Németország gépipari termékeket exportál Kínába és fogyasztási cikkeket importál onnan, a két ország kereskedelmi forgalma rohamos ütemben növekszik évek óta, és ezzel együtt növekszik a két nemzetgazdaság kölcsönös függése is egymástól - írja a Handelsblatt online kiadása.
(MTI) - A Prognos kutatóintézetnek a Bertelsmann Alapítvány megbízásából készített és a Handelsblatt birtokába került tanulmánya a német gazdaság kínai importtól való egyre fokozódó függőségére világít rá.
A függőség mértékének számszerűsítése céljából a kutatók felmérték a kínai import részarányát minden gazdasági ágazatban, valamint azt, hogy milyen módon lehet az adott ágazat importigényét valamely más országokból fedezni. A vizsgálat megállapította, hogy a kínai szállítások kiesése - például diplomáciai konfliktus miatt - most sokkal érzékenyebben érintené a német gazdaságot mint 20 évvel ezelőtt.
A német-kínai kereskedelmi forgalom két évtized alatt ötször akkora ütemben növekedett, mint a teljes német külkereskedelmi forgalom. Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Kína húsz év leforgása alatt a 13. helyről a 3. helyre rukkolt előre.
Ezalatt az idő alatt Kína legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben vált függővé a német importtól, mint Németország a kínaitól - mutat rá a tanulmány.
Miközben Kína elsősorban komplex ipari berendezéseket importál Németországból, az ellenkező irányban főként fogyasztási cikkek töltik meg a kereskedelmi csatornákat. Ezek a cikkek fontosak ugyan a német gazdaság számára, de a szállítások átmeneti leállása nem okozna különösebb megrázkódtatást és pótlásukat is viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani más forrásokból.
"Csak kevés olyan kínai termék van, amelyik kulcsfontosságú szerepre tett volna szert a német gazdaságban" - állapítják meg a Prognos szakértői a tanulmányban. Érzékeny importfüggőség alakult ki azonban például a notebook számítógépek terén, melyeknek 80 százaléka Kínából származik, valamint a nyersanyagok terén, amelyek elengedhetetlenül szükségesek egyes gazdasági ágazatok számára.
A két ország közötti kereskedelmi forgalom leállása Kínának lényegesen nagyobb gondot okozna mint Németországnak.
A tőkeintenzív kínai gazdaságban ugyanis éppen az ipar gerincét alkotó ágazatokban alakult ki a legerősebb importfüggőség. Egyebek között a gépiparban, a vasúti szerelvények gyártásában, vagy például a mérés- és szabályozás technológiai berendezések gyártásában. A gyorsan gyarapodó kínai középosztályt egyre fontosabb vásárlói célcsoportjának tekintő német autóipar szállításaitól eltekintve azonban Németország elenyésző mennyiségben exportál fogyasztási cikkeket Kínába.
(MTI) - A Prognos kutatóintézetnek a Bertelsmann Alapítvány megbízásából készített és a Handelsblatt birtokába került tanulmánya a német gazdaság kínai importtól való egyre fokozódó függőségére világít rá.
A függőség mértékének számszerűsítése céljából a kutatók felmérték a kínai import részarányát minden gazdasági ágazatban, valamint azt, hogy milyen módon lehet az adott ágazat importigényét valamely más országokból fedezni. A vizsgálat megállapította, hogy a kínai szállítások kiesése - például diplomáciai konfliktus miatt - most sokkal érzékenyebben érintené a német gazdaságot mint 20 évvel ezelőtt.
A német-kínai kereskedelmi forgalom két évtized alatt ötször akkora ütemben növekedett, mint a teljes német külkereskedelmi forgalom. Németország kereskedelmi partnereinek rangsorában Kína húsz év leforgása alatt a 13. helyről a 3. helyre rukkolt előre.
Ezalatt az idő alatt Kína legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben vált függővé a német importtól, mint Németország a kínaitól - mutat rá a tanulmány.
Miközben Kína elsősorban komplex ipari berendezéseket importál Németországból, az ellenkező irányban főként fogyasztási cikkek töltik meg a kereskedelmi csatornákat. Ezek a cikkek fontosak ugyan a német gazdaság számára, de a szállítások átmeneti leállása nem okozna különösebb megrázkódtatást és pótlásukat is viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani más forrásokból.
"Csak kevés olyan kínai termék van, amelyik kulcsfontosságú szerepre tett volna szert a német gazdaságban" - állapítják meg a Prognos szakértői a tanulmányban. Érzékeny importfüggőség alakult ki azonban például a notebook számítógépek terén, melyeknek 80 százaléka Kínából származik, valamint a nyersanyagok terén, amelyek elengedhetetlenül szükségesek egyes gazdasági ágazatok számára.
A két ország közötti kereskedelmi forgalom leállása Kínának lényegesen nagyobb gondot okozna mint Németországnak.
A tőkeintenzív kínai gazdaságban ugyanis éppen az ipar gerincét alkotó ágazatokban alakult ki a legerősebb importfüggőség. Egyebek között a gépiparban, a vasúti szerelvények gyártásában, vagy például a mérés- és szabályozás technológiai berendezések gyártásában. A gyorsan gyarapodó kínai középosztályt egyre fontosabb vásárlói célcsoportjának tekintő német autóipar szállításaitól eltekintve azonban Németország elenyésző mennyiségben exportál fogyasztási cikkeket Kínába.
0 Megjegyzések