Egy kihalt óriásteve maradványaira bukkantak a sarkvidéken.
A tundrán feltárt ősi, mumifikálódott tevecsontok megerősítik, hogy az állatok - melyeket ma a sivatagokkal hozunk összefüggésbe -, valójában sarki erdőségekben fejlődtek ki a mai Kanada sarkköri régiójának területén.
Mintegy 3,5 millió évvel ezelőtt, az Ellesmere-sziget középnyugati partján, a Strathcona-fjord sokkal inkább a sarkvidéki terület északi erdőségeihez hasonlított – mondja Natalia Rybczynski, paleobotanikus. „Vörösfenyők uralták a tájat, számtalan mocsárral és tőzegláppal” – teszi hozzá a vizsgálat vezetője. A közeli fosszilis lelőhelyek ősi medvék, lovak, szarvasok, borzok és békák tetemét tárták fel. Az átlagos éves hőmérséklet 0 Celsius fok körül alakult. A sarkvidéki teve 30 százalékkal nagyobb volt modern rokonainál. A kutató szerint egy púpja volt.
Tevemaradványokat korábban már a Yukonnál is találtak. A tevék a kutatók szerint 45 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki Észak-Amerikában a középső eocén időszakban. A 7 millió évvel ezelőtti időszakra pedig már elterjedtek Eurázsiában a Bering szárazföldi hídon keresztül, mely összekötötte a mai Alaszkát és Oroszországot.
Rybczynski leletét nemcsak az teszi különlegessé, hogy mennyire északon került elő, hanem megőrződésének jellege is. A tundra homokjában talált 30 töredék mumifikálódott, nem fosszilizálódott. Így koruk ellenére a darabok kollagén – a csontokban található egyfajta protein - apró töredékeit is megőrizték magukban.
A protein elemzése nemcsak bebizonyította, hogy a töredékek tevétől származnak, hanem azt is kimutatta, hogy egy olyan tevefajtól, mely sokkal szorosabb rokoni kapcsolatban áll a modern tevékkel, mint a Yukonnál találttal. Az Észak-Amerikában valaha barangolt tucatnyi tevefaj közül a most megtalált kelt át a legnagyobb valószínűséggel a Bering szárazföldi hídon és kolonizálta a sivatagokat.
A kutatásról a Nature Communications folyóirat számolt be.
A tundrán feltárt ősi, mumifikálódott tevecsontok megerősítik, hogy az állatok - melyeket ma a sivatagokkal hozunk összefüggésbe -, valójában sarki erdőségekben fejlődtek ki a mai Kanada sarkköri régiójának területén.
Mintegy 3,5 millió évvel ezelőtt, az Ellesmere-sziget középnyugati partján, a Strathcona-fjord sokkal inkább a sarkvidéki terület északi erdőségeihez hasonlított – mondja Natalia Rybczynski, paleobotanikus. „Vörösfenyők uralták a tájat, számtalan mocsárral és tőzegláppal” – teszi hozzá a vizsgálat vezetője. A közeli fosszilis lelőhelyek ősi medvék, lovak, szarvasok, borzok és békák tetemét tárták fel. Az átlagos éves hőmérséklet 0 Celsius fok körül alakult. A sarkvidéki teve 30 százalékkal nagyobb volt modern rokonainál. A kutató szerint egy púpja volt.
Tevemaradványokat korábban már a Yukonnál is találtak. A tevék a kutatók szerint 45 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki Észak-Amerikában a középső eocén időszakban. A 7 millió évvel ezelőtti időszakra pedig már elterjedtek Eurázsiában a Bering szárazföldi hídon keresztül, mely összekötötte a mai Alaszkát és Oroszországot.
Rybczynski leletét nemcsak az teszi különlegessé, hogy mennyire északon került elő, hanem megőrződésének jellege is. A tundra homokjában talált 30 töredék mumifikálódott, nem fosszilizálódott. Így koruk ellenére a darabok kollagén – a csontokban található egyfajta protein - apró töredékeit is megőrizték magukban.
A protein elemzése nemcsak bebizonyította, hogy a töredékek tevétől származnak, hanem azt is kimutatta, hogy egy olyan tevefajtól, mely sokkal szorosabb rokoni kapcsolatban áll a modern tevékkel, mint a Yukonnál találttal. Az Észak-Amerikában valaha barangolt tucatnyi tevefaj közül a most megtalált kelt át a legnagyobb valószínűséggel a Bering szárazföldi hídon és kolonizálta a sivatagokat.
A kutatásról a Nature Communications folyóirat számolt be.
0 Megjegyzések