Az ausztrál Queensland Egyetem kutatói, dr. Beben Benyamin és munkatársai négy ország több ezer gyerekének genetikai adatait és intelligenciaszintjét vetették össze a környezeti tényezők lehető legalaposabb kizárásával. A vizsgálat során ausztráliai, hollandiai, angliai és Egyesült Államok-beli, 6-18 éves gyerekek DNS-mintáit elemezték ki, majd vetették egybe az alanyok intelligenciaszintjével. A vizsgálatokból kiderült, hogy egy FNBP1L néven ismert gén – amelyről már korábban kimutatták, hogy a felnőttkori intelligencia előrevetítésében az egyik legmeghatározóbb gén – a gyerekkori intelligenciával is szoros összefüggésbe hozható.
Általában ha a tudósok arra kíváncsiak, hogy a genetikai tényezők miként befolyásolják egy egyén tulajdonságait, az SNP génvariánsokat – azaz az egyedi nukleotid-polimorfizmusokat – szokták figyelemmel kísérni, mivel ezek adják a legpontosabb genetikai információkat. Benyamin professzor azonban arról számolt be, hogy csapatával egyetlen SNP génvariánst sem találtak, amely önmagában a gyerekkori intelligencia szintjét megjósolta volna, ugyanakkor, amikor az összes SNP együttes befolyását nézték, azt a megfigyelést tették, hogy azok nagyjából 20-40 százaléknyi hatást is gyakoroltak az intelligenciára – adta hírül a MediPress.
Mindebből az következik, hogy a gyerekek intelligenciájára több gén is befolyással van, és bár egyenként mindegyik csupán keveset számít, együtt mégis igen erős a hatásuk. A professzor hozzátette, hogy az intelligenciát meghatározó tényezők ismerete azért is szükséges, mert az IQ-szint befolyásolhatja egy egyén élettartamát, képzettségét, valamint jövedelmét is. Az új ismeretek ráadásul abban is segíthetnek, hogy jobb rálátást kapjanak a szakemberek a különféle szellemi visszamaradottságokra.
Forrás: Ötvenentúl.hu
0 Megjegyzések