Elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés.
A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
.jpg)
Hatályukat vesztik a 2012 előtti AB-határozatok
A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.
A rendelkezés nem érinti az AB-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az AB egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.
Jogellenessé minősíthetik az utcán élést
A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.
Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
.jpg)
Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára
Tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az AB által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
Az AB tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
Alkotmányos röghöz kötés
Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Biztosították a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségét
Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
Az alkotmánymódosítás indoklásában a Fidesz–KDNP képviselői azt írták, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Egyházak lehetnek vallási szervezetek
Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.
Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.
Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.
Csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat a választási kampányban
Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat – döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával.
A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az AB január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.
Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket.
Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök. Áder János ezt Berlinből üzente.
A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.
.jpg)
Hatályukat vesztik a 2012 előtti AB-határozatok
A parlament az alaptörvény módosításával hétfőn úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat.
A rendelkezés nem érinti az AB-határozatok joghatásait. Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az AB egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.
Jogellenessé minősíthetik az utcán élést
A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.
Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
.jpg)
Fokozatosan csökken 65 évre a bírák nyugdíjkorhatára
Tíz év alatt csökken 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatára, miután a parlament hétfőn elfogadta a kormány erre vonatkozó törvényjavaslatát, amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínálnak azoknak a bíráknak, akiket az AB által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
Az AB tavaly júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
Alkotmányos röghöz kötés
Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Biztosították a gyűlöletbeszéd elleni fellépés lehetőségét
Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
Az alkotmánymódosítás indoklásában a Fidesz–KDNP képviselői azt írták, az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával indokolt megalapozni.
Egyházak lehetnek vallási szervezetek
Az Országgyűlés hétfőn az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket.
Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.
Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.
Csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat a választási kampányban
Az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat – döntött a parlament hétfőn az alaptörvény módosításával.
A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az AB január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.
Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.
A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.
Az LMP véleménye szerint az alaptörvény módosítása komoly dolog, de azt a Fidesz komolytalanná tette azáltal, hogy bele akarja foglalni az alkotmányellenes törvényeket.
Egy későbbi időpontban fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és az azzal foglalkozó Sólyom László-írásról a köztársasági elnök. Áder János ezt Berlinből üzente.
.jpg&description=Hiába a tiltakozás, változik az alkotmány){kind=link}
0 Megjegyzések