A klasszikus zenének és művészeteknek szentelt ausztrál Limeleight magazin összegyűjtötte a tíz számára legjelentősebb húsvéti zenét. Mint minden listával, ezzel is lehet vitatkozni, hiszen mindenkinek megvannak a maga kedvencei. Ugyanakkor olyan zenéket találhatunk közöttük, amelyeket mindenképpen érdemes megismerni.
10. Giovanni Gabrieli: Exultet iam angelica turba
Giovanni Gabrieli (1557-1612) velencei zeneszerző, Orlando di Lasso tanítványa, később Heinrich Schütz mestere. Az 1580-as és 90-es években Gabrieli volt a lagúnák városának első számú zeneszerzője. Munkásságában világosan nyomon követhető a reneszánszból a barokkba való átmenet: egyes művei ellenpontos szerkesztésűek, másokban viszont már basso continuóval operál. Mint legtöbb egyházi művét, ezt a húsvéti motettát is a Szent Márk-bazilika számára írta, amelynek haláláig első orgonistája volt. Velük érdemes meghallgatni: His Majesty’s Sagbutts and Cornetts, Concerto Palatino, Jeffrey Skidmore vezényletével.
9. John Rutter: Variációk egy húsvéti témára, két orgonára
John Rutter 1945-ös születésű angol kórusvezető és komponista. 1981-ben ő alapította a Cambridge Singers kórust, amelynek azóta is vezetője. Rutter az egyik legjelentősebb és legismertebb kortárs vokális és egyházi zenét szerző komponista. Pályája elején jó néhány orgonadarabot is írt, köztük ezt a húsvéti művet, amelyben a keresztény zene több évszázados hagyománya keveredik a középkortól egészen a dzsesszig. Diane Bish és Simon Preston előadásában ajánljuk.
8. Aulis Sallinen: Barabás beszélgetései
Sallinen 1935-ben született, finn zeneszerző, a finn modernizmus atyja, az ő köpenyéből bújtak elő a finn opera megújítói, Kimmo Hakola vagy Esa-Pekka Salonen. Eddig nyolc szimfóniát, egy-egy hegedű-, cselló-, fuvola- és kürtversenyt, illetve számos operát komponált. A 2003-ban született Barabás beszélgetései tulajdonképpen egy miniopera (drámai dalciklus) öt szereplőre, egy elbeszélőre és hét hangszerre. Sallinen műve a legvégső emberi kérdésekről szól: bűnről és bűnhődésről, hitről és hitetlenségről, és az egyén önmegismeréséről. Sallinennek mindössze hét hangszerrel sikerül elképesztő hangkozmoszt teremtenie, amelyben az emberi hangok időtlenül csendülnek fel, a létezés alapkérdéseit boncolgatva.
7. Rimszkij-Korszakov: Orosz húsvét nyitány
A művet, amelyben Rimszkij-Korszakov ortodox liturgikus témákat dolgoz fel, 1888-ban mutatták be Szentpéterváron. Rimszkij-Korszakov nem volt templomba járó ember, a pogány néphit éppúgy érdekelte, mint az orosz keresztény liturgia zenei hagyományai. Szimfonikus költeményében is ez a kettősség jelenik meg: a komor keresztény áhítat és pogány örömünnep keveréke.
6. Mascagni: Húsvéti himnusz a Parasztbecsületből
Szexualitás és vallásosság itt sokkal direktebb módon jelenik meg, mint mondjuk Wagner Parsifaljában. Mascagni Parasztbecsülete az olasz verista stílus egyik etalonja. A verista az olasz vero, igaz szóból származik, arra utal, hogy ezek a művek a reális életből vett történeteket, szegény sorsú figurákat vonultatnak fel, szembehelyezkedve az idealizmussal és a romantikus felfogással.
Az opera hatalmas sikert ért el, az ősbemutatón (1890) a szerzőt negyvenszer tapsolták vissza a függöny elé. Aki egyébként látta a Keresztapát, annak ismerős lehet Mascagni operája, hiszen a filmben bőven hallunk belőle idézeteket.
Az opera cselekménye éppen húsvétkor játszódik, a húsvéti kórus Santuzza imájával Szűz Máriához pedig szinte már örökzöld közhelynek számít. Ezen a felvételen Santuzza szerepét Várady Júlia énekli.
5. William Cornysh és John McCabe: Woefully Arrayed
Ha valami igazán szomorút, ugyanakkor spirituálisan emelkedettet szeretnénk hallani, akkor itt van a Woefully Arrayed. Az ifjabb William Cornysh (1465-1523) sokoldalú figurája volt VIII. Henrik udvarának. Komponista, drámaíró, színész és költő, a Chapel Royal kórusvezetője. Ő írta az udvar számára a zenét minden jeles eseményre.
Az Eton Choirbook számtalan fennmaradt művét tartalmazza, van egy gyönyörű Salve Reginája és egy Stabat Matere. Kiemelkedően szép a Jézus szenvedését és feltámadását elmesélő anthem, a Woefully Arrayed. Zenei intenzitás és műészien alkalmazott ellenpont arányos keveréke.
Tavaly John McCabe kortárs angol zeneszerző ugyanerre a szövegre elkészítette a maga verzióját a Stile Antico a capella együttes számára. A Cornysh által használt szöveg három versszakát zenésítette meg. Érdekes, hogy a XXI. századi vízió alig drámaibb, mint a sok száz éves eredeti.
4. Telemann: Brockes-Passió
Barthold Heinrich Brockes 1712-ben jelentette meg passió librettóját, melyet aztán jó pár neves komponista megzenésített. A leghíresebb Händel műve (1715-1716). Ugyanebből az időből származik Georg Philipp Telemanné. Telemann műve talán a leghosszabb. Drámaisága nyomába nem ér Bachnak, sem Händelnek, de vannak benne nagy pillanatok. Érdekes, hogy annak idején Bach Máté-passióját tartották operaszerűnek, holott Telemanné már-már valóban az.
A könnyű tollú, termékeny szerző már 12 évesen megírta első színpadi művét, amúgy több művet komponált életében, mint Bach és Händel együttvéve. A szövegben Jézus halála és szenvedése áll a középpontban, a zene erőteljes, hatásos színekkel ábrázolja az olyan pillanatokat, mint Jézus megkorbácsolása, tövissel megkoronázása vagy a keresztre feszítés. A legjobb előadás René Jacobsot dicséri.
3. Vaughan Williams: Öt misztikus ének (húsvétra)
Ralph Vaughan Williams (1872 –1958) angol zeneszerző, az angolok Bartókja, ugyanis egész alkotói művészetét meghatározta a népzenegyűjtés. Zenéjére a Ravellel való találkozás is rányomta bélyegét. Az Öt misztikus ének George Herbert „Easter”-verseire készült. Herbert pap volt, és bár Vaughan Williams nem volt éppen vallásos, azért a spirituális erők inspirációjáról nem mondott le. Zenekar kíséretes, kórusra és szólistára írott művét 1911. szeptember 14-én a zeneszerző maga vezényelte.
Az első négy énekben a szólista játssza főszerepet. A kórus csak mellékszereplője, talapzata a személyes meditációnak. Az utolsó, a feltámadás dicsőségét zengő énekben azonban a kórus hangja a meghatározó.
2. Wagner: Parsifal
Húsvétkor az operaházak repertoárjában menetrendszerűen előkerül Wagner Parsifalja, amely a megváltás történetét a Parsifal-mondakörre építi. Bár soha nem írt kimondottan szakrális zenét, ugyanakkor egyetlen műve sem nélkülözi a szakralitást, a Parsifal, mondhatnánk, Wagner Máté-passiója.
A történet Wolfram von Eschenbach 13. századi epikus költeményén, illetve Chrétien de Troyes Szent Grál-eposzán alapszik. Parsifal, Artúr király lovagja a Szent Grált keresi, a kelyhet, amelyben felfogták a keresztre feszített Jézus vérét. Parsifal a test és lélek, a csábítás pszichológiai mélyrétegein áthatolva végül kezébe veheti a szent kelyhet.
1. Bach Máté-Passió
Mi más is állhatna a húsvéti zenék élén, mint Bach Máté-passiója. Az 1727-ben írt művet először valószínűleg 1727 nagy péntekén adták elő a lipcsei Tamás-templomban.
Az európai kultúra számára Mendelssohn fedezte fel újra, amikor 1829-ben saját vezényletével előásta a feledés homályából. Azóta gyakorlatilag a legtöbbet játszott és legnagyobb becsben tartott zenei ereklyék között tartjuk számon. John Eliot Gardiner előadásában ajánljuk.
Giovanni Gabrieli (1557-1612) velencei zeneszerző, Orlando di Lasso tanítványa, később Heinrich Schütz mestere. Az 1580-as és 90-es években Gabrieli volt a lagúnák városának első számú zeneszerzője. Munkásságában világosan nyomon követhető a reneszánszból a barokkba való átmenet: egyes művei ellenpontos szerkesztésűek, másokban viszont már basso continuóval operál. Mint legtöbb egyházi művét, ezt a húsvéti motettát is a Szent Márk-bazilika számára írta, amelynek haláláig első orgonistája volt. Velük érdemes meghallgatni: His Majesty’s Sagbutts and Cornetts, Concerto Palatino, Jeffrey Skidmore vezényletével.
9. John Rutter: Variációk egy húsvéti témára, két orgonára
John Rutter 1945-ös születésű angol kórusvezető és komponista. 1981-ben ő alapította a Cambridge Singers kórust, amelynek azóta is vezetője. Rutter az egyik legjelentősebb és legismertebb kortárs vokális és egyházi zenét szerző komponista. Pályája elején jó néhány orgonadarabot is írt, köztük ezt a húsvéti művet, amelyben a keresztény zene több évszázados hagyománya keveredik a középkortól egészen a dzsesszig. Diane Bish és Simon Preston előadásában ajánljuk.
8. Aulis Sallinen: Barabás beszélgetései
Sallinen 1935-ben született, finn zeneszerző, a finn modernizmus atyja, az ő köpenyéből bújtak elő a finn opera megújítói, Kimmo Hakola vagy Esa-Pekka Salonen. Eddig nyolc szimfóniát, egy-egy hegedű-, cselló-, fuvola- és kürtversenyt, illetve számos operát komponált. A 2003-ban született Barabás beszélgetései tulajdonképpen egy miniopera (drámai dalciklus) öt szereplőre, egy elbeszélőre és hét hangszerre. Sallinen műve a legvégső emberi kérdésekről szól: bűnről és bűnhődésről, hitről és hitetlenségről, és az egyén önmegismeréséről. Sallinennek mindössze hét hangszerrel sikerül elképesztő hangkozmoszt teremtenie, amelyben az emberi hangok időtlenül csendülnek fel, a létezés alapkérdéseit boncolgatva.
7. Rimszkij-Korszakov: Orosz húsvét nyitány
A művet, amelyben Rimszkij-Korszakov ortodox liturgikus témákat dolgoz fel, 1888-ban mutatták be Szentpéterváron. Rimszkij-Korszakov nem volt templomba járó ember, a pogány néphit éppúgy érdekelte, mint az orosz keresztény liturgia zenei hagyományai. Szimfonikus költeményében is ez a kettősség jelenik meg: a komor keresztény áhítat és pogány örömünnep keveréke.
6. Mascagni: Húsvéti himnusz a Parasztbecsületből
Szexualitás és vallásosság itt sokkal direktebb módon jelenik meg, mint mondjuk Wagner Parsifaljában. Mascagni Parasztbecsülete az olasz verista stílus egyik etalonja. A verista az olasz vero, igaz szóból származik, arra utal, hogy ezek a művek a reális életből vett történeteket, szegény sorsú figurákat vonultatnak fel, szembehelyezkedve az idealizmussal és a romantikus felfogással.
Az opera hatalmas sikert ért el, az ősbemutatón (1890) a szerzőt negyvenszer tapsolták vissza a függöny elé. Aki egyébként látta a Keresztapát, annak ismerős lehet Mascagni operája, hiszen a filmben bőven hallunk belőle idézeteket.
Az opera cselekménye éppen húsvétkor játszódik, a húsvéti kórus Santuzza imájával Szűz Máriához pedig szinte már örökzöld közhelynek számít. Ezen a felvételen Santuzza szerepét Várady Júlia énekli.
5. William Cornysh és John McCabe: Woefully Arrayed
Ha valami igazán szomorút, ugyanakkor spirituálisan emelkedettet szeretnénk hallani, akkor itt van a Woefully Arrayed. Az ifjabb William Cornysh (1465-1523) sokoldalú figurája volt VIII. Henrik udvarának. Komponista, drámaíró, színész és költő, a Chapel Royal kórusvezetője. Ő írta az udvar számára a zenét minden jeles eseményre.
Az Eton Choirbook számtalan fennmaradt művét tartalmazza, van egy gyönyörű Salve Reginája és egy Stabat Matere. Kiemelkedően szép a Jézus szenvedését és feltámadását elmesélő anthem, a Woefully Arrayed. Zenei intenzitás és műészien alkalmazott ellenpont arányos keveréke.
Tavaly John McCabe kortárs angol zeneszerző ugyanerre a szövegre elkészítette a maga verzióját a Stile Antico a capella együttes számára. A Cornysh által használt szöveg három versszakát zenésítette meg. Érdekes, hogy a XXI. századi vízió alig drámaibb, mint a sok száz éves eredeti.
4. Telemann: Brockes-Passió
Barthold Heinrich Brockes 1712-ben jelentette meg passió librettóját, melyet aztán jó pár neves komponista megzenésített. A leghíresebb Händel műve (1715-1716). Ugyanebből az időből származik Georg Philipp Telemanné. Telemann műve talán a leghosszabb. Drámaisága nyomába nem ér Bachnak, sem Händelnek, de vannak benne nagy pillanatok. Érdekes, hogy annak idején Bach Máté-passióját tartották operaszerűnek, holott Telemanné már-már valóban az.
A könnyű tollú, termékeny szerző már 12 évesen megírta első színpadi művét, amúgy több művet komponált életében, mint Bach és Händel együttvéve. A szövegben Jézus halála és szenvedése áll a középpontban, a zene erőteljes, hatásos színekkel ábrázolja az olyan pillanatokat, mint Jézus megkorbácsolása, tövissel megkoronázása vagy a keresztre feszítés. A legjobb előadás René Jacobsot dicséri.
3. Vaughan Williams: Öt misztikus ének (húsvétra)
Ralph Vaughan Williams (1872 –1958) angol zeneszerző, az angolok Bartókja, ugyanis egész alkotói művészetét meghatározta a népzenegyűjtés. Zenéjére a Ravellel való találkozás is rányomta bélyegét. Az Öt misztikus ének George Herbert „Easter”-verseire készült. Herbert pap volt, és bár Vaughan Williams nem volt éppen vallásos, azért a spirituális erők inspirációjáról nem mondott le. Zenekar kíséretes, kórusra és szólistára írott művét 1911. szeptember 14-én a zeneszerző maga vezényelte.
Az első négy énekben a szólista játssza főszerepet. A kórus csak mellékszereplője, talapzata a személyes meditációnak. Az utolsó, a feltámadás dicsőségét zengő énekben azonban a kórus hangja a meghatározó.
2. Wagner: Parsifal
Húsvétkor az operaházak repertoárjában menetrendszerűen előkerül Wagner Parsifalja, amely a megváltás történetét a Parsifal-mondakörre építi. Bár soha nem írt kimondottan szakrális zenét, ugyanakkor egyetlen műve sem nélkülözi a szakralitást, a Parsifal, mondhatnánk, Wagner Máté-passiója.
A történet Wolfram von Eschenbach 13. századi epikus költeményén, illetve Chrétien de Troyes Szent Grál-eposzán alapszik. Parsifal, Artúr király lovagja a Szent Grált keresi, a kelyhet, amelyben felfogták a keresztre feszített Jézus vérét. Parsifal a test és lélek, a csábítás pszichológiai mélyrétegein áthatolva végül kezébe veheti a szent kelyhet.
1. Bach Máté-Passió
Mi más is állhatna a húsvéti zenék élén, mint Bach Máté-passiója. Az 1727-ben írt művet először valószínűleg 1727 nagy péntekén adták elő a lipcsei Tamás-templomban.
Az európai kultúra számára Mendelssohn fedezte fel újra, amikor 1829-ben saját vezényletével előásta a feledés homályából. Azóta gyakorlatilag a legtöbbet játszott és legnagyobb becsben tartott zenei ereklyék között tartjuk számon. John Eliot Gardiner előadásában ajánljuk.
Tags
Aulis Sallinen
Giovanni Gabrieli
húsvét
J.S.Bach
John McCabe
John Rutter
kiemelt
kultúra
Mascagni
Richard Wagner
Rimsky-Korsakov
Telemann
Vaughan Williams
William Cornysh