélemények, de itt is mindig érdemes utána nézni annak, kitől. Nemrégiben például azt olvashattuk, hogy a WSJ kritizálta Magyarországot, az alkotmányos berendezkedést, aztán kiderült, hogy „alkotmányos csőcseléket” is felemlegető bírálat Kopits Györgytől jött, aki Magyarországon egy magas hivatalt vesztett el, így aztán nem feltétlenül elfogulatlanul és racionálisan figyeli és értékeli a magyarországi eseményeket.
0 Megjegyzések