Új, eddig ismeretlen civilizáció nyomaira bukkantak a régészek az Arab-félsziget ma már sivatagos, ám egykor még zöldellő vidékein. Az újonnan előkerült kilencezer éves bizonyítékok egy virágzó civilizációról árulkodnak. A leletek megtalálása után megújult a tudományos érdeklődés az ember állatokkal való kapcsolatának fejlődése iránt, mivel a feltárt faragványok datálása még régebbre tolhatja a ló háziasításának eddig ismert korát. 

 Háromszáz páratlan kődarabra bukkantak a Szaúd-Arábia Al Magar (magyarul: gyűjtő- vagy találkozóhely) nevű régiójában kutató régészek; többek között kőeszközöket, nyílhegyeket, bárányokat, kecskéket és struccokat ábrázoló állatszobrokat találtak. A tudományos körökben a legintenzívebb érdeklődést egy lóhoz hasonlító állatfaragvány kapta.

Ali bin Ibrahim Al Ghabban, a Szaúd-Arábiai Turisztikai és Régészeti Bizottság alelnöke elmondta, a radiokarbonos vizsgálatok még folyamatban vannak, de az eddigi elemzések szerint legalább kilencezer évesek lehetnek a feltárt leletek. „A felfedezések a hely kiemelt jelentőségére utalnak, valószínűleg egy civilizáció központját találtuk meg” – mondta az alelnök a BBC Newsnak. „Egy őskori fejlett civilizáció szülőhelyéről beszélünk, ők háziasíthattak elsőként lovat a neolitikus időszakban” – tette hozzá.

A legfontosabb, s méretét tekintve is egyedülálló régészeti lelet az a 135 kilogrammos kőtömb, amelynek faragással elkülönített fej, pofa és mar részei egy lóra engednek következtetni. Az ásatásokon több kisebb ló- és lószerszámra hajazó ábrázolást is találtak, amelyek a kutatók szerint egyértelműen a domesztikációra utalnak. Mindezidáig a szakértők úgy vélték, a ló megszelídítésére és befogására hatezer évvel ezelőtt, Kazahsztán nyugati részein került sor, ám a tudósok a friss felfedezések hatására minden bizonnyal megváltoztatják véleményüket.

Egy nemzetközi tudományos csapat kezdte el vizsgálni a nem mindennapi leleteket. Az Al Magar-i helyszínen radiokarbonos vizsgálatokat végző Michael Petraglia, az Oxfordi Egyetem professzorának véleménye szerint a leletek és maga a civilizáció még korábbra is nyúlhat, mint első pillantásra gondolták és az Arab-félsziget esős és a most is tartó száraz időszaka közötti átmenetet fedhette le. Hozzátette: a lovakat ábrázoló faragványok valószínűleg az esős periódusig is visszanyúlnak. A nedvesebb időjárás, a szavannás környezet kedvez a lótartásnak, a füves környezet kiváló terület volt az állatoknak.

A lovakat ábrázoló faragványokon kívül egyéb, 50 ezer évesre becsült kőeszközöket is találtak a kutatók, ami azt suggallja, hogy a mai sivatagos, kietlen táj egykor sokkal lakhatóbb terület lehetett. „A régiót megvizsgálva valószínűsíthetjük, hogy egykor itt egy komolyabb folyam csörgedezhetett, amely mentén termékeny földek húzódtak” – mondta Petraglia.