Franciaországban 23 százalékkal növekedett a rasszista és antiszemita jellegű cselekmények száma 2012, ben az előző évhez képest - derül ki az Emberi jogok országos konzultatív bizottságának (CNCDH) a rasszizmus elleni világnap alkalmából csütörtökön közzétett éves jelentéséből.
(MTI) - A rendőrség adataira épülő tanulmány szerint két év csökkenés után tavaly összesen 1530 rasszista jellegű bűncselekmény történt, s a jelenség 1992 óta ötszörösére nőtt.
Az egy év alatt történt ugrásszerű emelkedés oka elsősorban az antiszemita cselekmények 58 százalékos növekedése: 2012, ben összesen 177 tettlegességről és 437 fenyegetésről érkezett panasz a belügyminisztériumhoz. A muzulmánok elleni cselekmények száma is jelentősen, 30 százalékkal növekedett tavaly: 53 tettlegesség és 148 fenyegetés történt. Az egyéb rasszista jellegű cselekmények száma azonban csak 2 százalékkal növekedett: 118 olyan tettlegesség és 606 fenyegetés történt 2012, ben, amely nem antiszemita vagy muzulmánellenes volt.
A korábbi évekhez hasonlóan a rasszista cselekmények elsősorban a bevándorlók által lakott régiókban történtek: a Párizs környéki Ile, de, France, a Lyon körüli Rhone, Alpes régióban, valamint az északi munkásrégióban, Nord, Pas, de, Calais, ban vagy a német határ menti Elzászban. A tanulmány készítői szerint ezeken a területek hagyományosan ipari régióknak számítanak, ahol jelenleg nagyon nagy a munkanélküliség, s a társadalmi háló teljes átalakuláson megy át.
Christine Lazerges, a kormánynak tanácsokkal és javaslatokkal szolgáló független szakértői testület, a CNCDH elnöke a Le Monde című napilapban az antiszemita cselekmények növekedését konjunkturálisnak nevezte, amelyek az egy évvel ezelőtti toulouse, i sorozatgyilkossághoz, majd a 2012 szeptemberében egy párizsi külvárosi kóser élelmiszerbolt elleni támadáshoz köthetők. Véleménye szerint a 2010 óta folyamatosan növekedő muzulmánellenség nyugtalanítóbb jelenség. "Sokkal strukturáltabb jelenséggel van dolgunk. A számok nem nagyok, de azok csak a jéghegy csúcsát mutatják" - hangsúlyozta a szakértő.
A CSA közvélemény, kutatóintézetnek a jelentésben közölt felmérése is azt jelzi vissza, hogy a franciáknak egyre rosszabb véleménye van az iszlámról. Az 1029 megkérdezett 55 százaléka úgy véli, hogy "nem szabad megkönnyíteni a muzulmánok vallásgyakorlását Franciaországban", ez 7 százalékkal több, mint 2011, ben. A többi vallással kapcsolatban nem ilyen jelentős az ellenérzés. Egyébként a franciák 69 százaléka azt gondolja, hogy "túl sok bevándorló él jelenleg Franciaországban", ez a meggyőződés tíz százalékos emelkedést mutat egy év alatt, és 22 százalékosat 2009 óta.
A CNCDH szerint a kormánynak sokkal aktívabban kellene felvennie a küzdelmet a rasszista, idegengyűlölő és antiszemita előítéletekkel szemben már a bölcsődékben és az óvodákban is. A rasszizmus ellen február végén bemutatott program a szervezet elnöke szerint túl szerény, mert szerinte a döntéshozókból hiányzik "egy határozott hivatalos politikai impulzus". A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy "a rasszista kijelentések veszélyesen mindennapossá váltak", elsősorban az internetnek köszönhetően. Ezt pedig bizonyos témák (a bevándorlás, állam és egyház szétválasztása) felhasználása a politikai beszédekben, valamint az azok körüli polémiák és csúsztatások szintén erősítik.
(MTI) - A rendőrség adataira épülő tanulmány szerint két év csökkenés után tavaly összesen 1530 rasszista jellegű bűncselekmény történt, s a jelenség 1992 óta ötszörösére nőtt.
Az egy év alatt történt ugrásszerű emelkedés oka elsősorban az antiszemita cselekmények 58 százalékos növekedése: 2012, ben összesen 177 tettlegességről és 437 fenyegetésről érkezett panasz a belügyminisztériumhoz. A muzulmánok elleni cselekmények száma is jelentősen, 30 százalékkal növekedett tavaly: 53 tettlegesség és 148 fenyegetés történt. Az egyéb rasszista jellegű cselekmények száma azonban csak 2 százalékkal növekedett: 118 olyan tettlegesség és 606 fenyegetés történt 2012, ben, amely nem antiszemita vagy muzulmánellenes volt.
A korábbi évekhez hasonlóan a rasszista cselekmények elsősorban a bevándorlók által lakott régiókban történtek: a Párizs környéki Ile, de, France, a Lyon körüli Rhone, Alpes régióban, valamint az északi munkásrégióban, Nord, Pas, de, Calais, ban vagy a német határ menti Elzászban. A tanulmány készítői szerint ezeken a területek hagyományosan ipari régióknak számítanak, ahol jelenleg nagyon nagy a munkanélküliség, s a társadalmi háló teljes átalakuláson megy át.
Christine Lazerges, a kormánynak tanácsokkal és javaslatokkal szolgáló független szakértői testület, a CNCDH elnöke a Le Monde című napilapban az antiszemita cselekmények növekedését konjunkturálisnak nevezte, amelyek az egy évvel ezelőtti toulouse, i sorozatgyilkossághoz, majd a 2012 szeptemberében egy párizsi külvárosi kóser élelmiszerbolt elleni támadáshoz köthetők. Véleménye szerint a 2010 óta folyamatosan növekedő muzulmánellenség nyugtalanítóbb jelenség. "Sokkal strukturáltabb jelenséggel van dolgunk. A számok nem nagyok, de azok csak a jéghegy csúcsát mutatják" - hangsúlyozta a szakértő.
A CSA közvélemény, kutatóintézetnek a jelentésben közölt felmérése is azt jelzi vissza, hogy a franciáknak egyre rosszabb véleménye van az iszlámról. Az 1029 megkérdezett 55 százaléka úgy véli, hogy "nem szabad megkönnyíteni a muzulmánok vallásgyakorlását Franciaországban", ez 7 százalékkal több, mint 2011, ben. A többi vallással kapcsolatban nem ilyen jelentős az ellenérzés. Egyébként a franciák 69 százaléka azt gondolja, hogy "túl sok bevándorló él jelenleg Franciaországban", ez a meggyőződés tíz százalékos emelkedést mutat egy év alatt, és 22 százalékosat 2009 óta.
A CNCDH szerint a kormánynak sokkal aktívabban kellene felvennie a küzdelmet a rasszista, idegengyűlölő és antiszemita előítéletekkel szemben már a bölcsődékben és az óvodákban is. A rasszizmus ellen február végén bemutatott program a szervezet elnöke szerint túl szerény, mert szerinte a döntéshozókból hiányzik "egy határozott hivatalos politikai impulzus". A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy "a rasszista kijelentések veszélyesen mindennapossá váltak", elsősorban az internetnek köszönhetően. Ezt pedig bizonyos témák (a bevándorlás, állam és egyház szétválasztása) felhasználása a politikai beszédekben, valamint az azok körüli polémiák és csúsztatások szintén erősítik.
0 Megjegyzések