66 város közül a kanadai Vancouvert választotta a szombati Föld órája globális megmozdulás nemzetközi fővárosává az akciót szervező Természetvédelmi Világalap (WWF). A Föld órája fővárosa címet azért alapította a WWF, hogy az „éghajlatbarát” jövő irányába mutató cselekvésre mozgósítson.
A kanadai Vancouvert választotta 66 város közül a szombati Föld órája globális megmozdulás nemzetközi fővárosává az akciót szervező Természetvédelmi Világalap (WWF). A csoport az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén mutatott erőfeszítéseiért választotta a Kanada nyugati partján fekvő várost, amelyet rendre a legélhetőbb települések közé sorolnak a különböző összesítések.
Az „éghajlatbarát” jövő a WWF célja
A Föld órája fővárosa címet azért alapította a WWF, hogy az „éghajlatbarát” jövő irányába mutató cselekvésre mozgósítson. A címre esélyes 66 város olyan országokból került ki, mint Kanada, India, Olaszország, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok. „A városvezetések világszerte azon vannak, hogy vonzó, »intelligens« településeket teremtsenek, miközben sürgető környezetvédelmi feladatokkal kell megküzdeniük. Vancouver példaként szolgálhat arra, hogy a városok miként vonhatják be ezekbe az erőfeszítésekbe lakosaikat, ezzel felgyorsítva a karbonszegény fejlődés irányába mutató átmenetet” – fogalmazott Jim Leape, a WWF International főigazgatója.
Aszervezet szerint Vancouver „holisztikus és stratégiai hozzáállása az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez”, különösen a Vancouver Transportation 2040 stratégia, a helyi termelőkre való támaszkodás, valamint a metropolis progresszív energiaterve megmutatta, hogy a város miként fog aktív szerepet játszani egy „éghajlatbarát” jövő formálásában. Noha Vancouver lakossága és gazdasága folyamatosan nő, a járműhasználat csökken, a gyaloglók és a bicikliző emberek száma ugyanakkor emelkedik.
2007-ben indult a Föld órája
A város Greenest City 2020 elnevezésű programjában többek közt célul tűzte ki, hogy az új épületek karbonsemlegesek legyenek működésükben, hogy több legyen a „zöld” munkahely, a helyiek pedig útjaik 50 százalékában gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel menjenek. A Föld órája 2007-ben Ausztráliából indult, mára a világ legnagyobb klímavédelmi megmozdulásává nőtte ki magát: tavaly 147 ország csatlakozott a kampányhoz és olyan, világszerte ismert épületek borultak sötétbe helyi idő szerint fél kilenctől egy órára, mint a kínai nagy fal, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa, az Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Buckingham-palota, a római Colosseum és az Empire State Building New Yorkban.
Forrás:
MTI
Az „éghajlatbarát” jövő a WWF célja
A Föld órája fővárosa címet azért alapította a WWF, hogy az „éghajlatbarát” jövő irányába mutató cselekvésre mozgósítson. A címre esélyes 66 város olyan országokból került ki, mint Kanada, India, Olaszország, Norvégia, Svédország és az Egyesült Államok. „A városvezetések világszerte azon vannak, hogy vonzó, »intelligens« településeket teremtsenek, miközben sürgető környezetvédelmi feladatokkal kell megküzdeniük. Vancouver példaként szolgálhat arra, hogy a városok miként vonhatják be ezekbe az erőfeszítésekbe lakosaikat, ezzel felgyorsítva a karbonszegény fejlődés irányába mutató átmenetet” – fogalmazott Jim Leape, a WWF International főigazgatója.
Aszervezet szerint Vancouver „holisztikus és stratégiai hozzáállása az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez”, különösen a Vancouver Transportation 2040 stratégia, a helyi termelőkre való támaszkodás, valamint a metropolis progresszív energiaterve megmutatta, hogy a város miként fog aktív szerepet játszani egy „éghajlatbarát” jövő formálásában. Noha Vancouver lakossága és gazdasága folyamatosan nő, a járműhasználat csökken, a gyaloglók és a bicikliző emberek száma ugyanakkor emelkedik.
2007-ben indult a Föld órája
A város Greenest City 2020 elnevezésű programjában többek közt célul tűzte ki, hogy az új épületek karbonsemlegesek legyenek működésükben, hogy több legyen a „zöld” munkahely, a helyiek pedig útjaik 50 százalékában gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel menjenek. A Föld órája 2007-ben Ausztráliából indult, mára a világ legnagyobb klímavédelmi megmozdulásává nőtte ki magát: tavaly 147 ország csatlakozott a kampányhoz és olyan, világszerte ismert épületek borultak sötétbe helyi idő szerint fél kilenctől egy órára, mint a kínai nagy fal, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa, az Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Buckingham-palota, a római Colosseum és az Empire State Building New Yorkban.
Forrás:
MTI
0 Megjegyzések