A kecske az egyik legrégebbi háziállatunk, melyet körülbelül tízezer évvel ezelőtt háziasították őseink, nagyjából egy időben a kutyával és birkával. 

Már i. e. 5000-ben ittak kecsketejet, és a mai napig ez a világon a legnagyobb mennyiségben fogyó tejféleség. A kecsketejet valaha Európában is nagyon kedvelték. A korai középkorban számos kolostorban készítettek kecskesajtot. Bingeni Hildegard (1098?-1179) idejében a tehéntejből készült sajt szinte teljesen ismeretlen volt.

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül.

A vakítóan fehér kecsketejnek ugyanis számos egészségügyi előnye van a tehéntejjel szemben. Már pusztán az a tény, miszerint a kecske nem lesz vemhes, miközben tejet termel, óriási pluszként értékelhető. A tehén, miközben tejet ad, már hasában hordozza a következő embriót, aminek hatására a kifejt tejben feldúsul számos hormon szintje.

Előfordulhat allergiás reakció a kecsketejre, azonban jóval ritkábban, mint a tehéntej esetében.
A tehéntej-allergia leggyakrabban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, de felnőttkorban is kialakulhat. Gyakran az érintett nem is tudja, hogy a tehéntejjel van problémája. Évekig szenvednek a rejtélyes panaszoktól anélkül, hogy bárki is kiderítené, mi okozza azokat. Jellemzőek a gyomor-bél traktusban jelentkező panaszok, a légzéssel kapcsolatos tünetek (gyerekeknél gyakori az asztma) vagy a bőrproblémák: ekcéma, neurodermatitisz.


Miért olyan könnyen emészthető a kecsketej?
A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani. Az esszenciális zsírsavak a koleszterinszint csökkentésében is segítenek, ezzel egyúttal szívünk egészségét is védik. A kecsketejben található proteinek is más struktúrájúak és egyenletesebben oszlanak el, mint a tehéntejben. Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag. A tehéntejben hétszer annyi van belőle, mint a kecsketejben.

Egy új-zélandi tanulmány szerint a kecsketej proteinprofilja sokkal inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a csecsemők sokkal jobban emésztik a kecsketejet. Ez azonban még nem minden. Megvizsgálták a kecsketejnek a gyógyszerek, illetve az erős fizikai terhelés által kiváltott bélkárosodásokra gyakorolt hatását is. A klinikai tanulmány szerint a naponta fogyasztott kecsketej hatására enyhül a bélnyálkahártya gyulladása és regenerálódnak a sérült bélbolyhok is.

A kecsketejben meglehetősen kevés folsav és B12-vitamin található, e hiány azonban teljes értékű táplálkozással kiegyenlíthető. A kecsketej ugyanakkor igen gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és kloridban. A nyomelemek közül tartalmaz jódot és cinket is.


A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:
* asztma,
* neurodermatitisz és ekcéma,
* migrén,
* ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
* irritált szemek és orrnyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
* idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..

További hatások:
* megvéd a sejtek korai öregedésétől,
* segítségével megelőzhető a rák,
* megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
* kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
* tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.

Kecsketejjel a csontritkulás ellen
Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400-500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900-1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.

Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra” hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban.
A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.

A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.

Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek. Sajnos egyelőre nem állnak rendelkezésünkre egyértelmű adatok a kecsketej koenzim Q10-tartalmáról, mindenesetre egyes kutatók ezzel a koenzimmel magyarázzák azt a tényt, miszerint a kecskék soha nem betegszenek meg rákban.


A kecsketejben található legfontosabb anyagok

Proteinek. Igen jól emészthető proteinek (albuminok, globulinok és kazeinek). Finom, egyenletes eloszlásuk miatt jobban emésztjük ezeket, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. A kecsketej fehérjéi a gyomorban lágyra alvadnak. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevéssé allergén hatású.

Zsírsavak. Sok, biológiailag értékes rövid és közepesen hosszú zsírsav. Ezen kívül gazdag kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban (CLA). Ez rákvédő hatású, ugyanakkor véd az érelmeszesedés ellen, és klinikai tanulmányok eredménye szerint csökkenti a test zsírtartalmát is, ezzel párhuzamosan növelve az izomtömeget.

Ásványi anyagok. Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.

Nyomelemek. Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas.

Vitaminok. A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitaminok, Nagyon kevés B12-vitamin és folsav. A kecsketej azért annyira fehér, mert A-vitamint tartalmaz. Ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin előanyagát, a karotint tartalmazza. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben, ami fontos a kalcium felszívódásához.

Enzimek. Nyolcféle enzim, plusz a koenzim Q10, amely antioxidáns hatású és sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. Leginkább a tüdőnknek, szívünknek és májunknak van szüksége sok koenzim Q10-re, főképp a 40. életév után, amikor a testünk egyre kisebb mennyiségben kezdi termelni.