1951 óta régészeti védelem alatt álló, 1982-től fokozottan védett természeti érték a Bükkben.

Lillafüred felett, a Szeleta-tető déli lejtőjén, 347 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. A Szinva-völgye felett 98 méterrel magasabban, a triász időszaki mészkőben kialakult, inaktív forrásbarlang nagy szádája mögötti bejárati csarnokából két folyosó indul. A járatok összhossza 115 méter.

1906-ban itt végezték az első eredményes, őskőkori eszközt feltáró barlangi ásatást. 1947-ig 10 nagyszabású ásatás 12 méter vastag kitöltést harántolt. A barlang a középső őskőkortól a korai vaskorig kedvelt tanyahelye volt az őskőkor vadászó-gyűjtögető népcsoportjának ugyanúgy, mint a későbbi földművelő-állattenyésztő őskori népeknek.

A 130 ezer évtől 20 ezer évig folyamatos fejlődést mutató bábonyi-szeletai típusú leletegyüttesnek valamint más paleolit kultúra jelenlétének köszönhetően a barlang Európa egyik legjelentősebb őstörténeti nevezetessége. Az itt talált babérlevél alakú kőeszközök alapján, a hegység más barlangjára is jellemző eszközkészítő ipart 1953 óta a nemzetközi szakirodalom szeleta kultúrának nevezi.