Az ősember szívesen rágott édes leveleket, gyantát, kérget, viaszt, később az ókori görögök is örömmel mélyesztették fogukat gumihoz hasonló, rágható dolgokba.

A chewing gum (rágógumi) ősét amerikai indiánok fedezték fel: ők mutatták meg az első európai telepeseknek, hogy a vörösfenyő kérgéből nyert anyag jól rágható és a művelet a fogaknak is jót tesz.

Bizonyos John Curtis 1845-ben már pénzt keresett ezzel a felfedezéssel. Konyhájában kotyvasztotta a rágásra alkalmas anyagot. Az igazi nagy üzlet mégis kísérletező kedvű kollégájának, William Wrigleynek sikerült, aki 1891-ben dobta piacra termékét felnőttcumi néven. A világhírű céget fia fejlesztette a világ legnagyobb rágógumi- vállalatává.
 
A szívós gumidarab az amerikai stílus egyik jelképe. A második világháborús katonai ellátmányban is szerepelt.
 
A chewing gum lélektani feladata:
1.édes íze a messzi otthonra emlékezteti harcolót.
2. A folyamatos rágás megnyugtatja az idegeit.
A gyártók újabb és újabb trükköket vetnek be. Ma már olyan rágógumi is létezik, amelyben aszpirin is található.
 
Hogyan távolíthatjuk el a rágógumit?
Hajból: sajnos, az olló az egyetlen segítség.
Ruhából: hideg hatására a gumi megdermed, ezért szabályosan le lehet ,,tördelni’’.