Nem látszik a szíriai konfliktus vége, és ha a nemzetközi közösség nem avatkozik be, annak "nagyon nagy ára lesz" - mondta kedden sugárzott nyilatkozatában Tony Blair.
(MTI) - A volt munkáspárti brit miniszterelnök, aki az iraki háború kezdetének 10. évfordulója alkalmából adott interjút a BBC-nek, kijelentette: ha a jelenlegi szíriai helyzetben nem következik be változás, akkor a Szíriában dúló belháborúnak már a következő néhány hónapban - a szíriai lakosság lélekszámának arányában - több halálos áldozata lesz, mint az egész iraki konfliktusnak 2003 óta.
A jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció eddig nem tett egyértelmű utalást katonai beavatkozási szándékra. William Hague külügyminiszter az utóbbi hetekben azonban többször is úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "nem zár ki semmilyen opciót" a szíriai polgári lakosság életének védelme érdekében, ha folytatódik az erőszak. A szíriai helyzetről nemrégiben tett alsóházi helyzetértékelésében Hague kijelentette: "erőteljes jelzést" kell küldeni Bassár el-Aszad szíriai elnöknek arról, hogy "minden lehetőség nyitva áll".
Hague a múlt héten a londoni parlamentben bejelentette azt is, hogy a brit kormány páncélozott járművekkel, védőöltözettel, távközlési eszközökkel és járványmegelőző felszerelésekkel látja el a szíriai ellenzéki erőket.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem támadó jellegű katonai felszerelésekről van szó. David Cameron miniszterelnök ugyanakkor az alsóház bizottsági elnökei alkotta különbizottság múlt heti meghallgatásán egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia - akár az EU-embargóval is dacolva - a szíriai ellenzéki erők felfegyverzésétől sem zárkózna el.
Tony Blair - aki 1997-től 2007-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke - a keddi BBC-interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy ha tíz évvel ezelőtt nem indul katonai invázió Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimje ellen, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel felkelés tört volna ki Irakban, ám az még a mostani szíriai felkelésnél is sokkal súlyosabb áldozatokkal járt volna.
Blair kijelentette, hogy bár élete legnehezebb döntése volt az iraki katonai beavatkozás, e döntését nem bánta meg, mivel ma is "nagyon őszintén és mélyen" hisz abban, hogy Szaddám Huszein "szörnyeteg volt", és olyan biztonsági kockázatot jelentett, amelyet "kezelni kellett".
A volt brit miniszterelnök helyes döntésnek nevezte a Maliban végrehajtott francia katonai beavatkozást is. Felidézte, hogy a francia intervenció befejezését is már sokan követelik, szavai szerint azonban ha Franciaország kivonulna, akkor a szélsőséges erők átvennék a hatalmat, és Mali a terrorizmus új, globális csomópontjává válnék.
(MTI) - A volt munkáspárti brit miniszterelnök, aki az iraki háború kezdetének 10. évfordulója alkalmából adott interjút a BBC-nek, kijelentette: ha a jelenlegi szíriai helyzetben nem következik be változás, akkor a Szíriában dúló belháborúnak már a következő néhány hónapban - a szíriai lakosság lélekszámának arányában - több halálos áldozata lesz, mint az egész iraki konfliktusnak 2003 óta.
A jelenlegi konzervatív-liberális brit kormánykoalíció eddig nem tett egyértelmű utalást katonai beavatkozási szándékra. William Hague külügyminiszter az utóbbi hetekben azonban többször is úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia "nem zár ki semmilyen opciót" a szíriai polgári lakosság életének védelme érdekében, ha folytatódik az erőszak. A szíriai helyzetről nemrégiben tett alsóházi helyzetértékelésében Hague kijelentette: "erőteljes jelzést" kell küldeni Bassár el-Aszad szíriai elnöknek arról, hogy "minden lehetőség nyitva áll".
Hague a múlt héten a londoni parlamentben bejelentette azt is, hogy a brit kormány páncélozott járművekkel, védőöltözettel, távközlési eszközökkel és járványmegelőző felszerelésekkel látja el a szíriai ellenzéki erőket.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy nem támadó jellegű katonai felszerelésekről van szó. David Cameron miniszterelnök ugyanakkor az alsóház bizottsági elnökei alkotta különbizottság múlt heti meghallgatásán egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia - akár az EU-embargóval is dacolva - a szíriai ellenzéki erők felfegyverzésétől sem zárkózna el.
Tony Blair - aki 1997-től 2007-ig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke - a keddi BBC-interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy ha tíz évvel ezelőtt nem indul katonai invázió Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimje ellen, akkor előbb-utóbb nagy valószínűséggel felkelés tört volna ki Irakban, ám az még a mostani szíriai felkelésnél is sokkal súlyosabb áldozatokkal járt volna.
Blair kijelentette, hogy bár élete legnehezebb döntése volt az iraki katonai beavatkozás, e döntését nem bánta meg, mivel ma is "nagyon őszintén és mélyen" hisz abban, hogy Szaddám Huszein "szörnyeteg volt", és olyan biztonsági kockázatot jelentett, amelyet "kezelni kellett".
A volt brit miniszterelnök helyes döntésnek nevezte a Maliban végrehajtott francia katonai beavatkozást is. Felidézte, hogy a francia intervenció befejezését is már sokan követelik, szavai szerint azonban ha Franciaország kivonulna, akkor a szélsőséges erők átvennék a hatalmat, és Mali a terrorizmus új, globális csomópontjává válnék.
0 Megjegyzések