Sok udvarhelyi bibliofilt vonzott a Haáz Rezső Múzeum legújabb nagy volumenű kiállítása, mely A táguló Guten- berg-galaxis címet kapta, és amelyet március 28-án, este 6 órától nyitottak meg. A tárlat a könyv és az írásbeliségen alapuló kultúra történetébe enged bepillantást a könyv- nyomtatás feltalálójának, Johannes Gutenbergnek az évszázadától (15. század) egészen napjainkig, az e-book vagy elektronikus könyv megjelenéséig. Olvasni- és látniva- lóért október 31-ig lehet betérni a múzeumba.

„A könyv a mindenkori civilizációnk hordozható múzeuma, a legfontosabb és legelterjedtebb információhordozó médium.” – hirdeti egyik stílusosan, merített papírra nyomtatott ismertető a múzeum termében. Hasonló, háromnyelvű (magyar, román, angol) ismertetőkből tudhatjuk meg például azt is, hogy mit jelent az ősnyomtatvány vagy bölcsőnyomtatvány, a nemes másolat, esetleg a könyvtörténeti unikum, melyekből néhányat a tárlaton is kiállítottak.

A kulturális gyöngyszemek között megtalálható a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum könyvtárának tulajdonában lévő, 1526-1528 között íródott Nyújtódi Kódex is, amely digitális formában lapozható, több egyéb könyvritkasággal együtt. A 15. század első negyedéből származó Koncz Kódexet, valamint Apáczai Csere János Magyar Logikácska című művét Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatónője bocsátotta rendelkezésre. De találhatók „írásos emlékek” egész Erdélyből: Kolozsvár, Csíksomlyó, Keresd, Brassó, Gyulafehérvár, Balázsfalva, Nagykároly valamint Nagyvárad területéről. Térképeket, lexikonokat, szótárakat (és ezek pontos magyarázatait) is felvonultat a kiállítás, egy termet pedig a könyvnyomtatás történetének szenteltek, ahol egy Székelykeresztúrról származó szedőszekrény is megtekinthető.

Megnyitó beszédében Lázok Klára elmondta, sok mindent szeretnének elérni a kiállítással, mint például: bemutatni a könyv formai változatait; tartalmilag is körbejárni azt; közszemlére tenni a könyvet, mint műtárgyat; körképet adni az erdélyi nyomtatás történetéről, valamint folytonosságot teremteni a papír alapú könyv és az e-book között. A tárlat gazdag kiállítási anyaga Róth András Lajosnak köszönhető, aki a kiállítás szakmai kurátora, és aki 1991 óta gondoskodik a kiállított könyvekről, illetve kutatja őket.

A hangulatos látvány, rendezés és design Baróti Hunor és Kön- czey Elemér munkáját dicséri, akiknek segítségével a kiállítás megvalósítóinak – Miklós Zoltán múzeumigazgató szavaival élve – egy olyan látványtervet sikerült megálmodniuk, amely a könyvek értékét kiemeli. Egyfajta kronológiai ív megteremtésére is töre- kedtek. Ezt legszebben az utolsó terem közepén futó, járdának nevezhető díszletelem példázza, amelyen a könyv gerincére hasonlító, műcímekkel és évszámokkal ellátott sorok vannak felróva. Ezeken keresztül a látogató úgymond lépésről-lépésre haladhat végig a magyar irodalom főbb állomásain, az 1590-es Vizsolyi Bibliától kezdődően, Kölcsey 1828-as Himnuszán, Gárdonyi Géza 1901-es Egri Csillagok című művén keresztül egészen az 1998-as e-book megjelenéséig.

A megnyitót a Benedek Elek Líceum diákjai tették ünnepélyesebbé, akik megzenésített verseket adtak elő. Az erdélyi tudományosságot bemutató, de egyen univerzális értéket képviselő kiállításon érdemes sokáig elidőzni. A múzeum munkájának dicséretére legyen mondva, az alapos nézelődésre a tegnapi megnyitón a nagyszámú érdeklődők miatt nehezen kerülhetett sor.

László Gyopár