A péntek este ismét megnyíló Erkel Színház színpadára elsőként három táncegyüttes lép: a Győri Balett, a Pécsi Balett és a Magyar Nemzeti Balett. 

A Pas de Trois13 sorozatban a három egyfelvonásos táncmű szombaton és vasárnap is látható. Májusban és júniusban az Öt tánc című produkció is többször látható - hangzott el a péntek délelőtti sajtótájékoztatón.
Péntek estétől június 9-ig összesen nyolcvanegy estén várja opera és balettelőadásokkal a részben felújított színház a közönséget. Ókovács Szilveszter főigazgató hangsúlyozta: a kétezer személyes Erkel Színház nem csak a Magyar Állami Operaházé, más rangos produkciókat is kész befogadni: "erre lesznek szabad napok".

A 2013-as büdzséjükből 800 millió forint jut az Erkel Színházra, ebből az üzemeltetés kigazdálkodható - emelte ki a főigazgató -, de a gondtalan és minőségi játszásra ezen a helyen mintegy 2 milliárd forintra lenne szükség.  A Magyar Állami Operaház 2013-ra 8,3 milliárd forint kormányzati támogatást kapott, ebből 1,7 milliárdot fordítanak az Erkel Színház felújítására, amely két ütemben folyik, a színpad végleges borítását nyáron szerelik be, és a mostani ideiglenes fűtésrendszert is kicserélik, az öltözők modernizálását, a tetőterasz berendezését nyáron végzik el.

Két napja 110 új állást létesítettek, a műszaki létszám szinte teljes - jegyezte meg Mozsár István ügyvezető igazgató. Mint Ókovács Szilveszter elmondta, folynak a meghallgatások, 44 új énekkari tagot és 49 zenekari művészt vesznek fel, ezzel az Erkel Színház-beli tárak létszáma októberre 250 lesz. Míg a szerződtetések befejeződnek, ideiglenes megoldásokkal gondoskodnak a két játszóhely párhuzamos működtetéséről. Egy külön karzatot létesítenek az Erkel Színházban az operaházi Facebook-oldal rajongóinak, a "lájkolók" naponta 101 jegyet nyerhetnek, 50 pár, és egy szólóban érkező foglalhat 10 forintos áron jegyet.

Június 9-ig Mozart Don Giovannija, Puccini Turandotja, Verdi Don Carlosa és Aidája, Kacsóh János vitéze, Ránki Pomádé király új ruhája című darabja és természetesen Erkel Hunyadi Lászlója látható az Erkel Színházban. Indul a Primavera sorozat is, amely a pécsi Poszt zenés megfelelőjének mondható, bár idén nem egy meghatározott időszakra korlátozódik. A vidéki operaegyüttesek mellett a Kolozsvári Magyar Opera Az álarcosbállal vesz részt.


Amit még tudni kell

Hat évig volt zárva, március 1-jén azonban balettel nyitja meg kapuit az Erkel Színház. Az épület felújításának első szakaszában ráncfelvarráson esett át, június 9-én, az évad végeztével pedig teljes körűen megújul. A felújítási munkálatokért felelős Laki Zrt.-nek március 1-jére játszásra alkalmas állapotba kellett hoznia a színházat – ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két hónapban az igazán nagy felújításoknak még nem láthattak neki.

A bejárás tanúsága alapján a legnagyobb változással a nézők a szünetekben szembesülnek majd: az összes mellékhelyiség megújult. Egyéb változások is szép számmal akadnak: a színpad deszkázatát kicserélték, de a mostani még nem végleges burkolat, nyáron lecserélik, ekkor építik be az új színpadtechnikát. A nézőtér padlózatát csak egy helyen, a karzaton cserélték beszakadás miatt, a székek kárpitját mindenhol kitisztították, a nézőtérre nyíló ajtókat pedig újrapácolták. Ami még szembetűnő lehet, az az aulába vezető előcsarnok padlószőnyegének eltávolítása – a kövezetet itt fel is csiszolták. Az aulában festési munkálatokat végeztek. Kevésbé szembetűnő a nagy nézőbüfé vezetékeinek, illetve az elektromos vezetékeknek a cseréje. A művészöltözőket is újrafestették, egyelőre ideiglenes bútorzatuk van, de hamarosan vadonatújat kapnak.

Az Erkel Színház a Magyar Állami Operaház fenntartásában működik – az opera sajtófőnökétől, Várkonyi Judittól a bejáráson megtudták, határozott szándékuk, hogy elérhető árú, de kompromisszummentes, minőségi előadásokat kínáljanak. "Nem lesz külön operaházi és erkeles szereposztás, egyenrangú műsort kínálunk az Erkel Színház közönségének. Azért nevezzük próbaüzemnek ezt, mert az igazi, rekonstrukció utáni nyitás november 7-én, Erkel Ferenc születésnapján lesz" - mondta.

Jelenleg nagyon kedvezményes árakon vásárolhatók jegyek a próbaüzem márciusi előadásaira: már 200 forinttól válthatók belépők, de a legdrágább sem kerül többe 1500 forintnál, azaz akár egy mozijegy árának töredékéért is megnézhetünk egy operát vagy balettet.

Az első teljes évadban ennél valamivel magasabbak lesznek az árak, de a megfizethetőség cél marad. A legdrágább belépő 3500 forintba kerül majd. "Az a cél, hogy elérhetővé tegyük az operát és a balettet mindenki számára. Hangsúlyt fektetünk a fiatal közönség bevonzására, a nyugdíjasokra és a vidékiekre is, akiknek költséget jelent az is, hogy Budapestre érkezzenek" – mondja Várkonyi Judit.


Családi program

Az iskolákat a tavasszal induló Operakaland előadás-sorozat kapcsán keresték meg levélben: ennek keretében Erkel Hunyadi Lászlójának fiatal közönségre átdolgozott változatát tekinthetik meg a fiatalok. Húszezer érdeklődő máris van. A műsorszerkesztésben egyébként a legnépszerűbb operák és a modern balettek élveztek előnyt: az Aida, a Don Giovanni, a Don Carlos lesznek műsoron.

– Családi programként a Pomádé király új ruháját és a János vitézt kínáljuk, amelyek minden korosztály számára szórakoztató előadások – s amelyekre most komplett családok el tudnak jönni, hiszen akár öt jegyet is meg lehet fizetni – mondja Várkonyi Judit. A sok nézőbarát kezdeményezés ellenére az Erkelben úgy érzik, komoly feladatuk van, hiszen hat évig Csipkerózsika-álmát aludta a színház.

– Be kell vezetni a köztudatba, hogy az Erkelre lehet és kell is számítani. A János vitéz emblematikus előadása volt az Erkelnek, a monumentális díszlettel játszott Aida szintén ide köthető, és ez így is marad. Máris nagyon sok e-mailt kapunk az egykori nézőktől arról, hogy alig várják a nyitást – mondja a sajtófőnök.

A nyitás az opera- és balettkedvelők mellett jó hír azoknak a muzsikusoknak, énekesnek és táncosoknak is, akik szerződéssel itt jutnak szerephez, s nem utolsósorban azoknak a háttérembereknek, akik sminkesként, fodrászként, jegyszedőként, ruhatárosként, öltöztetőként, ügyelőként, világítóként és egyéb feladatköröket betöltve az Erkelhez tartoznak – legalább 153 új munkahelyet is teremt a színház. Új kollégák mellett régi erkeles dolgozók is visszatérnek a teátrumba.

A nyár további fejlesztései:

Június után több hónapig dolgoznak majd a színházban.

• A színpad ideiglenes padlózatát felszedik, a végleges színpadtechnikát kialakítják

• A nézőteret tűzvédelmi szabályoknak megfelelően alakítják át, illetve újra is festik.

• Az aula kövezetét teljes egészében felcsiszolják.

• A homlokzat nagyobb javításaira is ekkor kerül sor, ablakcserével együtt.

• A felső szinti napozót, amely jelmezraktárként szolgált, visszaadják a közönségnek – kávézót terveznek ide, hogy nap közben is élettel teljen meg az Erkel.

Népoperától Erkelig

A színház történetének fontosabb pillanatai:

• Az akkori Tisza Kálmán téren 1911. december 8-án nyílt meg a második budapesti dalszínház, a Népopera, melynek épületét Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte.

• 3200 ember tudott beülni a kilenc hónap alatt épített színházba.

• Állandó magyar társulattal heti legalább öt magyar nyelvű előadást tartottak. A cél az operairodalom népszerűsítése volt: 50 fillértől 3 forintig terjedt a belépőjegy ára, míg az operába 1–12 forint közötti összegért lehetett beülni.

• 1915-re csődbe mentek, az épület fővárosi kezelésbe került, 1917-től Városi Színházként működött.

• Magyar Művelődés Háza néven 1941–45 között a Nemzeti Színház és az Operaház előadásainak és hangversenyeknek volt az otthona.

• A háború után egyre több operaházi előadást játszottak, majd 1951-ben újra
az Operaház kezelésébe került.

• Erkel Színház néven 1953-tól működött, az Operaház rekonstrukciója alatt csak
itt tartottak előadásokat a nyolcvanas évek elején.

• 2007-ben zárt be. A felújítási munkálatok csak idén januárban kezdődhettek meg. Végleges formáját őszre nyeri el.

• Nézőterén több mint kétezren foglalhatnak helyet, egy olyan helye sincs, amelyről a színpad ne lenne látható.