Kétféle biztosítás is védi a távolsági buszokon, vonaton közlekedőket, a Budapesten utazókat már csak egy. A BKK tavaly mondta fel szerződését a vele partnerségben lévő biztosítóval. 

A buszon, vonaton utazók többsége nincs tisztában azzal, hogy mikor, milyen kártérítést kérhet, a többség azt gondolja: semmilyet. Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) szóvivője a Napközben című műsorban elmondta, bizonyos vonatkozásokban hasonlítani fognak egymásra a buszon, vonaton, hajón vagy repülőn utazók jogai. Ebbe a körbe tartozik a segítséghez, a tájékoztatáshoz, valamint a – jellemzően a fogyatékkal élőket érintő – megkülönböztetés mentes utazáshoz való jog.

Ha például egy mozgáskorlátozott bejelenti, hogy utazni szeretne, akkor a közlekedési cégnek segítséget kell nyújtania. Ez azt jelenti, hogy nem az ügyfélszolgálaton jelentkező személynek, hanem a társaságnak kell megoldania, hogy az illető fel tudjon szállni az adott járműre, illetve, hogy utazhasson vele. Erre az egyik lehetőség, hogy indulás előtt a cég odaküld egy segítőt. A szakember hozzátette, ha egy balesetben károsodik a mozgáskorlátozott utas járását, közlekedését segítő eszköz, akkor az utaztató cégnek ezt a veszteséget is meg kell térítenie.

A Kossuth Rádió műsorában az is elhangzott, hogy a hazai közlekedésben tulajdonképpen kétféle biztosításról lehet beszélni. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója elmondta, az egyik a társaság felelősségbiztosítása, a másik pedig a jegyekhez kapcsolt utas-, illetve balesetbiztosítás. A közlekedési cégek– köztük a BKK, Volán, MÁV – felelősségbiztosítása az ő hanyagságukból, hibájukból, illetve műszaki okból bekövetkezett balesetekkor érvényes. A társaságok minden ilyen esetben, egyedi bejelentés alapján, felelősséget vállalnak – tette hozzá a szakember.

Németh Péter ugyanakkor hangsúlyozta, a menetjegyhez kapcsolódó biztosításoknál más a helyzet. A Volánnak és a MÁV-nak van ilyen szolgáltatása, a BKK azonban tavaly decemberben felmondta a vonatkozó szerződését a vele partnerségben lévő biztosítóval. Most tehát a Budapesten és környékén közlekedők menetjegye, bérlete mögött nincs biztosítás.

A légi utasok jogai kapcsán Kispál Edit hangsúlyozta: az Európai Bíróság már több döntésében kimondta, hogy a fogyasztók a több mint háromórás késés esetén gyakorlatilag ugyanazokat a károkat szenvedik el, mint ha törölték volna a járatot. Ez alapján tehát akár kártérítés is megilleti őket. Ebben a tekintetben azonban nagy különbség van a buszon, vonaton, illetve a repülőn utazók jogai között. A légi utasok esetében ugyanis a kártalanítás komoly összeget jelent, 250-től 600 euróig terjed a mértéke – attól függően, milyen hosszú járattal utazott volna az ügyfél – tette hozzá a FEOSZ szóvivője.

Kispál Edit elmondta még, a veszteséget szenvedett légi utasoknak járó kártérítéshez hasonló fix összegeket az autóbusznál, vonatnál nem vezetnek be, ezen járművek esetében az igényelhető legnagyobb összeg a menetjegy árának 50 százaléka lehet.