Rövidesen pályáztatni lehet majd a hungarikumnak szánt értékeket. A rendszer nem lesz egyszerű, érdemes tehát az érdekelteknek nagyon odafigyelnie a részletekre.

Habár lassan egy éve van hungarikumtörvénye az országnak, a lista azóta sem készült el – szervezeti és jogszabály-alkotási nehézségek miatt. Idén azonban felgyorsul a folyamat. Jelenleg mindössze tizenkét olyan értéke van a magyarságnak, amelyek a megtisztelő hungarikum nevet viselhetik. Közéjük tartozik például a szegedi paprika, a halasi csipke vagy a busójárás, amelyek nemzetközi védettségük okán kerültek fel a listára. Rövidesen azonban ezernyi hungarikuma is lehet az országnak – mondta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője.

A VM munkatársa szerint néhány héten belül megjelenik a már elfogadott törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasítás, amely szabályozza, az eléggé bonyolult rendszer működését. Területenként, tájegységenként a megalakuló helyi értéktár bizottságoknál kell kezdeményezni egy-egy nemzeti érték felvételét. A testületek elbírálják, hogy a javasolt dolognak helye van-e a települési értéktárban. Lesznek olyan értékek, amelyek csak egy körzethez, településhez fognak kapcsolódni, de olyanok is lesznek, amelyek nagyobb területi egységekhez, megyéhez vagy régióhoz is kötődnek. Ezeket „továbbjavasolják” majd a megyei értéktár bizottságok számára, ahol újabb bírálat következik, és pozitív döntés esetén azon a szinten is felveszik a listára – mondta a főosztályvezető.

Így építkezik a rendszer tovább, mígnem egy érték el nem érkezik a hungarikum bizottsághoz, ahol döntenek róla, hogy országos jelentőségűnek minősíthető-e. Amennyiben igen, bekerülhet a magyar értéktárba. Ez az állomás igen jelentős, mert ide várnak minden olyan értéket, amely az egész magyarságra jellemző közös gyűjteménybe való – határon innenről és határon túlról. A magyar értéktárból kerülhetnek ki aztán a hungarikumok – tette hozzá a VM munkatársa.

Mintegy modellként, Veszprém megye ötven településén, már az új rendszernek megfelelően, össze is állították az értéktárakat. Arra a kérdésre, hogy a most még lelkes kezdeményezésnek nem állja-e útját, hogy ezentúl pályázni kell, bizottságok elé kell járni, adatlapokat kell kitölteni, Horváth Zsolt országgyűlési képviselő azt mondta, tapasztalata szerint mindenki abban érdekelt, hogy szervezett legyen a rendszer. A politikus hangsúlyozta, munkája sorén arra törekszik, hogy minél nagyobb társadalmi támogatottságot szerezzen az ügynek.

A képviselő célja, hogy a településeken minél több ember érezze a saját felelősségének is, hogy a saját lakóhely értékei eljussanak az értéktárakba. A politikus hangsúlyozta, a legfontosabb kritérium, hogy minőség, tapasztalat, tudás legyen mögötte, és „akkor talán elkerülhető az a folyamat is, hogy úgynevezett hibás vagy silány termékek kerüljenek a nemzeti értéktárba”. A hungarikum bizottság következő ülése szerdán, talán nem véletlenül, Herenden lesz, tehát ott már bővülhet a hungarikumok tárháza.



Az idén 1 milliárd forint jut a hungarikumok megóvására

Az idén összesen egymilliárd forint jut a magyarság számára kiemelkedően fontos helyi, megyei, valamint nemzeti értékek, köztük a hungarikumok megóvására - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője, a Hungarikum Bizottság titkára Budapesten, a Hungarikum Sajtóklub háttérbeszélgetésén.

Gyaraky Zoltán közölte: jelenleg 12 hungarikum van, amelyeket a hungarikumokról szóló törvény erejénél fogva nyilvánítottak azzá. Nyolc a világörökségi listán szerepel, a többi pedig az UNESCO szellemi, kulturális listáján kapott helyet. Ilyen a matyó hímzés, a mohácsi busójárás, a budai Várnegyed. A szakember megjegyezte: ezen a listán élelmiszer nem szerepel. Emlékeztetett: abból a magyar értékből lesz hungarikum a törvény szerint, amely a magyarság által létrehozott csúcsszintű, nemzetközileg is elismert anyagi és szellemi alkotás, amit az ország határain kívül és belül egyaránt annak tartanak.

Megjegyezte: a jogi szabályozás célja többek között az, hogy a helyi, a külhoni és a magyar értéktárak széles körű nyilvánosságot kapjanak. A Hungarikum Bizottság titkára hangsúlyozta: a testület azon kíván őrködni, hogy a hungarikumok értéke megmaradjon, ezért nem kívánja azok számát mértéktelenül gyarapítani. Gyaraky Zoltán szerint évente várhatóan kevesebb mint száz értéket nyilvánítanak hungarikummá.

Az ülésen részt vett Horváth Zsolt országgyűlési képviselő is, aki a 2012. április 2-án elfogadott hungarikum törvény előzményeit ismertette. Kiemelte, hogy 2008-ban Veszprém megyében elindult egy folyamat, melynek az volt a célja, hogy minél több településen mérjék fel a helybeliek, milyen kulturális, természeti és gasztronómiai értékekkel rendelkeznek. A felmérés eredményeként helyi értéktárakat készítettek a települések. Ennek alapján jelent meg a Hagyományok, értékek és hungarikumok Veszprém megyében című kiadvány, majd a megyei lovas hagyományait összefoglaló brosúra. A program keretében helyi értékőrök képzésére is sor került, ezek a fiatalok és fiatal felnőttek önkéntesként vesznek részt a helyi értékek összegyűjtésében. Az idén jelenik meg új kiadványuk, az Ízek, illatok, receptek című, amely 7 település 130 receptjét foglalja össze – ez lesz az első hungarikum gasztronómiai kiadvány.

Gyaraky Zoltán a hungarikum törvény előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy 2008-ban született meg egy rendelet a hungarikumok védelméről, ennek alapján indult a Vidékfejlesztési Minisztériumban a Hagyományok – Ízek – Régiók program. Ugyanakkor született parlamenti határozat a hízott kacsa és liba termékek védelméről is. A 2012. évi törvény meghatározza a hungarikum és a nemzeti érték fogalmát. Egy piramisként kell elképzelni mindezt, melynek alján a helyi értékeket összefoglaló települési értéktárak, illetve a határon túli magyarlakta területek értékeit összefoglaló külhoni értéktárak állnak.

A Helyi Értéktár Bizottságok legalább három fős testületek, amelyekbe lehetőség szerint be kell vonni a helyi múzeumok, civil értékgyűjtő szervezetek képviselőit. Az értéktárakba adatlap kitöltésével lehet bekerülni. Ezekből válogatja ki egy szakértő bizottság a megyei értéktárakat, melyek közül választják ki a magyar értéktár elemeit. Ezek közül jelöli ki végezetül a 16 fős Hungarikum Bizottság a hungarikumokat. A Hungarikum Bizottságba egy főt delegál a turizmusért felelős minisztérium is. A turizmus egyébként külön kategória az értéktár szakterületi adatlapon.

Bárki kérheti saját településén a települési értéktár bizottságnál egy termék vagy esemény helyi értékké minősítését. Ha az adott településen nincs ilyen bizottság, akkor a kérvényező fordulhat közvetlenül a Hungarikum Bizottsághoz is. A külhoni nemzeti értékek összesítését civil szervezetek végzik, az ő listájukról a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága választja ki a magyar értéktárba kerülő elemeket.

Kivételként ágazati értékek, Európai Uniós közösségi listák és más nemzetközi megállapodások által védett listák elemei közvetlenül is bekerülhetnek a Magyar Értéktárba. Gyaraky Zoltán szerint a Magyar Értéktár több tízezer, a Hungarikum ezres nagyságrendű lehet, ha elkészül.

Cél az is, hogy aki már szerepel a hungarikumok gyűjteményében, az tanúsító védjegyet kaphasson. Ez a védjegy a tervek szerint nem lesz automatikus, hanem pályázni kell rá, de nem profit-orientált alapon kívánják működteti a rendszert – emelte ki Gyaraky Zoltán.

A Hungarikum definíciója

Olyan nemzeti érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével itthon és külföldön is a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A nemzeti érték definíciója

A magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött olyan szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék kerülhet be, amely meghatározó jelentőségű, öregbíti hírnevünket és hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.